SG.hu·
45 ezer ember sztrájkol a Verizonnál
A második legnagyobb amerikai távközlési vállalat, a Verizon Communications munkavállalóinak nagyjából fele, 45 ezer ember fogott sztrájkba, miután a dolgozókat összefogó két szakszervezettel − a Communication Workers of Americával és az International Brotherhood of Electrical Workersszel − nem tudott megállapodni a cégvezetés az új munkaszerződésekről.
A tárgyalások június óta folytak, szombat estével azonban lejártak a korábbi szerződések, ami után az egyezkedésnek is vége szakadt. A megegyezést meghiúsító viták az egészségügyi és a nyugdíjjárulékok fizetéséhez, valamint a vezetés által ajánlott új munkajogi szabályokhoz kapcsolódtak; a vállalat több mint 100 ponton akart engedményeket elérni a dolgozókat képviselő szakszervezetekkel tárgyalva. A Verizon az utóbbi időben a piac telítettsége miatt nem tudott olyan gyorsan növekedni, mint a korábbi években, ezért a munkaköltségeken akartak több ponton is spórolni.
A szakszervezetek szerint a középosztálybeli állások fennmaradásáért harcolnak, és különösen felháborítónak tartják, hogy a cég vezetése saját bérét nem hajlandó csökkenteni − a Verizon augusztus elején távozott vezérigazgatója, Ivan Seidenberg például a 10. helyet foglalja el a Forbes idei topmenedzser-fizetési listáján. A sztrájk tétje az is, hogy egyáltalán megmaradnak-e a szakszervezetek az egyre automatizáltabb távközlési iparágban − ehhez szükséges lenne, hogy magasabb reálbért tudjanak kiharcolni.
A hosszú távú trendek mindenképpen a szakszervezetek hatalmának visszaesését mutatják, hiszen a munkahelyek kitelepítésével és az automatizálás eszközével a nagyvállalatok könnyedén elhallgattathatják munkavállalóikat − megfigyelők szerint a Verizonnál sem fog komoly kiesést okozni a sztrájk. A legtöbb amerikai iparágból teljes mértékben kiszorultak a szakszervezetek az utóbbi húsz évben: még a legnagyobb kiskereskedőnél, a Wal-Martnál sem tudtak egyesülni a munkavállalók, a korábban legerősebb autóipari szakszervezetek pedig erősen megsínylették a tömeges elbocsátásokat.
A tárgyalások június óta folytak, szombat estével azonban lejártak a korábbi szerződések, ami után az egyezkedésnek is vége szakadt. A megegyezést meghiúsító viták az egészségügyi és a nyugdíjjárulékok fizetéséhez, valamint a vezetés által ajánlott új munkajogi szabályokhoz kapcsolódtak; a vállalat több mint 100 ponton akart engedményeket elérni a dolgozókat képviselő szakszervezetekkel tárgyalva. A Verizon az utóbbi időben a piac telítettsége miatt nem tudott olyan gyorsan növekedni, mint a korábbi években, ezért a munkaköltségeken akartak több ponton is spórolni.
A szakszervezetek szerint a középosztálybeli állások fennmaradásáért harcolnak, és különösen felháborítónak tartják, hogy a cég vezetése saját bérét nem hajlandó csökkenteni − a Verizon augusztus elején távozott vezérigazgatója, Ivan Seidenberg például a 10. helyet foglalja el a Forbes idei topmenedzser-fizetési listáján. A sztrájk tétje az is, hogy egyáltalán megmaradnak-e a szakszervezetek az egyre automatizáltabb távközlési iparágban − ehhez szükséges lenne, hogy magasabb reálbért tudjanak kiharcolni.
A hosszú távú trendek mindenképpen a szakszervezetek hatalmának visszaesését mutatják, hiszen a munkahelyek kitelepítésével és az automatizálás eszközével a nagyvállalatok könnyedén elhallgattathatják munkavállalóikat − megfigyelők szerint a Verizonnál sem fog komoly kiesést okozni a sztrájk. A legtöbb amerikai iparágból teljes mértékben kiszorultak a szakszervezetek az utóbbi húsz évben: még a legnagyobb kiskereskedőnél, a Wal-Martnál sem tudtak egyesülni a munkavállalók, a korábban legerősebb autóipari szakszervezetek pedig erősen megsínylették a tömeges elbocsátásokat.