SG.hu·
Az e-könyvekről vitáztak a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Az e-könyvek nem veszélyeztetik a hagyományos könyvkiadást, de csak akkor lehet az új üzletág versenyképes, ha a kormány könyvként kezeli a terméket, azaz a jelenlegi 25 százalékról 5 százalékra csökkentik az e-könyvek után fizetendő általános forgalmi adót (áfa) - vélekedtek szakemberek a témában rendezett beszélgetésen.
Starcz Ákos, a Bookline.hu Nyrt. és az E-Könyv Magyarország Kft. igazgatója felidézte: a digitális könyvkiadással foglalkozó céget a Líra és Lant Zrt.-vel közösen alapították, 50-50 százalék tulajdonrészben, hogy Magyarországon is "meghonosítsák az e-könyveket". Szerinte a digitális könyvkiadás jövője kiszámíthatatlan, ezért a kísérlethez szükségük volt egy partnerre. Mint felidézte, az e-könyv az Egyesült Államokban örvend a legnagyobb népszerűségnek, szerinte a tengerentúlon már legalább 10 millió e-olvasó van forgalomban, miközben jó, ha nálunk tízezer darab fogyott az olvasókból.
Felhívta a figyelmet arra, hogy bár számos tartalom elérhető digitálisan is, azok csak ritkán hívhatók e-könyvnek. "Az e-formátum egy új kiadás" - szögezte le, hozzátéve, hogy a kiadó munkája ezért továbbra is nélkülözhetetlen. Az igazgató a szerda esti beszélgetésen kifejtette azt is, hogy a tartalmak titkosítva kerülnek az e-olvasókra, így nem nyomtathatók és nem is másolhatók. A védelem nélkül nem is álltak volna velük szóba a kiadók.
A vezérigazgató az e-könyv nagy előnyének azt tartotta, hogy az lehetőséget teremt olyan rég megjelent könyvek újrakiadására, amelyek már antikváriumokban sem kaphatók. Amíg azonban nem kerülnek be az e-könyvek is a kedvezményes 5 százalékos áfa-körbe, addig a vezérigazgató nem lát reális esélyt a sikerre. Senki nem fogja megvenni drágábban a könyvet csak azért, mert az digitális formában került forgalomba - jegyezte meg Starcz Ákos.
Földes László, a Kossuth Kiadó képviselője, az idén elindított e-könyveket, zenéket és képeket is kínáló Multimédiaplaza vezetője úgy vélekedett, hogy várhatóan nem a szépirodalom lesz a húzóágazat, hanem az olyan kézikönyvek, szótárak, szakkönyvek, amelyek könnyebben kezelhetők digitális verzióban. Szerinte az e-könyvpiacnak az adhat nagy lökést, ha a lapkiadás is meglátja a lehetőséget az üzletágban. A vezető szerint is csökkenteni kell az áfát, hogy mérsékelni tudják az árakat. Mint mondta, a Kossuth Kiadó megvizsgálta az angolszász könyvkiadás tendenciáit, és úgy találták, hogy a szigetországban az e-könyvek akár húsz százalékkal is olcsóbban kaphatók a nyomtatott verziónál.
Németh Kinga, a Typotex Kiadó irodavezetője elmondta: a főleg szak- és tudományos könyveket kiadó cég nevében immár húsz éve benne van az elektronikus jelző, de csak 2003 óta foglalkoznak digitális könyvterjesztéssel. Egyelőre kizárólag a saját könyveiket árusítják ebben a formátumban. Hozzátette: az olvasóik igényei miatt a szövegek egyes részeit másolhatóvá és nyomtathatóvá tették. Elek Tibor, a Bárka folyóirat főszerkesztője úgy vélekedett: az e-könyvekre valójában nincs igény, azt a kiadók próbálják lenyomni "a még olvasó emberek torkán". Ugyanakkor elmondta: nem hiszi, hogy az e-könyvek kiszoríthatják a hagyományos kiadványokat, szerinte egymás mellett fog élni a két formátum.
A beszélgetésen jelen volt Horváth Iván irodalomtörténész, aki felidézte: 1993-ban hozta létre az első, interneten elérhető irodalmi adatbázist, és az elsők között alkotta meg Balassi Bálint verseinek szövegkritikai kiadásával az e-könyvet 1998-ban. A professzor úgy vélte, növelni kellene az ingyenesen elérhető e-könyvek számát, például a hetven évnél régebben elhunyt szerzők esetében, hiszen az ő műveiket már nem védik a szerzői jogok.
