MTI
Budapesti konferencia az internetes szólásszabadságról
Az internet és a szólásszabadság viszonyát, az internetes tartalmak korlátozásának nemzetközileg egyre elterjedtebb gyakorlatát vitatják meg a Közép-Európai Egyetem (CEU) és a Google által közösen szervezett háromnapos budapesti konferencián.
A hétfői előkészítő műhelybeszélgetések után a konferenciát hivatalosan kedden nyitotta meg John Shattuck, a CEU rektora. Köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy egyeteme "a szabad kifejezés laboratóriuma", melyet egy elnyomó rendszer romjain hoztak létre. Mint mondta, akár az internet, a CEU is határokon átnyúlik, diákjai a világ minden részéről érkeznek. Kifejtette, hogy az internetes szólásszabadságért folytatott küzdelem rendkívül összetett és állandó érdekellentétektől - így a biztonság, a privát szférához való jog és a kifejezés szabadsága gyakori ütküzésétől - terhes. "Az internet az emberi szabadságért vívott küzdelem fontos eszköze lehet egy olyan korban, melyben a jövő rendkívül bizonytalan" - zárta bevezetőjét Shattuck.
A CEU rektora után David Drummond, a Google alelnöke köszöntötte a résztvevőket. Drummond arról beszélt, hogy az internetes tartalmakat egyre több ország korlátozza valamilyen mértékben: míg 2002-ben még csak négy ilyen állam volt a világon, addig ma már negyven. Törökország, Kína, Oroszország és mások eközben saját, államilag támogatott keresőmotort terveznek kifejleszteni - tette hozzá. Drummond hangsúlyozta: a Google célja a szabad önkifejezés és az információhoz való hozzáférés lehetőségeinek lehető legnagyobb mértékű kiterjesztése, a "szabad, nyitott és biztonságos internet" megvalósítása.
Az első tematikus blokk egyik résztvevője, Sunil Abraham, az indiai Centre for Internet and Society (Internetért és Társadalomért Központ) munkatársa élesen bírálta a fejlett országokat: úgy vélte, csak addig támogatják a nyitott, korlátozásoktól mentes internetet, ameddig nem sérülnek a szellemi tulajdonjogaik és az azok utáni bevételek. Emlékeztetett arra, hogy a szabad internet és az online szólásszabadság nemcsak emberi jogi, de súlyosan gazdasági kérdés is.
Rob Faris, az amerikai Open Net Initiative (Nyitott Hálózat Kezdeményezés) munkatársa szerint nyilvánvaló, hogy az interneten megtalálhatók illegális, illetve sértő, bántó, de még legális tartalmak is; a kérdés, hogy hol lehet meghúzni ezek között a határt, és kinek van ehhez joga - tette fel a kérdést. Az Egyesült Államokban - említette példaként - a kongresszus kétszer is megpróbálkozott az pornóoldalak betiltásával, a legfelsőbb bíróság azonban mind a kétszer visszadobta a tervezetet - a kompromisszumos megoldás végül az lett, hogy iskolákban, könyvtárakban és hasonló helyeken letiltották ezeket az oldalakat, máshol viszont nem.
Rob Faris is kiemelte, hogy a szabad internetezés korszaka végérvényesen lezárult, a hatóságok ma már a címek letiltásától a tiltott tartalmakat megjelentetők fizikai zaklatásáig számtalan eszközzel korlátozzák a világhálót. A rohamosan terjedő kép- és videomegosztó, illetve közösségi oldalak ellen egy másik - például Kína által követett - stratégia az alternatív, helyi szoftverek kifejlesztése - magyarázta Faris. Az amerikai szakember kifejtette azt is: a szabályozási kérdéseket bonyolítja, hogy a közösségi oldalak saját - sokszor az általános hatóságinál szigorúbb - szabályzatot alkotnak felhasználóik részére.
