SG.hu
A neten kapható gyógyszerek döntő többsége hamis
Az interneten vásárolható gyógyszerek, különösen a vényköteles gyógyszerek döntõ többsége hamis. Európa-szerte mégis egyre többen választják a gyógyszerbeszerzésnek ezt a kényelmes, de rendkívül kockázatos módját.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) egyik legfontosabb célkitûzése, hogy meggátolja a bizonytalan eredetû forrásból származó gyógyszerek elterjedését. Magyarországon a HENT korábbi országos reprezentatív felmérése szerint 5-7 százalékra tehetõ azoknak az aránya, akik vásárolnának bizonytalan eredetû forrásból származó gyógyszert. A HENT új kutatásában szûkítette a vizsgált népességet és a rendszeres internethasználók attitûdjét vizsgálta. A szûkítés oka, hogy az európai tendenciák azt mutatják: egyre inkább az internetre tolódik át a hamis gyógyszerek forgalma, így a hamisítók elsõdleges célcsoportjává az internetezõk váltak.
A HENT kutatásának célja egyrészt az online webshopokban és a patikán kívüli forrásból vásárolt gyógyszerek megítélésének mérése volt, másrészt arra volt kíváncsi, hogy azok az emberek, akik többé-kevésbé rendszeresen vásárolnak gyógyszert az interneten, milyen megfontolásokból teszik ezt. A kutatási cél eléréséhez a HENT kvantitatív és kvalitatív módszereket is alkalmazott.
A kérdõíves kutatás során megkérdezettek fele legalább havonta vásárol gyógyszert, legjellemzõbben láz- és fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentõt - ilyen jellegû gyógyszereket a célcsoport 83%-a vásárolt az elmúlt egy évben. A gyógyszervásárlók közül mindenki vásárol patikában, míg kizárólag patikában a megkérdezettek háromnegyede vásárol. Ötödük patikán kívüli forrásokból is szerez be gyógyszert alkalomadtán. A beszerzés két fõ forrása: az online webshopok és az ismerõsök.
A legmegdöbbentõbb eredmény, hogy minden negyedik internetezõ vásárolt már vényköteles gyógyszert recept nélkül. A beszerzés elsõdleges forrása az internet vagy egy ismerõs. Az ismerõs lehet egy barátjának vagy rokonának barátja vagy rokona. Tehát nem közvetlen barát, de valamilyen személyes (gyakran irracionális, megalapozatlan) bizalom jellemzi a vele kapcsolatos attitûdöt. Az ismerõs így egyfajta dealer, akihez van valami személyes kapcsolódási pont. A kutatásból az is kiderült, hogy sokan nem is tudják: receptköteles gyógyszert szereztek be nem biztonságos forrásból. Az interneten vásárlóknak csupán 4 százaléka, míg az ismerõstõl vásárolóknak csak 20 százaléka van tisztában ezzel a ténnyel.
Még magasabb a bizonytalan forrásból potenciálisan vásárlók aránya. Tízbõl négyen vásárolnának gyógyszert patikán kívüli forrásból, ha a gyógyszert itthon nem forgalmaznák. Emellett minél jelentõsebb a patikai és patikán kívüli ár közötti különbség, annál nagyobb arányban választanák az olcsóbb alternatív forrást a gyógyszertári beszerzés helyett. Míg 10%-os árkedvezmény mellett 11%, addig 30%-os megtakarítás esetén már 29%-a vásárolna gyógyszertáron kívül orvosságot.
A fogyasztók többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot vállalnak azzal, hogy vényköteles gyógyszerüket bizonytalan forrásból szerzik be. A megkérdezettek közel 60 százaléka szerint azért olcsóbbak a patikán kívül vásárolt gyógyszerek, mert nem kell az árukból patikát és alkalmazottakat fenntartani, illetve mert nem fizetnek adót, és nincs marketingköltségük sem. Mindössze a megkérdezettek harmada vélekedik csak úgy, hogy az olcsóság ára a kevesebb hatóanyag, s kevesebb, mint a válaszadók negyede ismeri fel, hogy az alacsony ár eléréséért az ismeretlen gyártó ki is hagyja a hatóanyagot a termékbõl.
Meglepõ, hogy a megkérdezettek egybehangzóan magas arányt becsültek a magyarországi hamis vagy bizonytalan eredetû forgalomra: a válaszadók több mint fele szerint a magyarországi gyógyszerforgalom legalább 30%-a származik nem hivatalos forrásból.
A fókuszcsoportos kutatás eredményei szerint a vásárlók és nem vásárlók között a fõ különbség, hogy a nem vásárlók bizalmatlanok a gyógyszerek online beszerzésével kapcsolatban. A vásárlók az egyéb nem gyógyszertári beszerzési forrásokat (például piac) elutasítják, ugyanakkor megbíznak a webáruházakban, mondván, hogy azok ellenõrzött, szabályozott intézmények, és azokat leellenõrizhetõ cégek üzemeltetik. Ebbõl is kitûnik, hogy az emberek nem tudják, hogy Magyarországon gyógyszert interneten árusítani illegális.
