Régen jelképnek számított, ma már azonban alig forgatják, épp ezért egyre többe helyen intenek búcsút a telefonkönyveknek.

Pedig a kiadvány története több mint 130 évre nyúlik vissza, az első még csak egy lap volt, amely a Connecticut állambeli New Haven ötven telefontulajdonosának számát tartalmazta. A lapból aztán vaskos kötet lett, a világ minden táján elterjedt, és háztartások nélkülözhetetlen tartozékává nőtte ki magát. Ma már viszont az internet miatt nemigen van rá szükség, a világhálón egy kattintásra meg lehet találni a keresett számot. "Azok, akik mégis a telefonkönyvért nyúlnának, talán már túl öregek ahhoz, hogy jól lássák a lapokat" - élcelődött Robert Thompson a Syracuse-i Egyetem populáris kultúrával foglalkozó tanára.

Az Egyesült Államokban 2007 óta Alabama, Delaware, Florida, Georgia, Indiana, Missouri, New Jersey, New York, Észak-Karolina, Ohio, Oklahoma, Pennsylvania, Texas és Wisconsin államokban született állami engedély arról, hogy a szolgáltatók leállhatnak a papíralapú telefonkönyvek gyártásával. A vállalatok nem utolsó sorban azzal érvelnek, hogy a telefonkönyvek kiadásának megszüntetésével évente 17 ezer tonna papírt lehetne "megspórolni".

És bár a lakossági telefonkönyvek lassacskán végleg kikopnak az amerikaiak életéből, az Aranyoldalak továbbra is népszerű, az amerikaiak fele havonta végigszalad ujjaival a kiadványon, mert valamilyen szolgáltatást keres.