SG.hu·

Egyszerű kezelhetőségének köszönheti sikerét a Dropbox

Arash Ferdowsi és Drew Houston, a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) két hallgatója 2007-ben alapította meg a Dropbox szolgáltatást üzemeltető céget, a fejlődés azóta töretlen.

A fiatalemberek két fő feladat elvégzésére szánták a Dropboxot. Az első a Windows, a Macintosh és a Linux operációs rendszereket futtató számítógépek közötti adatszinkronizáció biztosítása, míg a második a számítási felhő technológián alapuló biztonsági mentések lehetővé tétele. A szolgáltatás rendkívül sikeresnek bizonyult, idén februárban már több mint négymillióan használták.

A fejlesztők szerencsére nem ültek a babérjaikon, hanem folyamatosan új funkciókkal bővítették a Dropboxot. Így vált elérhetővé többek között az Android-, a Blackberry-, majd az iPad-, illetve iPhone-kompatibilis kliensalkalmazás, ezáltal pedig meghódíthatták az okostelefon- és tábla PC-tulajdonosokat is. Ráadásul vannak olyan programok, mint például az iPaden futtatható Droptext, amelynek a segítségével a Dropboxon tárolt szövegeken dolgozhatnak a felhasználók. A siker titka a folyamatos funkcióbővítés mellett a rendkívül egyszerű, sallangmentes kezelőfelület.


"Nagyon ügyeltünk arra, hogy miként közelítünk az egyes dolgokhoz. Hiszem, hogy kliensprogramjaink jók, a felhasználók pedig elégedettek a szolgáltatással. Gyakran hallgatunk azokra az emberekre, akik egy másik szolgáltatást hagynak ott a Dropbox kedvéért. A kezdetektől figyelünk a többi piaci szereplőre, de nincsenek álmatlan éjszakáink miattuk és elsősorban arra összpontosítunk, hogy boldoggá tegyük a szolgáltatást használókat. Ez eddig meglehetősen jól működött" - jelentette ki Drew Houston, a Dropbox társalapítója.

A szolgáltatásra regisztrálók ingyen kapnak 2 gigabájt tárhelyet, amelyet tetszés szerint bővíthetnek, azonban 100 gigabájt már havonta 20 dollárba kerül. Emellett lehetőség van arra is, hogy bárki ingyen bővítse a tárhelyét, ehhez elég meghívót küldenie az ismerőseinek, barátainak. Ez utóbbi megoldás rendkívül népszerű. "Hatalmas adatmennyiségekkel dolgozunk. A Dropboxon több adatot tárolnak el az emberek, mint ahány tweetet írnak világszerte. Több százmillió értesítést küldünk a tagoknak és ügyelünk arra, hogy egy üzenet csupán néhány ezredmásodperc alatt átérjen az illető asztali számítógépéről az otthoni laptopjára. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy ezek az értesítések valóban gyorsan, megbízhatóan és biztonságban célba érjenek. Az adatokat az Amazon s3 (Simple Storage Service) szolgáltatásánál, titkosítva tároljuk" - árult el néhány részletet Drew Houston.

A Dropbox társalapítója elmondta, hogy a szolgáltatás létrehozásának ötlete akkor született meg benne, amikor megunta, hogy állandóan fontos fájlokat tartalmazó e-maileket küldözget saját magának és pendrive-okat hurcol magával. Utóbbiakat néhányszor el is veszítette. Éppen befejezte tanulmányait az MIT-n és nagyon frusztrált volt, mert nem volt nála az USB-kulcsa, így programozni kezdett. Innen egyenes út vezetett a Dropbox megalkotásáig, ma pedig már bárki a mobil készülékéről is elérheti az online tárhelyet. Ugyanakkor vannak még hiányosságok, az egyik ilyen a hiányzó Windows 7 támogatás. A sikerek miatt számos vállalat felfigyelt a cégre és szeretné megvásárolni azt, azonban a két fiatalember egyelőre hajthatatlan. Szeretnék a Dropboxot továbbfejleszteni és megőrizni egy független vállalkozásnak.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© hdo2010. 12. 02.. 18:13||#19
Ez semmi, én Teamviewer 5-tel dolgoztam ugyanazon a gépen mint a kollega ... többszáz kilométerrõl! 😄
© endrev2010. 12. 01.. 21:23||#18
Egy barátomnak segítettem nemrég egy projektben. Fogta a projektfájlokat behúzta egy mappába a Dropboxban, megosztotta velem. Innentõl úgy dolgoztunk a projekten párhuzamosan, mintha ott ültem volna nála és helyi hálózaton kapcsolódtunk volna össze. De kétszáz kilométerre voltam.

