SG.hu·2011. február 2.

Ericsson: 168 Mbps mobil hálózatokon

A szolgáltató fejlesztői részlege három fontos bemutatóra kerített sort január utolsó napján, ezek pedig a sebesség terén fontos előrelépést mutatnak. A mindennapi alkalmazás még idén elkezdődhet.

A cég közleményében arról olvashatunk, hogy egészen pontosan három téren értek el fontos eredményt, ezek azonban kivétel nélkül a HSPA (High Speed Packet Access) technológia eddigi elméleti sebességkorlátaival kapcsolatosak. Bár az újabb változatok elterjedése még várat magára, az Ericsson igyekszik kihangsúlyozni, hogy elsőként alkalmazzák majd ezen megoldásokat.

Első helyen említik az úgynevezett MC-HSPA (Multi-Carrier HSPA) technológiát, amelynél egyszerre több vivőt használnak a jelek továbbítására, mindezt az erőforrások megfelelő eloszlásával és a terhelés kiegyensúlyozása mellett. Ezzel érik el, hogy a letöltéseknél az elméleti felső határ immár 168 Mbps, míg a feltöltések esetében ez 24 Mbps (a mindennapok során nyilván ennél alacsonyabb rátával kell majd számolnunk, hiszen itt már számításba jön a hálózat leterheltsége, csúcsidő, és egyéb szempontok). Ugyanitt mutatták be saját prototípusokkal a 84 Mbps átviteli sebességet elérő, két vivővel dolgozó dual-carrier HSPA platformot (amely pontosan a duplája a jelenleg a felhasználók számára elérhető sebességnek), valamint a 42 Mbps-ot biztosító single-carrier HSPA-t, amely elsősorban a frekvenciák hatékonyabb kihasználását teszi majd lehetővé a szolgáltatók számára.

A több nagyobb (európai, észak-amerikai, japán, illetve dél-koreai) telekommunikációs szövetséget összefogó, azok munkáját koordináló 3GPP (amelynek elsődleges feladata az univerzális globális platformok elérhetővé tétele) még nem adta ki kezéből az MC-HSPA technológiát is tartalmazó szabványcsomagját a szolgáltatók számára, így ennek alkalmazásához még némi idő kell. Jelenleg a 3GPP Release 6 az általánosan elterjedt változat, bár a 2008-ban szabványosított Release 8 (elsősorban az LTE és a HSPA+ iránti igények miatt) már megjelent néhány szolgáltatónál. Az MC-HSPA a soron következő Release 10 részeként jelenhet meg, amely már a 4G-re történő fokozatos átállás jegyében készül el, ez pedig nyilván felgyorsítja majd az új technológiák globális elterjedését.

Az Ericsson a maga részéről a 42 és 84 Mbps-os elméleti határt nyújtó változatokat még az év vége előtt alkalmazná saját hálózatain, míg az ennél gyorsabb platformok az elkövetkező években bizonyíthatnak majd élesben.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Számos helyen sebezhetõ az LTE A butatelefonokon is LTE-t akar a Qualcomm Lassul a 4G terjedése Gigabites LTE-vel várjuk az 5G-t 2020-ra a világ fele használ majd mobilnetet Idén megduplázódik az LTE-t használók száma Jövõre az okostelefonok fele jön LTE-vel Közvetlenül egymással kommunikálhatnak majd az LTE telefonok Ericsson Magyarország ↗

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Pár éven belül elég korrekt lesz a mobilnet sebessége, most már csak normális csomagokat kéne kitalálni hozzá és nem lenne probléma!

Nyugi mindent ti fizettek. Ha lesz rá igény, lesz fejlesztés, ha nem, nem.
(szép lineárisan megy fel a mbilinternet jelenleg, 1.5m sim...)

A mobilnettel eddig sem a sávszél volt a gond... hanem az adatforgalmi korlát.

Bár biztos jó fizetni az államnak a frekvenciahasználatért, meg kiépíteni mindent azért hogy az idõ nagy részében 90%-os kihasználatlansággal álljon...

Szerintem a legnagyobb baj itt van a mobil internettel:
"(értsd: nem ez a mérhetõ sebesség)"
A vezeték nélküli átvitel rákfenéje a vezetékessel szemben, hogy az elméleti értékeket tényleg csak laborban lehet elérni, annyi minden zavarja. Nekem itthon 54Mbit-es wifim van. Ha a wifi kártya és a router antennáját össze szigszalagozom, a másik gépet a routerbe 100Mbit-es vezetékes netre dugom rá, akkor tud 20Mbites átvitelt. És ettõl már hogy biztosítsak neki jobb adás-vételi körülményeket, hogy az adó és a vevõ távolsága 0? Ha normál körülmények közé helyezem (ami 6 méter távolság, és 1 közben lévõ fal, nyitott kétszárú ajtóval), akkor már csak 10Mbitet tud. Vicc. De az igazi röhej az, hogy netes tesztek szerint jobb minõségû eszközökön is max 24-25Mbit jöhet össze, 0 távolságról. Ha már n-t használnék, aminek az elméleti sebessége 600Mbit, abból 70 lehet a max, 0 távolságról. De ha 6 méterre, fal mögé akarom vinni akkor minimum 50eFt-nyi antennát kéne vennem, hogy meglegyen a fele.

Szóval persze, egyik zsebbõl a másikba 168Mbit, aztán mire ez odakerül a fogyasztóhoz lesz belõle jó esetben 10.

Na nézzenek oda: semmi hangzatos puffogtatás a 4G-rõl? 168megabit HSPA hálózaton? Bámulatos, hol tart már a tudomány :-)))

Azért ez a cikk sem mentes a tévedésektõl:

1. Nem az Ericsson az elsõ cég, aki multi-carrier technológiát alkalmaz.
2. A multi-carrier HSPA+-t leíró Release 9 specifikációk már rég véglegesek, a szerzõ bizonyára a Release 10-re gondol (aminek semmi köze a multi-carrier-hez).
3. Nem a Release 6 az elterjedt hálózat, hanem a Release 7. Az, hogy nálunk még csak egy operátornál van Release 7 képes hálózat, nem jelenti, hogy a Release 6 lenne az elterjedt.

Egyébként alapvetõen a sebességhez nem az egyes 3GPP release-eknek van köze, hanem két rádiós dolognak:

1. Mekkora sávszélességen viszem el a forgalmat rádiósan.
2. Milyen modulációval.

Például:

egy vivõn 16QAM modulációval maximum 14megabitet lehet elvinni rádiósan (értsd: nem ez a mérhetõ sebesség). Ha ezt 64QAM-ra módosítom, akkor már 21megát lehet elvinni. Ha az egyvivõs rendszerem mellé veszek(!) még frekit (meg rádiós egységeket, meg antennát meg sok mindent), akkor két freki sávban pont kétszer akkora forgalmat lehet átvinni, azaz 2x21=42megát. Ha a 2 frekit megspékelem még egy 2x2MIMO-val (pénz, pénz, pénz), akkor a 42megából 84mega lesz a két vivõn, 64QAM modulációval. És így tovább.

Amit nem írnak le, hogy maximum 2x2MIMO fog elterjedni, és maximum 2-3 carriert fognak majd össze az operátorok, mert ez mind kibaszott drága dolog ám:

1. Plusz antennák, rádiós részek.
2. Államnak plusz frekidíj, több milliárdos nagyságrendben évente.
3. Megfelelõ licenszek és feature-ök megvásárlása a szolgáltató hálózatát szállító gyártótól.

Nem véletlen, hogy nem terjednek villám sebességgel ezek a technológiák.

Dchard