MTI

A kormányzat bevezeti a digitális adatvagyon fogalmát

Az informatikai vagyongazdálkodás területén a kormányzat bevezeti a nemzeti digitális adatvagyon definícióját - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a 11. Internet Hungary konferencián, Siófokon.

A hamarosan várható lépést a miniszter azzal indokolta, hogy számos informatikai magáncég végzi fejlesztéseit állami pénzen, ám a forráskódok a cégeknél maradnak. "Az állam működése szempontjából és nemzetbiztonságilag is elfogadhatatlan, hogy jelentős adatbázisok vannak magánkézben" - fogalmazott Fellegi Tamás. A miniszter közlése szerint a kialakult helyzet szakmai szempontból is indokolatlan. A kormány drasztikus lépéseket fog tenni e kérdésben - fűzte hozzá a miniszter, aki egyúttal kiemelte: fontos az olyan hazai infokommunikációs vállalkozások létrejötte, amelyek regionális multinacionális vállalkozásokká tudnak válni.

A miniszter az informatikai stratégia késését és az állami informatikai ágazat rosszabb forráshelyzetét azzal magyarázta, hogy a kormányváltás után egy "szétzüllesztett állammal, széthordott állami vagyonnal találkoztak", s a szektor helyzetét az előző ciklusban presztízsberuházások is súlyosbították. Fellegi Tamás a telekommunikációs cégekre kivetett adóról kijelentette: átmeneti, egyszeri döntésről, kifejezetten pénzügyi válságadóról van szó, amely nem tekinthető "telekom-adónak". Megerősítette: a kormány lépése EU-konform.

Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke előadásában azt mondta: a kormányzatnak azokat a társadalmi csoportokat is támogatnia kell, amelyek még nem csatlakoztak az online világhoz. Sürgette a digitális adóbenyújtás, az elektronikus számlázás és digitális aláírás rendszerének kialakítását. Kiemelte: az iskolai nevelésben hangsúlyosabban kell szerepelnie az internet oktatásának.

A kétnapos Internet Hungary konferencia 1200 szakember részvételével zajlik, a találkozón a hazai telekommunikációs és tartalomszolgáltató cégek képviselői, illetve médiaszakértők mellett részt vesznek az egyes közép-európai országokból érkezett online tartalomszolgáltató cégek is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Garrett27 #9
    Nekem is ez jutott eszembe, mikor a hsz-ét elolvastam. De egyesek nem olvassák végig a cikket, csak arra megy ki nekik, hogy fikázzanak le és föl.
  • Komolytalan #8
    Persze, ez az elmélet, meg papíron, de valóságban mindenki tudja, hogy a forráskódot némi átalakítás után - aminek a költsége töredéke a valódi fejlesztésnek - felismerhetetlenné lehet tenni. Vagyis ha egy forráskódot odaadsz valakinek, akkor onnan kezdve azzal gyakorlatilag azt csinál amit akar - ha nem vallja be és megteszi a minimális óvintézkedéseket, bebizonyítani kb lehetetlen. Ilyen esetekben az egyetlen jó megoldás a forráskód letétbe helyezése 3. személynél, aki praktikusan lehet az a közjegyző, akit így is úgy is fizetni kell a szerződések hitelesítése miatt.
  • Theodora #7
    Ne aggódj meglesz! Épp most túrják fel a levéltárakat, hogy bebizonyíthassák az MS számos rendszerét állami pénzeken oktatott embereket készítették, így jogosulttá vált rá!

    Egyébként kíváncsian várom, hogy mikorra fog elkészülni az az opensource és free, bármit nyilvántartó és a bármilyen folyamatot támogató rendszer.

    Vagy már magam előtt látom, amikor bemegyek a Nemzeti Erőforrás Allokációs Központba és viszek magammal egy patch-et, hogy az én adómat majd csak a patch telepítése után számolják ki!
  • Caro #6
    Az excelt magyar állami pénzből fejlesztették? :)
  • Caro #5
    Ez nem igaz. A szerzői jog marad a cégnél, attól hogy a forráskódot átadják. Adhatják olyan konstrukció keretében, hogy megkapja az állam a forrást, de nem adhatja tovább. Minden csak a licenszen múlik.
  • toto66 #4
    Hát ne sajnáljuk!
    De azért vicces lesz, ha a Microsoft-tól is kérni fogják a Acces, Word, Excel forráskódját!
    Hiszen használják állami cégek.
  • Komolytalan #3
    Azért ne sajnáljuk azokat a beszállítókat, csináltam én már állami beszállítónak úgy weboldalt hogy nem lett kifizetve a 1.5 milás, ő meg felvette a 160 milás állami pénzt. Igaz cserébe berakott szerverparkba 3 db szervert is, na bumm. A HPra pont ráférne némi átvilágítás, nem kell őket állami felügyelet alá vonni, csak küldjék ki az APEHből a 3 leggecibb ellenőrt.
  • Theodora #2
    Ezek szerint a jövő héten állami "felügyelet" alá vonják a HP-t!
    Utána pedig szépen sorban mindenkit, aki nem adja át önként az alkalmazások forráskódját!
    Persze erre csak azért van szükség, hogy a gaz multik meg a többiek, ne tudják veszélyeztetni az egyébként több hónapos (éves) késéssel éppen kifizetésre váró pályázati pénzeket!
  • Komolytalan #1
    "A hamarosan várható lépést a miniszter azzal indokolta, hogy számos informatikai magáncég végzi fejlesztéseit állami pénzen, ám a forráskódok a cégeknél maradnak. "Az állam működése szempontjából és nemzetbiztonságilag is elfogadhatatlan, hogy jelentős adatbázisok vannak magánkézben""

    A forráskód azért van a cégek kezében, mert az állam nem volt hajlandó kifizetni a forráskód felárát. Mivel ha azt megkapná, akkor gyakorlatilag megkapna egy szerzői vagyoni jogot is, vagyis továbbértékesíthetné a szoftvert. Éppen ezért a forráskódért felárat szoktak felszámolni, ami a várható továbbértékesítések számától szokott függeni, lehet 40%, de lehet 200% is.
    Az adatbázisok meg szintén emiatt vannak - részben - magáncégek kezében, mert az adatbázisok szerkezete az nem "jár" a használati joghoz, hanem a forráskód részét képezi.
    Ha a forráskódra, mint a továbbfejleszthetőség zálogára izgul a miniszter úr, akkor kérheti, hogy azt közjegyzőnél helyezzék letétbe. Ez esetben bizonyos feltételek teljesülésekor - pl a magáncég szerződés szegésekor - a közjegyző ki fogja adni az államnak a forráskódot, de amíg ezek nem teljesülnek addig a magáncég érdeke is védve van. Ha meg tovább akarja értékesíteni, illetve a más államok, cégek számára az értékesítést meggátolni akkor fizesse ki ennek az árát, és ne használati, hanem szerzői vagyoni jogot vásároljon.