Király volt!
© passatgt2010. 12. 01.. 16:34||#17
szenzációs
© sanyicks2010. 12. 01.. 15:55||#16
Ez ezen a héten az elsõ újreged? 😄
© Atyád2010. 12. 01.. 04:15||#15
Részemrõl még mindig a gmail-t használom tárolásra, a Firefox-on kívül semmi egyéb program telepítésére nincsen szükség, bár egy GSPACE-kiegészítõ a Firefoxhoz nem árt ha van kéznél... A GMAIL-ben jelenleg 7.5 GIGABÁJT adatot lehet tárolni fiókonként, egy levélben a GSPACE nélkül is tudunk 20 MB adatot tároni. A GSPACE-szel korlátlanok a lehetõségek akár egy komplett truecryptes -titkosított- "fájl-rendszer"-fájlt is tárolhatunk, csak az upload sebességünktõl függ hogy mik a határok. Ezen kívül figyelemreméltó még az Opera-Unite , ami megosztásra a legjobb, a letöltés kliens-oldalon http oldalról történik bármilyen böngészõvel (akár mobilról is)

Ha viszont felcsatolt-meghajtónak látszó komplett file-rendszert akarunk létrehozni, akkor arra is van több különbözõ jó megoldás még az alattam felsoroltakon kívül is:
Ott van ubuntuhoz pl. az ubuntu-one nevû felhõ-rendszer,
valaki említett már a wuala java alapokon nyugszik, szintén java alapú az I2P alhálózat, amely titkosító, decentralizáló hálózat és egyben egy pszeudo-domain hálózat is .i2p -re végzõdõ webcímekkel, amelyek a bolyban keringenek mindaddig, amíg mi le nem szedjük õket, avagy a "szídünk" nélkül a bolyban egy idõ után "elvész", "elvesznek a darabkái"

itt a lényeg kb. (az I2P-nél) hogy egy-egy fájl,weblap stb. amit feltöltünk x részre szakad és 10x másik -éppen online lévõ- I2P-kliensnél is meglesz, majd ha valaki lecsatlakozik a bolyból, akkor automatikusan egy másik újdonsült online-tévedt I2P klienshez kerül az a darabka. Megosztásunkkért cserébe 10x annyi tárhelyet kell biztosítanunk a gépünkön a többi netezõnek. SENKI SEM tudja a feltöltõn kívül , hogy a 10x megosztási mappájába kinek a mije , illete annak melyik darabkája van, mivel minden BRUTÁL-titkosításokkal van védve.

Az I2P tehát egy átmenetet képez a hagyományos internet és a torrent között, amely a gyakorlatban úgy néz ki, hogy letöltjük a klienst , telepítjük, majd a böngészõben képesek leszünk .i2p -re végzõdõ webcímeket meglátogatni, keresni köztük, vagy éppen létrehozni is.

Hátránya, hogy amint lecsatlakozunk a rendszerbõl a feltöltött .i2p weblapunk kontroll nélkül hamar "kihal". Elõnye egyrészt hogy gyakorlatilag LEHETETLEN cenzúrázni, mivel decentralizált, és senki nem tudja hogy ki és honnan szídeli eredetileg az egyes .i2p weblapokat, valamint a rendszer mûködésével jár, hogy anyagot letörölni róla kizárólag a szíd szerver megtalálásával (sok sikert hozzá!) <#eplus2>, majd "kiiktatásával" lehet (ami persze egy újabb szerver felállításával elõlrõl kezdõdik) illetve maga a feltöltõ szándékosan tud.

Továbbá nem is értem, hogy a wikileaks.org stb. alapítói miért nem egy .i2p vagy hasonló (pl. gnutella, vagy TOR) alrendszerben teszik publikussá az anyagjukat ?

Visszatérve a felcsatolt meghajtónak látszó adatmegosztó és tároló rendszerekhez, ott van még a SkyDrive a Microsofttól az sem olyan rossz.

Az én kedvencem viszont az hogy egy truecrypt-es meghajtóról SSH-n keresztül át töltöm az anyagokat, így a két végpont is és az átmenõ forgalom is rommá van kódolva egytõl-egyig nyílt forráskódú programokkal és BRUTÁL NAGY kulcsokkal <#eplus2>.. Sok sikert a nyomozgatáshoz ! <#taps><#finom><#wave>
© passatgt2010. 12. 01.. 02:09||#14
pedig pont a macesek körében népszerû, úgyhogy állj be a sorba😉
© passatgt2010. 12. 01.. 02:08||#13
dropboxból ingyeneset használom, ha valamikor kell egy screenshotot megmutatni valakinek
csak nyomok egy screenshotot(cmd+shift+4) és már tölti is fel, felvillan a kis felhõ, és vágólapon van a link😊
© beamkiller2010. 12. 01.. 00:22||#12
to kvp:
ha ilyen maradi vagy, akkor ideje, hogy kiprobald a DropBoxot 😄
© ViperNet2010. 11. 30.. 23:14||#11
Ferrer: "tipikus sznob geek program"... írja aki felsorolja az "aláírásában", hogy milyen cuccokat szerzett be............. :-)
© sanyicks2010. 11. 30.. 22:33||#10
látszik nem próbáltad ki... a dropbox fiókot pl webes alapon is el lehet érni akárhonnan, én nem fizetek még is lassan 1 éve megvan minden.