Berta Sándor
Map Kibera - térképpel a szegénység ellen
A Map Kibera Kezdeményezés célja, hogy a Nairobiban található Kibera nyomornegyedben élők az OpenStreetMap (OSM) szolgáltatás térképeinek segítségével tudjanak tájékozódni a lakóhelyükön és javíthassanak életkörülményeiken.
A Nairobi délnyugati részén található 2,5 négyzetkilométer alapterületű Kibera nyomornegyedben a szakemberek becslései szerint 170 000 és egymillió (!) közötti ember él. A szegényes bádog-, sár- és faviskók rengetegében még a nyomorúságos körülmények között élő helyiek sem tudnak megfelelően tájékozódni. A legtöbb rendelkezésre álló térkép pedig vagy elavult, vagy nem hozzáférhető. A Map Kibera Kezdeményezés tavaly októberben indult és célja, hogy végre az ott élők számára is megjelenítse a nyomornegyedet.
A helyiek a szakemberek segítségével csupán néhány hónap alatt elkészítették a terület pontos térképét és ezen feltüntették a kórházak, az iskolák, a kutak és a szociális intézmények pontos helyét. Ezután elkészült a Kibera-térkép digitális változata is, méghozzá az OpenStreetMap szolgáltatás adatainak felhasználásával.
"Eredeti célunk az volt, hogy a Kibera lakóival közösen készítsük el azt a térképet, amely utána mindenki számára hozzáférhető. Ilyen térkép korábban nem létezett, a nyomornegyed egy fehér folt volt az atlaszokban. De segíteni akartunk a helyieknek, hogy a lakóhelyüket láthatóvá tegyük egy térképen is. A projekt később folyamatosan bővült és most megpróbáljuk a különböző eszközöket, illetve technológiákat elérhetővé tenni az ott élő emberek számára, hogy ezek segítségével javíthassanak az életükön és hatékonyabban használhassák fel a birtokukba jutó információkat. Éppen emiatt indítottunk el számos közösségi médiaprogramot is" - jelentette ki Mikel Maron, a Map Kibera életrehívója.
A szakember elmondta, hogy a nyomornegyed lakói meglepően jól fogadták a kezdeményezést. Megértették, hogy mit akarnak tenni és azt is láthatták, hogy ez a projekt különbözik a többitől. Kibera ugyan egy a kutatók által jól feltérképezett hely. Maron és társai valami mást szerettek volna csinálni és az volt a céljuk, hogy a közösséget felruházzák a technológiák használatának képességével. A lényeg, hogy a kiberaiak ne csak létrehozzák ezeket az adatokat, hanem ellenőrizzék is azok felhasználását. A program első szakaszában 13 kiberai dolgozott velük, most már 50. A kezdetek óta számos projektet is indítottak, ezek egyike a Kibera News Network.
"Egyszerű GPS-modulokat használtunk, a helyieknek pedig voltak mobiltelefonjaik. Így nem volt nehéz az együttműködés, de az információkat fel kellett vinni a számítógépekre, azok kezeléséhez viszont alig értettek a negyed lakói. A másik komoly problémát az internethozzáférések részleges hiánya jelentette. Ha volt is internetelérés, nagyon rossz volt a kapcsolat. Ráadásul Kiberában nincsenek olyan helyek, ahol dolgozhatunk."
"A nyomornegyed ráadásul állandóan változik. Ha valaki elmegy a klinikára, könnyen lehet, hogy annak a helyén már egy fodrász működik. Minden nagyon gyorsan történik. Még ha a térkép nagyjából meg is felel a valóságnak, szükség van helyi segítőkre, akik feljegyzik a változásokat. Ezenkívül szükség volt az OpenStreetMap projektben dolgozók segítségére is, egyesek külön szoftvereket fejlesztettek. Fontos volt továbbá, hogy az itt élők meg akarták mutatni magukat és azt, hogy hol élnek."
"Ki kell emelnem a Kibera News Networköt, amelynél a helyiek által készített videókkal dolgozunk. A Voice of Kibera pedig együttműködik az Ushahidi platformmal, amelynek a segítségével a hírek és a jelentések elhelyezhetők a térképeken. Ez nagyon hasznos, hiszen így bemutatható, hogy mennyi minden történik itt és egyúttal segíthet a nyomornegyed életének, körülményeinek tisztázásában. Sokan azt hiszik, Kibera egyetlen borzalmas terület. De ha látják, hogy mi minden történik itt, felismerik azt is, hogy Kibera egy nagyon sokoldalú hely" - hangsúlyozta Mikel Maron.
A Map Kibera életre hívója szerint nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy milyen hatással vannak az új technológiák, az online térképek és a közösségi médiák az olyan helyekre, mint Kibera. Ott nem várható el például, hogy mindenki online legyen. Nehéz internethozzáféréshez jutni, mivel egyrészt drágák az elérések, másrészt nem mindenki érti a technológiákat. Éppen ezért inkább kinyomtatják a nyomornegyed internetes térképét és szétosztják az iskolákban, a templomokban és más helyeken a helyi szervezetek segítségével.
Persze Kiberában is vannak olyanok, akiknek mobilinternetjük van, de 10 megabájt forgalom tíz centbe kerül. Ez mondjuk éppen elég a Facebook meglátogatására. A kezdeményezésben részt vevők együttműködnek a helyi rádióadókkal és újságokkal, hogy rávegyék az embereket az összefogásra. A szakember végül közölte: a céljuk az, hogy a projektben résztvevő helyiek továbbadják a megszerzett tudásukat a társaiknak. Ezenkívül pedig egy hasonló programot indítanak Nairobi második legnagyobb nyomornegyedében, valamint Haitin és Palesztinában.
