MTI
Ismét kibertámadás érte a WikiLeaks portálját
Erőteljes kibertámadás érte kedden a WikiLeaks oknyomozó portált, és ennek következtében a honlap órákon keresztül elérhetetlen volt az európai és amerikai internetezők számára.
A Wikileaks kedden reggel a Twitteren közzétett üzenetben tudatta, hogy csakúgy mint vasárnap, most is "elosztott szolgáltatás-megtagadás" típusú támadás érte. Az ilyen akció lényege, hogy egy vírus segítségével fantom gépekről egyszerre annyi kérést küldenek az oldal felé, hogy az mások számára elérhetetlenné válik. A WikiLeaks a Seattle-i székhelyű Amazon.com internetes kereskedelmi cég amerikai szerverszolgáltatásának segítségével vált ismét elérhetővé.
A keddi támadás erősebb a vasárnapinál, ezúttal az adatforgalom nagysága másodpercenként elérte a 10 gigabitet. Az Arbor Networks nevű, internetbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó cég egyik tanulmánya szerint tavaly az elosztott szolgáltatás-megtagadás típusú támadások esetében az adatforgalom átlagos nagysága másodpercenként 349 megabit volt, azaz huszonnyolcszor kisebb, mint a WikiLeaks mostani esetében.
A kínai internetezők számára is elérhetetlenné vált kedden a WikiLeaks oknyomozó portál, amely a hét végén mintegy 250 ezer bizalmas amerikai külügyi iratot szivárogtatott ki, s ezek közül több Kínát is érinti. Pekingben és Sanghajban a WikiLeaks lehívására tett kísérletek rendre olyan üzenettel értek véget, miszerint a honlap nem elérhető. Sokan azonban kijátszották a kínai cenzúra rendszerét, és más honlapokról eljutottak a WikiLeaks portáljára.
Kínában vagy teljes egészében blokkolnak internetes oldalakat, vagy letiltanak bizonyos tartalmakat és kommentárokat olyan kínos témák esetében, mint például az emberi jogok helyzete vagy a kormányt érő bírálatok. A legfrissebb felmérések szerint az ázsiai országban 420 millió ember internetezik. A kiszivárogtatott dokumentumokból egyebek között kiderült, hogy Kína állítólag kész magára hagyni Észak-Koreát, és hajlandó elfogadni a két Korea egyesítését. Washington több alkalommal szóvá tette Pekingnél, hogy Észak-Korea Kína területén át szállít rakétaalkatrészeket Iránba, noha ezt BT-határozatok tiltják. Egy másik jelentés szerint kínai vezetők álltak a Google és más amerikai célpontok elleni kibertámadások hátterében.
Kína kedden annyit közölt, hogy reményei szerint a kiszivárogtatott dokumentumok nem okoznak zavart az amerikai-kínai kapcsolatokban, és Washington "korrektül" kezeli a témát.
A Wikileaks kedden reggel a Twitteren közzétett üzenetben tudatta, hogy csakúgy mint vasárnap, most is "elosztott szolgáltatás-megtagadás" típusú támadás érte. Az ilyen akció lényege, hogy egy vírus segítségével fantom gépekről egyszerre annyi kérést küldenek az oldal felé, hogy az mások számára elérhetetlenné válik. A WikiLeaks a Seattle-i székhelyű Amazon.com internetes kereskedelmi cég amerikai szerverszolgáltatásának segítségével vált ismét elérhetővé.
A keddi támadás erősebb a vasárnapinál, ezúttal az adatforgalom nagysága másodpercenként elérte a 10 gigabitet. Az Arbor Networks nevű, internetbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó cég egyik tanulmánya szerint tavaly az elosztott szolgáltatás-megtagadás típusú támadások esetében az adatforgalom átlagos nagysága másodpercenként 349 megabit volt, azaz huszonnyolcszor kisebb, mint a WikiLeaks mostani esetében.
A kínai internetezők számára is elérhetetlenné vált kedden a WikiLeaks oknyomozó portál, amely a hét végén mintegy 250 ezer bizalmas amerikai külügyi iratot szivárogtatott ki, s ezek közül több Kínát is érinti. Pekingben és Sanghajban a WikiLeaks lehívására tett kísérletek rendre olyan üzenettel értek véget, miszerint a honlap nem elérhető. Sokan azonban kijátszották a kínai cenzúra rendszerét, és más honlapokról eljutottak a WikiLeaks portáljára.
Kínában vagy teljes egészében blokkolnak internetes oldalakat, vagy letiltanak bizonyos tartalmakat és kommentárokat olyan kínos témák esetében, mint például az emberi jogok helyzete vagy a kormányt érő bírálatok. A legfrissebb felmérések szerint az ázsiai országban 420 millió ember internetezik. A kiszivárogtatott dokumentumokból egyebek között kiderült, hogy Kína állítólag kész magára hagyni Észak-Koreát, és hajlandó elfogadni a két Korea egyesítését. Washington több alkalommal szóvá tette Pekingnél, hogy Észak-Korea Kína területén át szállít rakétaalkatrészeket Iránba, noha ezt BT-határozatok tiltják. Egy másik jelentés szerint kínai vezetők álltak a Google és más amerikai célpontok elleni kibertámadások hátterében.
Kína kedden annyit közölt, hogy reményei szerint a kiszivárogtatott dokumentumok nem okoznak zavart az amerikai-kínai kapcsolatokban, és Washington "korrektül" kezeli a témát.