Az adatvédelmi biztos szerint Magyarországon sokszor öncélúvá vált az adatvédelem, háttérbe szorult az adatnyilvánosság. Jóri András vissza szeretné állítani az adatvédelem és az adatnyilvánosság közötti egyensúlyt.

A biztos évértékelő interjújában azt mondta, hogy vannak olyan területek, ahol a magyar szabályozás "túlvédi" a jogokat, olyan szinten, hogy arra már nem is lenne szükség. Az adatnyilvánosság háttérbe szorulása pedig európai tendencia, de a biztos szerint egy kicsit vissza kellene venni az adatvédelemből, és az adatok nyilvánosságát a korrupció elleni harc miatt erősíteni kellene.

Jóri András szerint a személyes adatok védelmét illetően Magyarország nagyon sokáig élenjáró ország volt, mára azonban a világ "elment mellette". Az adatvédelem európai keretek között szabályozott terület, van egy európai jogforrás, amellyel a magyar törvény nagyjából harmonizál. A biztos szerint fontos, hogy európai és nemzeti szinten is megtörténjen a szabályozás reformja, hogy a jogszabályt az információs társadalom körülményeihez igazítsák. Ez meg is történik Európában, 2011-ben újraszabályozzák adatvédelmi jogot, ami várhatóan a magyar adatvédelmi jogra is kihat.

Emellett zajlik az alkotmányozás Magyarországon, ennek kapcsán az ombudsman 2010 végén beterjesztett egy javaslatot az alkotmány-előkészítő bizottsághoz. Eszerint Jóri András hatósági és bírságolási jogkörökkel ruházná fel az adatvédelmi biztost, és a nevét is információs biztossá változtatná. Ami a közérdekű adatok nyilvánosságát illeti, az adatvédelmi biztos azt gondolja, hogy ez hangsúlyozandó terület, és mindenképp szeretne erre fókuszálni 2011-ben. Mint mondta: kényes témát jelentenek az állami vállalatok, illetve a különböző állami megrendeléseket kapó gazdasági társaságok adatai.

A biztos beszélt arról is, hogy tömegessé vált az interneten azon jogsértések elkövetése, amelyek abból állnak, hogy másik személyről személyes, érzékeny adatokat, fényképeket hoznak nyilvánosságra, vagy olyan környezetbe helyeznek egy közösségi hálóról kiemelve, hogy ez különféle jogsértéseket vet fel, például pedofil környezetbe helyezik kiskorúak képeit. Sok panasz érkezik a közösségi oldalakkal kapcsolatban is: szintén adatokkal, fényképekkel élnek vissza. A magyar bíróságok gyakorlata azonban már eljutott odáig, hogy nemcsak az adatvédelmi biztos tartja jogellenesnek e cselekményeket, hanem erre már bírósági jogeset is létezik - mondta.

A közösségi hálók mellett az ombudsman figyelmét a Google egyik alkalmazása, a Google Street View is felkeltette. (Ez olyan alkalmazás, amellyel a felhasználó körbenézhet egy utcát megjelenítő panorámaképen.) Jóri András hangsúlyozta: híve az innovatív technológiáknak, és nem szeretné megakadályozni, hogy ilyen szolgáltatást lehessen nyújtani. E szolgáltatás kapcsán azonban európai területről személyes adatok kerülnek ki az Egyesült Államokba, erre pedig az Európai Uniónak nagyon szigorú szabályozása vonatkozik. Ezért azt próbálja elérni a Google-nál, hogy a kikerülő adatokat szabadítsák meg a személyes adatoktól, azaz takarják ki az arcokat és a kocsik rendszámait.

Az ombudsman összességében úgy gondolja, hogy a döntéshozók figyelembe veszik az iránymutatásait. Erre példa egy közelmúltbeli eset a bányászati adatok nyilvánosságáról, amely új szabályozást kapott, és ebben a speciális körben kiterjedt az állami adatok nyilvánosságának köre. A biztosnak 2010-ben 3421 ügye volt, az előző évben 2573. Az adatvédelmi nyilvántartásba 2010-ben 1777 adatkezelő regisztrált. Jóri András ebben az évben a népszámlálás mellett a térfigyelő kamerás megfigyeléssel és a tényfeltáró újságírással fog részletesen foglalkozni.