A felszólalók egyetértettek abban, hogy az internet szabályozása terén nagyon sok a megválaszolatlan kérdés, ezért a konferencia után létrehoznak majd egy honlapot, ahol folytatódhat az eszmecsere.
A hétfői előkészítő műhelybeszélgetések után a konferenciát hivatalosan kedden nyitotta meg John Shattuck, a CEU rektora. Köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy egyeteme "a szabad kifejezés laboratóriuma", melyet egy elnyomó rendszer romjain hoztak létre. Mint mondta, akár az internet, a CEU is határokon átnyúlik, diákjai a világ minden részéről érkeznek. Kifejtette, hogy az internetes szólásszabadságért folytatott küzdelem rendkívül összetett és állandó érdekellentétektől - így a biztonság, a privát szférához való jog és a kifejezés szabadsága gyakori ütküzésétől - terhes. "Az internet az emberi szabadságért vívott küzdelem fontos eszköze lehet egy olyan korban, melyben a jövő rendkívül bizonytalan" - zárta bevezetőjét Shattuck.
A CEU rektora után David Drummond, a Google alelnöke köszöntötte a résztvevőket. Drummond arról beszélt, hogy az internetes tartalmakat egyre több ország korlátozza valamilyen mértékben: míg 2002-ben még csak négy ilyen állam volt a világon, addig ma már negyven. Törökország, Kína, Oroszország és mások eközben saját, államilag támogatott keresőmotort terveznek kifejleszteni - tette hozzá. Drummond hangsúlyozta: a Google célja a szabad önkifejezés és az információhoz való hozzáférés lehetőségeinek lehető legnagyobb mértékű kiterjesztése, a "szabad, nyitott és biztonságos internet" megvalósítása.
Az első tematikus blokk egyik résztvevője, Sunil Abraham, az indiai Centre for Internet and Society (Internetért és Társadalomért Központ) munkatársa élesen bírálta a fejlett országokat: úgy vélte, csak addig támogatják a nyitott, korlátozásoktól mentes internetet, ameddig nem sérülnek a szellemi tulajdonjogaik és az azok utáni bevételek. Emlékeztetett arra, hogy a szabad internet és az online szólásszabadság nemcsak emberi jogi, de súlyosan gazdasági kérdés is.
Rob Faris, az amerikai Open Net Initiative (Nyitott Hálózat Kezdeményezés) munkatársa szerint nyilvánvaló, hogy az interneten megtalálhatók illegális, illetve sértő, bántó, de még legális tartalmak is; a kérdés, hogy hol lehet meghúzni ezek között a határt, és kinek van ehhez joga - tette fel a kérdést. Az Egyesült Államokban - említette példaként - a kongresszus kétszer is megpróbálkozott az pornóoldalak betiltásával, a legfelsőbb bíróság azonban mind a kétszer visszadobta a tervezetet - a kompromisszumos megoldás végül az lett, hogy iskolákban, könyvtárakban és hasonló helyeken letiltották ezeket az oldalakat, máshol viszont nem.
Rob Faris is kiemelte, hogy a szabad internetezés korszaka végérvényesen lezárult, a hatóságok ma már a címek letiltásától a tiltott tartalmakat megjelentetők fizikai zaklatásáig számtalan eszközzel korlátozzák a világhálót. A rohamosan terjedő kép- és videomegosztó, illetve közösségi oldalak ellen egy másik - például Kína által követett - stratégia az alternatív, helyi szoftverek kifejlesztése - magyarázta Faris. Az amerikai szakember kifejtette azt is: a szabályozási kérdéseket bonyolítja, hogy a közösségi oldalak saját - sokszor az általános hatóságinál szigorúbb - szabályzatot alkotnak felhasználóik részére.
A felszólalók egyetértettek abban, hogy az internet szabályozása terén nagyon sok a megválaszolatlan kérdés, ezért a konferencia után létrehoznak majd egy honlapot, ahol folytatódhat az eszmecsere.
