SG.hu·
Külföldi tapasztalattal lehet sikeres a magyar mérnök
Idén harmadik alkalommal rendezték meg a BME-n a Simonyi Károly Szakkollégium Szakmai Est című rendezvényét, ahol a magyar mérnökök itthoni és külföldi lehetőségeiről vitatkoztak az informatikai vállalkozások vezetői.
A kerekasztal beszélgetésen részt vett Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke, Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója, Ésik Róbert, a Nokia Siemens Networks ügyvezető igazgatója, Kollár László, a Microsoft Magyarország fejlesztői és partner-üzletágvezetője, Várady Péter, az evosoft Hungary ügyvezető igazgatója, valamint Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.
A beszélgetés résztvevői személyes tapasztalataik alapján keresték a választ olyan kérdésekre, mint miért éri meg külföldre menni, milyen pluszt adhat egy idegen országban, más környezetben végzett munka, hogyan lehet egy ilyen élmény után visszailleszkedni a magyar iparba. Kiemelték a külföldi tapasztalatszerzés fontosságát, amihez az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen feltétel. Munkáltatói szemmel rávilágítottak a magyar mérnökképzés hiányosságaira, melyek a kommunikáció, a csapatmunka, a tárgyaló- és előadókéség és a menedzsment területén szembeötlőek.
Hangsúlyozták az egyetemek és a cégek szoros együttműködését, mellyel az idősebb mérnökhallgatók már egyetemi éveik alatt munkába állhatnak, főleg a nagyobb cégek Kutatás+Fejlesztés területén, mint elmondták, ezzel kooperatív kezdeményezéssel mi járunk a nyugati országok előtt.
Felmerült a multinacionális cégnél elhelyezkedés illetve a saját vállalkozás alapításának kérdésköre is, mely a legtöbb kreatív mérnökhallgatót foglalkoztatja. Erre a cégvezetők azt tanácsolták, hogy eleinte mindenképpen érdemes a nagyobb cégnél elhelyezkedni, fejleszteni a strukturális gondolkodást aztán vállokozást alapítani. Felmerült a család és szakmai siker összeférhetőségének kérdése is. Itt végső soron az javasolták, hogy csináljuk azt amit szeretünk, hiszen ha csak napi 8 órát dolgozunk, ám elégedetlenül, a család számára is rosszabb, mintha mondjuk napi 10-12 óra munka után boldogan mennénk haza.
Összességében azt a szemléletmódbeli többletet hangsúlyozták, amelyet egy fél-egy éves külföldi tapasztalat adhat és amellyel hazatérve gazdagítani, fejleszteni lehet a magyar ipart.
A kerekasztal beszélgetésen részt vett Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke, Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója, Ésik Róbert, a Nokia Siemens Networks ügyvezető igazgatója, Kollár László, a Microsoft Magyarország fejlesztői és partner-üzletágvezetője, Várady Péter, az evosoft Hungary ügyvezető igazgatója, valamint Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.
A beszélgetés résztvevői személyes tapasztalataik alapján keresték a választ olyan kérdésekre, mint miért éri meg külföldre menni, milyen pluszt adhat egy idegen országban, más környezetben végzett munka, hogyan lehet egy ilyen élmény után visszailleszkedni a magyar iparba. Kiemelték a külföldi tapasztalatszerzés fontosságát, amihez az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen feltétel. Munkáltatói szemmel rávilágítottak a magyar mérnökképzés hiányosságaira, melyek a kommunikáció, a csapatmunka, a tárgyaló- és előadókéség és a menedzsment területén szembeötlőek.
Hangsúlyozták az egyetemek és a cégek szoros együttműködését, mellyel az idősebb mérnökhallgatók már egyetemi éveik alatt munkába állhatnak, főleg a nagyobb cégek Kutatás+Fejlesztés területén, mint elmondták, ezzel kooperatív kezdeményezéssel mi járunk a nyugati országok előtt.
Felmerült a multinacionális cégnél elhelyezkedés illetve a saját vállalkozás alapításának kérdésköre is, mely a legtöbb kreatív mérnökhallgatót foglalkoztatja. Erre a cégvezetők azt tanácsolták, hogy eleinte mindenképpen érdemes a nagyobb cégnél elhelyezkedni, fejleszteni a strukturális gondolkodást aztán vállokozást alapítani. Felmerült a család és szakmai siker összeférhetőségének kérdése is. Itt végső soron az javasolták, hogy csináljuk azt amit szeretünk, hiszen ha csak napi 8 órát dolgozunk, ám elégedetlenül, a család számára is rosszabb, mintha mondjuk napi 10-12 óra munka után boldogan mennénk haza.
Összességében azt a szemléletmódbeli többletet hangsúlyozták, amelyet egy fél-egy éves külföldi tapasztalat adhat és amellyel hazatérve gazdagítani, fejleszteni lehet a magyar ipart.