Starcz Ákos, a Bookline.hu Nyrt. és az E-Könyv Magyarország Kft. igazgatója felidézte: a digitális könyvkiadással foglalkozó céget a Líra és Lant Zrt.-vel közösen alapították, 50-50 százalék tulajdonrészben, hogy Magyarországon is "meghonosítsák az e-könyveket". Szerinte a digitális könyvkiadás jövője kiszámíthatatlan, ezért a kísérlethez szükségük volt egy partnerre. Mint felidézte, az e-könyv az Egyesült Államokban örvend a legnagyobb népszerűségnek, szerinte a tengerentúlon már legalább 10 millió e-olvasó van forgalomban, miközben jó, ha nálunk tízezer darab fogyott az olvasókból.
Felhívta a figyelmet arra, hogy bár számos tartalom elérhető digitálisan is, azok csak ritkán hívhatók e-könyvnek. "Az e-formátum egy új kiadás" - szögezte le, hozzátéve, hogy a kiadó munkája ezért továbbra is nélkülözhetetlen. Az igazgató a szerda esti beszélgetésen kifejtette azt is, hogy a tartalmak titkosítva kerülnek az e-olvasókra, így nem nyomtathatók és nem is másolhatók. A védelem nélkül nem is álltak volna velük szóba a kiadók.
A vezérigazgató az e-könyv nagy előnyének azt tartotta, hogy az lehetőséget teremt olyan rég megjelent könyvek újrakiadására, amelyek már antikváriumokban sem kaphatók. Amíg azonban nem kerülnek be az e-könyvek is a kedvezményes 5 százalékos áfa-körbe, addig a vezérigazgató nem lát reális esélyt a sikerre. Senki nem fogja megvenni drágábban a könyvet csak azért, mert az digitális formában került forgalomba - jegyezte meg Starcz Ákos.
Földes László, a Kossuth Kiadó képviselője, az idén elindított e-könyveket, zenéket és képeket is kínáló Multimédiaplaza vezetője úgy vélekedett, hogy várhatóan nem a szépirodalom lesz a húzóágazat, hanem az olyan kézikönyvek, szótárak, szakkönyvek, amelyek könnyebben kezelhetők digitális verzióban. Szerinte az e-könyvpiacnak az adhat nagy lökést, ha a lapkiadás is meglátja a lehetőséget az üzletágban. A vezető szerint is csökkenteni kell az áfát, hogy mérsékelni tudják az árakat. Mint mondta, a Kossuth Kiadó megvizsgálta az angolszász könyvkiadás tendenciáit, és úgy találták, hogy a szigetországban az e-könyvek akár húsz százalékkal is olcsóbban kaphatók a nyomtatott verziónál.
Németh Kinga, a Typotex Kiadó irodavezetője elmondta: a főleg szak- és tudományos könyveket kiadó cég nevében immár húsz éve benne van az elektronikus jelző, de csak 2003 óta foglalkoznak digitális könyvterjesztéssel. Egyelőre kizárólag a saját könyveiket árusítják ebben a formátumban. Hozzátette: az olvasóik igényei miatt a szövegek egyes részeit másolhatóvá és nyomtathatóvá tették. Elek Tibor, a Bárka folyóirat főszerkesztője úgy vélekedett: az e-könyvekre valójában nincs igény, azt a kiadók próbálják lenyomni "a még olvasó emberek torkán". Ugyanakkor elmondta: nem hiszi, hogy az e-könyvek kiszoríthatják a hagyományos kiadványokat, szerinte egymás mellett fog élni a két formátum.
A beszélgetésen jelen volt Horváth Iván irodalomtörténész, aki felidézte: 1993-ban hozta létre az első, interneten elérhető irodalmi adatbázist, és az elsők között alkotta meg Balassi Bálint verseinek szövegkritikai kiadásával az e-könyvet 1998-ban. A professzor úgy vélte, növelni kellene az ingyenesen elérhető e-könyvek számát, például a hetven évnél régebben elhunyt szerzők esetében, hiszen az ő műveiket már nem védik a szerzői jogok.