A nem vásárlók elutasító attitûdje ugyanakkor nem tûnik megingathatatlannak. Miközben hangsúlyozzák, mennyire fontos számukra a biztonság, s ezt a hagyományos patika nyújtja megnyugtatóan, hagynak kiskaput az online webáruházak számára is. Ha a biztonság érzetét vagy illúzióját megteremtik számukra, akkor könnyen hajlanak a vásárlásra. A résztvevõk az online beszerzés elõnyei között toronymagasan legtöbbször az alacsony árat említik. Az ár mellett elõnyként elhangzott az egyszerûség, a diszkréció, és hogy így másként nehezen beszerezhetõ termékekhez is hozzájutnak.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) egyik legfontosabb célkitûzése, hogy meggátolja a bizonytalan eredetû forrásból származó gyógyszerek elterjedését. Magyarországon a HENT korábbi országos reprezentatív felmérése szerint 5-7 százalékra tehetõ azoknak az aránya, akik vásárolnának bizonytalan eredetû forrásból származó gyógyszert. A HENT új kutatásában szûkítette a vizsgált népességet és a rendszeres internethasználók attitûdjét vizsgálta. A szûkítés oka, hogy az európai tendenciák azt mutatják: egyre inkább az internetre tolódik át a hamis gyógyszerek forgalma, így a hamisítók elsõdleges célcsoportjává az internetezõk váltak.
A HENT kutatásának célja egyrészt az online webshopokban és a patikán kívüli forrásból vásárolt gyógyszerek megítélésének mérése volt, másrészt arra volt kíváncsi, hogy azok az emberek, akik többé-kevésbé rendszeresen vásárolnak gyógyszert az interneten, milyen megfontolásokból teszik ezt. A kutatási cél eléréséhez a HENT kvantitatív és kvalitatív módszereket is alkalmazott.
A kérdõíves kutatás során megkérdezettek fele legalább havonta vásárol gyógyszert, legjellemzõbben láz- és fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentõt - ilyen jellegû gyógyszereket a célcsoport 83%-a vásárolt az elmúlt egy évben. A gyógyszervásárlók közül mindenki vásárol patikában, míg kizárólag patikában a megkérdezettek háromnegyede vásárol. Ötödük patikán kívüli forrásokból is szerez be gyógyszert alkalomadtán. A beszerzés két fõ forrása: az online webshopok és az ismerõsök.
A legmegdöbbentõbb eredmény, hogy minden negyedik internetezõ vásárolt már vényköteles gyógyszert recept nélkül. A beszerzés elsõdleges forrása az internet vagy egy ismerõs. Az ismerõs lehet egy barátjának vagy rokonának barátja vagy rokona. Tehát nem közvetlen barát, de valamilyen személyes (gyakran irracionális, megalapozatlan) bizalom jellemzi a vele kapcsolatos attitûdöt. Az ismerõs így egyfajta dealer, akihez van valami személyes kapcsolódási pont. A kutatásból az is kiderült, hogy sokan nem is tudják: receptköteles gyógyszert szereztek be nem biztonságos forrásból. Az interneten vásárlóknak csupán 4 százaléka, míg az ismerõstõl vásárolóknak csak 20 százaléka van tisztában ezzel a ténnyel.
Még magasabb a bizonytalan forrásból potenciálisan vásárlók aránya. Tízbõl négyen vásárolnának gyógyszert patikán kívüli forrásból, ha a gyógyszert itthon nem forgalmaznák. Emellett minél jelentõsebb a patikai és patikán kívüli ár közötti különbség, annál nagyobb arányban választanák az olcsóbb alternatív forrást a gyógyszertári beszerzés helyett. Míg 10%-os árkedvezmény mellett 11%, addig 30%-os megtakarítás esetén már 29%-a vásárolna gyógyszertáron kívül orvosságot.
A fogyasztók többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot vállalnak azzal, hogy vényköteles gyógyszerüket bizonytalan forrásból szerzik be. A megkérdezettek közel 60 százaléka szerint azért olcsóbbak a patikán kívül vásárolt gyógyszerek, mert nem kell az árukból patikát és alkalmazottakat fenntartani, illetve mert nem fizetnek adót, és nincs marketingköltségük sem. Mindössze a megkérdezettek harmada vélekedik csak úgy, hogy az olcsóság ára a kevesebb hatóanyag, s kevesebb, mint a válaszadók negyede ismeri fel, hogy az alacsony ár eléréséért az ismeretlen gyártó ki is hagyja a hatóanyagot a termékbõl.
Meglepõ, hogy a megkérdezettek egybehangzóan magas arányt becsültek a magyarországi hamis vagy bizonytalan eredetû forgalomra: a válaszadók több mint fele szerint a magyarországi gyógyszerforgalom legalább 30%-a származik nem hivatalos forrásból.
A fókuszcsoportos kutatás eredményei szerint a vásárlók és nem vásárlók között a fõ különbség, hogy a nem vásárlók bizalmatlanok a gyógyszerek online beszerzésével kapcsolatban. A vásárlók az egyéb nem gyógyszertári beszerzési forrásokat (például piac) elutasítják, ugyanakkor megbíznak a webáruházakban, mondván, hogy azok ellenõrzött, szabályozott intézmények, és azokat leellenõrizhetõ cégek üzemeltetik. Ebbõl is kitûnik, hogy az emberek nem tudják, hogy Magyarországon gyógyszert interneten árusítani illegális.
A nem vásárlók elutasító attitûdje ugyanakkor nem tûnik megingathatatlannak. Miközben hangsúlyozzák, mennyire fontos számukra a biztonság, s ezt a hagyományos patika nyújtja megnyugtatóan, hagynak kiskaput az online webáruházak számára is. Ha a biztonság érzetét vagy illúzióját megteremtik számukra, akkor könnyen hajlanak a vásárlásra. A résztvevõk az online beszerzés elõnyei között toronymagasan legtöbbször az alacsony árat említik. Az ár mellett elõnyként elhangzott az egyszerûség, a diszkréció, és hogy így másként nehezen beszerezhetõ termékekhez is hozzájutnak.