SG.hu·
A NATO is felfigyelt a Stuxnet tevékenységére
A következő háborús konfliktus egy számítógépes megelőző támadással kezdődhet majd, kiegészítve a hagyományos bombázást. Ez egyfajta elektronikus Pearl Harbour lenne, amely lebénítja az ellenfelet.
Az informatikai hadviselés a "valódi" háborúk bevezető szakasza lehet a jövőben. A NATO évek óta győzködi 28 tagállamát, hogy a veszély valóságos, és a felkészülés feladata bele is fog kerülni a szövetség már előkészítés alatt álló, új stratégiai koncepciójába, amelyet a tervek szerint a novemberi lisszaboni csúcson hagynak jóvá. Lehetséges fenyegetésként a kilencvenes években kezdtek foglakozni a kibernetikai háború elképzelésével az Egyesült Államokban, amely 2003-ban már alkalmazta egy kezdetleges formáját: hamis adatokat táplált be az iraki hadvezetés számítógépes hálózatába - emlékeztet Daniel Ventre, a francia nemzeti tudományos kutatóközpont (CNRS) munkatársa, aki könyvet írt a témáról.
Bárkik is legyenek a most folyó támadás végrehajtói és célpontjai - ezt szerinte korai még megpróbálni megnevezni -, az biztos, hogy az informatikai rendszerek szétrombolására irányuló akcióról van szó, nem pedig a szokásos kalózkodásról, adatlopásról vagy a hamis hírek terjesztéséről - véli a kutató, aki feltette a kérdést, hogy fel vagyunk-e készülve hasonló támadásokra, amelyek a vállalati rendszereken keresztül szétzilálnák az energiaellátó rendszereket vagy a közlekedést. Axel Dyevre, a vállalati stratégiával és kockázatkezeléssel foglalkozó brüsszeli CEIS cég igazgatója is úgy véli, hogy egyre inkább haladunk az informatikai rendszerek hibáinak katonai vagy politikai célú kihasználása felé.
A fenyegetés láttán a NATO - amely a koszovói háború alatt (1999) tengelyt akasztott a szerb hackerekkel - 2002 óta egyre nagyobb erőfeszítést tesz saját hálózatai megóvására és arra, hogy tagállamait védelmi együttműködésre ösztönözze ezen a területen. Az Egyesült Államokban a kormányzati és üzleti informatikai hálózatok ellen irányuló nagyarányú kibernetikai támadást szimuláló nemzetközi gyakorlatot kezdtek a héten Cyber Storm III néven. A gyakorlatban világszerte több ezer számítógép vesz részt, és a 12 külföldi partner között van Magyarország is.
A hágai Stratégiai Tanulmányok Központjának (HCSS) egyik szakértője, Stephan De Spiegeleire szerint nem csak a katonáknak, hanem a magánembereknek is fel kell készülniük arra az eshetőségre, hogy hirtelen megszűnik az áram- és vízellátás, vagy nem lehet fogni a televíziók adását. Úgy véli, hogy Európában a skandináv országok és Nagy-Britannia előbbre jár ezen a téren, mint a többi ország. "Ahhoz, hogy válság esetén mozgósítani lehessen a lakosságot, előre tájékoztatni kell. Fel kell készíteni az embereket, mert nem elég, ha a viták csak a kormányzatban, a haderőknél és a vállalatoknál zajlanak le" - mondta.
A még a kínai számítógépek vírusfertőzése előtt összegyűjtött, a Wikipedián elérhető, nem hivatalos adatok szerint a Stuxnet terjedése leginkább a következő országokban jelent gondot: Irán (62 ezer gép), Indonézia (13 ezer), India (6500), Egyesült Államok (közel 3 ezer), Ausztrália (2400).
Az informatikai hadviselés a "valódi" háborúk bevezető szakasza lehet a jövőben. A NATO évek óta győzködi 28 tagállamát, hogy a veszély valóságos, és a felkészülés feladata bele is fog kerülni a szövetség már előkészítés alatt álló, új stratégiai koncepciójába, amelyet a tervek szerint a novemberi lisszaboni csúcson hagynak jóvá. Lehetséges fenyegetésként a kilencvenes években kezdtek foglakozni a kibernetikai háború elképzelésével az Egyesült Államokban, amely 2003-ban már alkalmazta egy kezdetleges formáját: hamis adatokat táplált be az iraki hadvezetés számítógépes hálózatába - emlékeztet Daniel Ventre, a francia nemzeti tudományos kutatóközpont (CNRS) munkatársa, aki könyvet írt a témáról.
Bárkik is legyenek a most folyó támadás végrehajtói és célpontjai - ezt szerinte korai még megpróbálni megnevezni -, az biztos, hogy az informatikai rendszerek szétrombolására irányuló akcióról van szó, nem pedig a szokásos kalózkodásról, adatlopásról vagy a hamis hírek terjesztéséről - véli a kutató, aki feltette a kérdést, hogy fel vagyunk-e készülve hasonló támadásokra, amelyek a vállalati rendszereken keresztül szétzilálnák az energiaellátó rendszereket vagy a közlekedést. Axel Dyevre, a vállalati stratégiával és kockázatkezeléssel foglalkozó brüsszeli CEIS cég igazgatója is úgy véli, hogy egyre inkább haladunk az informatikai rendszerek hibáinak katonai vagy politikai célú kihasználása felé.
A fenyegetés láttán a NATO - amely a koszovói háború alatt (1999) tengelyt akasztott a szerb hackerekkel - 2002 óta egyre nagyobb erőfeszítést tesz saját hálózatai megóvására és arra, hogy tagállamait védelmi együttműködésre ösztönözze ezen a területen. Az Egyesült Államokban a kormányzati és üzleti informatikai hálózatok ellen irányuló nagyarányú kibernetikai támadást szimuláló nemzetközi gyakorlatot kezdtek a héten Cyber Storm III néven. A gyakorlatban világszerte több ezer számítógép vesz részt, és a 12 külföldi partner között van Magyarország is.
A hágai Stratégiai Tanulmányok Központjának (HCSS) egyik szakértője, Stephan De Spiegeleire szerint nem csak a katonáknak, hanem a magánembereknek is fel kell készülniük arra az eshetőségre, hogy hirtelen megszűnik az áram- és vízellátás, vagy nem lehet fogni a televíziók adását. Úgy véli, hogy Európában a skandináv országok és Nagy-Britannia előbbre jár ezen a téren, mint a többi ország. "Ahhoz, hogy válság esetén mozgósítani lehessen a lakosságot, előre tájékoztatni kell. Fel kell készíteni az embereket, mert nem elég, ha a viták csak a kormányzatban, a haderőknél és a vállalatoknál zajlanak le" - mondta.
A még a kínai számítógépek vírusfertőzése előtt összegyűjtött, a Wikipedián elérhető, nem hivatalos adatok szerint a Stuxnet terjedése leginkább a következő országokban jelent gondot: Irán (62 ezer gép), Indonézia (13 ezer), India (6500), Egyesült Államok (közel 3 ezer), Ausztrália (2400).