A Nairobi délnyugati részén található 2,5 négyzetkilométer alapterületű Kibera nyomornegyedben a szakemberek becslései szerint 170 000 és egymillió (!) közötti ember él. A szegényes bádog-, sár- és faviskók rengetegében még a nyomorúságos körülmények között élő helyiek sem tudnak megfelelően tájékozódni. A legtöbb rendelkezésre álló térkép pedig vagy elavult, vagy nem hozzáférhető. A Map Kibera Kezdeményezés tavaly októberben indult és célja, hogy végre az ott élők számára is megjelenítse a nyomornegyedet.
A helyiek a szakemberek segítségével csupán néhány hónap alatt elkészítették a terület pontos térképét és ezen feltüntették a kórházak, az iskolák, a kutak és a szociális intézmények pontos helyét. Ezután elkészült a Kibera-térkép digitális változata is, méghozzá az OpenStreetMap szolgáltatás adatainak felhasználásával.
"Eredeti célunk az volt, hogy a Kibera lakóival közösen készítsük el azt a térképet, amely utána mindenki számára hozzáférhető. Ilyen térkép korábban nem létezett, a nyomornegyed egy fehér folt volt az atlaszokban. De segíteni akartunk a helyieknek, hogy a lakóhelyüket láthatóvá tegyük egy térképen is. A projekt később folyamatosan bővült és most megpróbáljuk a különböző eszközöket, illetve technológiákat elérhetővé tenni az ott élő emberek számára, hogy ezek segítségével javíthassanak az életükön és hatékonyabban használhassák fel a birtokukba jutó információkat. Éppen emiatt indítottunk el számos közösségi médiaprogramot is" - jelentette ki Mikel Maron, a Map Kibera életrehívója.
A szakember elmondta, hogy a nyomornegyed lakói meglepően jól fogadták a kezdeményezést. Megértették, hogy mit akarnak tenni és azt is láthatták, hogy ez a projekt különbözik a többitől. Kibera ugyan egy a kutatók által jól feltérképezett hely. Maron és társai valami mást szerettek volna csinálni és az volt a céljuk, hogy a közösséget felruházzák a technológiák használatának képességével. A lényeg, hogy a kiberaiak ne csak létrehozzák ezeket az adatokat, hanem ellenőrizzék is azok felhasználását. A program első szakaszában 13 kiberai dolgozott velük, most már 50. A kezdetek óta számos projektet is indítottak, ezek egyike a Kibera News Network.
"Egyszerű GPS-modulokat használtunk, a helyieknek pedig voltak mobiltelefonjaik. Így nem volt nehéz az együttműködés, de az információkat fel kellett vinni a számítógépekre, azok kezeléséhez viszont alig értettek a negyed lakói. A másik komoly problémát az internethozzáférések részleges hiánya jelentette. Ha volt is internetelérés, nagyon rossz volt a kapcsolat. Ráadásul Kiberában nincsenek olyan helyek, ahol dolgozhatunk."
"A nyomornegyed ráadásul állandóan változik. Ha valaki elmegy a klinikára, könnyen lehet, hogy annak a helyén már egy fodrász működik. Minden nagyon gyorsan történik. Még ha a térkép nagyjából meg is felel a valóságnak, szükség van helyi segítőkre, akik feljegyzik a változásokat. Ezenkívül szükség volt az OpenStreetMap projektben dolgozók segítségére is, egyesek külön szoftvereket fejlesztettek. Fontos volt továbbá, hogy az itt élők meg akarták mutatni magukat és azt, hogy hol élnek."
"Ki kell emelnem a Kibera News Networköt, amelynél a helyiek által készített videókkal dolgozunk. A Voice of Kibera pedig együttműködik az Ushahidi platformmal, amelynek a segítségével a hírek és a jelentések elhelyezhetők a térképeken. Ez nagyon hasznos, hiszen így bemutatható, hogy mennyi minden történik itt és egyúttal segíthet a nyomornegyed életének, körülményeinek tisztázásában. Sokan azt hiszik, Kibera egyetlen borzalmas terület. De ha látják, hogy mi minden történik itt, felismerik azt is, hogy Kibera egy nagyon sokoldalú hely" - hangsúlyozta Mikel Maron.
A Map Kibera életre hívója szerint nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy milyen hatással vannak az új technológiák, az online térképek és a közösségi médiák az olyan helyekre, mint Kibera. Ott nem várható el például, hogy mindenki online legyen. Nehéz internethozzáféréshez jutni, mivel egyrészt drágák az elérések, másrészt nem mindenki érti a technológiákat. Éppen ezért inkább kinyomtatják a nyomornegyed internetes térképét és szétosztják az iskolákban, a templomokban és más helyeken a helyi szervezetek segítségével.
Persze Kiberában is vannak olyanok, akiknek mobilinternetjük van, de 10 megabájt forgalom tíz centbe kerül. Ez mondjuk éppen elég a Facebook meglátogatására. A kezdeményezésben részt vevők együttműködnek a helyi rádióadókkal és újságokkal, hogy rávegyék az embereket az összefogásra. A szakember végül közölte: a céljuk az, hogy a projektben résztvevő helyiek továbbadják a megszerzett tudásukat a társaiknak. Ezenkívül pedig egy hasonló programot indítanak Nairobi második legnagyobb nyomornegyedében, valamint Haitin és Palesztinában.
