Berta Sándor
Kompromisszumos megoldás az európai távközlési csomagról
Komoly szóváltások után érdekes megegyezéssel zárult az európai távközlési csomaggal kapcsolatos vita.
A kérdésben a legnagyobb nézeteltérés abban alakult ki az európai parlamenti képviselők és az európai minisztertanács tagjai között, hogy a szerzői jogsértési ügyekben mindenképpen szükség van az internetletiltások elrendelésekor bírói engedélyre vagy sem. Ugyan az Európai Parlament (EP) kétszer is nagy többséggel úgy szavazott, hogy mindenképpen szükség van ilyen esetekben bírói jóváhagyásra, a szerdai esti végső voksolás meglehetősen érdekesen zárult.
Az első változást az jelentette, hogy az EP liberális frakciója, amely eddig a kérdésben meglehetősen megosztott volt, egyértelműen az internetblokkolást ellenzők táborához csatlakozott. Ennek a csoportnak a tagjai voltak a zöldek, a baloldali pártok, valamint a szociáldemokraták és a konzervatívok is.
Nos, az elfogadott módosítás szerint a szövegbe az került, hogy minden személynek joga van az internethozzáférésének blokkolása előtt egy tisztességes és független eljáráshoz. Monica Horten brit politológus, aki az internetletiltás egyik legnagyobb ellenzője, azonnal nyilvánosságra hozta a megváltoztatott szöveget. A szakember úgy vélte, hogy ezzel a módosítással gyakorlatilag felpuhították a korábbi szövegkörnyezetet és a felhasználók védelme az ilyen ügyekben gyengült. Ráadásul a megfogalmazásban nincs szó bíróságról vagy bíróról, így ezt a meghatározást bármelyik tábor a kedve szerint csűrheti-csavarhatja.
Christian Engström, a Svéd Kalózpárt európai parlamenti képviselője, aki a Zöldek Frakciójában ül, ugyanakkor némileg pozitívabban látja a helyzetet. "Ez nyilván kevesebb annál, mint amit elérhettünk volna, de egyúttal nem jelenti a szabad és nyitott internetért folytatott harc végét. Ugyanakkor ez sokkal nagyobb lépés annál, mint amire számítottam. Az online közösség csak most kezdte el megmutatni az erejét" - írta Engström a blogjában.
Az EP-képviselő kitért arra is, hogy a szövegben az is megtalálható: az internetelérések korlátozása csak akkor vezethető be, hogy ha az egy alkalmas és a demokratikus társadalom szempontjából szükséges eszköz az ilyen kérdések tisztázására. A dokumentumban szerepel továbbá, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme és a magánélet védelme. Ugyanakkor az is benne van, hogy sürgős esetekben gyorsított eljárás is alkalmazható, amíg ennek kapcsán mindvégig figyelembe veszik az Európai Emberi Jogi Konvenciót.
Az Európai Parlament a november 23 és 26 közötti ülésein szavaz az új módosító indítványról. Amennyiben a változtatást elfogadják, úgy azt még el kell fogadnia az Európai Unió Minisztertanácsának is. Ha a beadvány bármelyik szervezet előtt elbukik, úgy a kérdésben az Európai Bizottságnak egy teljesen új törvénytervezetet kell készítenie.
A kérdésben a legnagyobb nézeteltérés abban alakult ki az európai parlamenti képviselők és az európai minisztertanács tagjai között, hogy a szerzői jogsértési ügyekben mindenképpen szükség van az internetletiltások elrendelésekor bírói engedélyre vagy sem. Ugyan az Európai Parlament (EP) kétszer is nagy többséggel úgy szavazott, hogy mindenképpen szükség van ilyen esetekben bírói jóváhagyásra, a szerdai esti végső voksolás meglehetősen érdekesen zárult.
Az első változást az jelentette, hogy az EP liberális frakciója, amely eddig a kérdésben meglehetősen megosztott volt, egyértelműen az internetblokkolást ellenzők táborához csatlakozott. Ennek a csoportnak a tagjai voltak a zöldek, a baloldali pártok, valamint a szociáldemokraták és a konzervatívok is.
Nos, az elfogadott módosítás szerint a szövegbe az került, hogy minden személynek joga van az internethozzáférésének blokkolása előtt egy tisztességes és független eljáráshoz. Monica Horten brit politológus, aki az internetletiltás egyik legnagyobb ellenzője, azonnal nyilvánosságra hozta a megváltoztatott szöveget. A szakember úgy vélte, hogy ezzel a módosítással gyakorlatilag felpuhították a korábbi szövegkörnyezetet és a felhasználók védelme az ilyen ügyekben gyengült. Ráadásul a megfogalmazásban nincs szó bíróságról vagy bíróról, így ezt a meghatározást bármelyik tábor a kedve szerint csűrheti-csavarhatja.
Christian Engström, a Svéd Kalózpárt európai parlamenti képviselője, aki a Zöldek Frakciójában ül, ugyanakkor némileg pozitívabban látja a helyzetet. "Ez nyilván kevesebb annál, mint amit elérhettünk volna, de egyúttal nem jelenti a szabad és nyitott internetért folytatott harc végét. Ugyanakkor ez sokkal nagyobb lépés annál, mint amire számítottam. Az online közösség csak most kezdte el megmutatni az erejét" - írta Engström a blogjában.
Az EP-képviselő kitért arra is, hogy a szövegben az is megtalálható: az internetelérések korlátozása csak akkor vezethető be, hogy ha az egy alkalmas és a demokratikus társadalom szempontjából szükséges eszköz az ilyen kérdések tisztázására. A dokumentumban szerepel továbbá, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme és a magánélet védelme. Ugyanakkor az is benne van, hogy sürgős esetekben gyorsított eljárás is alkalmazható, amíg ennek kapcsán mindvégig figyelembe veszik az Európai Emberi Jogi Konvenciót.
Az Európai Parlament a november 23 és 26 közötti ülésein szavaz az új módosító indítványról. Amennyiben a változtatást elfogadják, úgy azt még el kell fogadnia az Európai Unió Minisztertanácsának is. Ha a beadvány bármelyik szervezet előtt elbukik, úgy a kérdésben az Európai Bizottságnak egy teljesen új törvénytervezetet kell készítenie.
