SG.hu·
A tiltott You Tube az egyik kedvenc török portál
Törökországban a cenzúra webhelyek százait tiltja be azért, mert tartalmukat szemérem elleni véteknek vagy sértőnek tekinti, de az internetezők néhány klikkel ügyesen kijátsszák a hatóságokat. A két éve betiltott YouTube így ma is az ötödik legnépszerűbb webhely ebben az országban.
A fájlcserélő portál megtekintését 2007. szeptember 18-án tiltotta be a kelet-törökországi Sivas város bírósága, miután egy magánszemély feljelentette azon a címen, hogy a modern Törökország megalapítójára, Musztafa Kemal Atatürk pasára nézve sértő videókat terjeszt.
Atatürk (1881-1938) a törökök nagy többségének szemében nemzeti hős. A videók a török és a görög internetezők között zajló klipháborúban kerültek fel a hálóra: a két ellenséges viszonyban álló szomszéd ország internetezői teszik fel az internetre az egymás nemzeti hőseit sértő vagy kigúnyoló klipeket. Így az a török, aki ma a YouTube-ra kattint, arról értesülhet, hogy "a hozzáférés ehhez a portálhoz bírói döntés alapján tilos". Ennek ellenére a YouTube az internetes forgalmat mérő Alexa Internet kimutatása ellenére ma is az ötödik leglátogatottabb portál Törökországban.
Az internet-kávéházakban ugyanis mindenki ismeri azokat a linkeket, amelyek révén fel lehet menni a fájlmegosztó honlapra. Mehmet, a 16 éves isztambuli gimnazista egy kávézóban maga is megmutatta az AFP tudósítójának azt a két-három lépést, amellyel ez megvalósítható. "A haveroktól tanultam, mindenki ért ehhez" - mondja a fiú, aki a háló cenzúrázását teljesen értelmetlennek tartja. A demonstráció különben csak elméleti, mivel a kávéházban a számítógépet eleve úgy állították be, hogy közvetlenül el lehessen jutni a You Tube-ra. "Az egyedüli török, aki nem juthat el erre a portálra, az a tilalmat kimondó bíró" - tréfálkozik a kávézó tulajdonosa, Cenan Ayaz.
A YouTube csak az egyike a cenzúra által érintett portáloknak. Egy 2009. május 11-én készült, a Birgün című napilap által idézett felmérés szerint Törökországban 2601 honlap volt letiltva, 81,4 százalékuk szexuális jellegű, 8,6 százalék pedig Atatürkre nézve sértő tartalom miatt. A véleményszabadság védelmezői tiltakoznak, különösen a vonatkozó törvények ködös megfogalmazása és a honlapok betiltásával végződő eljárás áttekinthetetlensége az, ami felháborítja őket.
"Kezdetben a törvény csak a pornográfiára vonatkozott, de aztán kibővítették olyan témákkal, mint a kábítószer vagy az öngyilkosság népszerűsítése, Atatürk emlékének megsértése vagy az internetes fogadás. Egyfajta Frankenstein-törvénnyé vált a szabályozás" - vélekedik Özgür Uckan, az isztambuli Bilgi Egyetem új médiával foglalkozó szakértője. A tilalom azonban jobbára nevetség tárgya. Deniz Tan és Firat Yildiz reklámszakértők Cenzurázzuk a cenzúrát! címmel hoztak létre portált, amelyen a cenzúrázott portálokon megjelenő feliratokat tüntetik fel, hogy az internetezők mindenfelé kiragasszák azokat és ezzel lejárassák a tilalmat.
A két aktivista szerint azonban az internetezők által a cenzúra irányában tanúsított általános közöny - mivel mindenki el tud jutni a tiltott honlapokra, az emberek hozzászoknak ehhez és nem érzékelik a cenzúra realitását, és maga Erdogan miniszterelnök is elismerte a sajtó szerint, hogy használta a YouTube portált - önmagában nem változtat azon, hogy jogsértésről van szó.
A fájlcserélő portál megtekintését 2007. szeptember 18-án tiltotta be a kelet-törökországi Sivas város bírósága, miután egy magánszemély feljelentette azon a címen, hogy a modern Törökország megalapítójára, Musztafa Kemal Atatürk pasára nézve sértő videókat terjeszt.
Atatürk (1881-1938) a törökök nagy többségének szemében nemzeti hős. A videók a török és a görög internetezők között zajló klipháborúban kerültek fel a hálóra: a két ellenséges viszonyban álló szomszéd ország internetezői teszik fel az internetre az egymás nemzeti hőseit sértő vagy kigúnyoló klipeket. Így az a török, aki ma a YouTube-ra kattint, arról értesülhet, hogy "a hozzáférés ehhez a portálhoz bírói döntés alapján tilos". Ennek ellenére a YouTube az internetes forgalmat mérő Alexa Internet kimutatása ellenére ma is az ötödik leglátogatottabb portál Törökországban.
Az internet-kávéházakban ugyanis mindenki ismeri azokat a linkeket, amelyek révén fel lehet menni a fájlmegosztó honlapra. Mehmet, a 16 éves isztambuli gimnazista egy kávézóban maga is megmutatta az AFP tudósítójának azt a két-három lépést, amellyel ez megvalósítható. "A haveroktól tanultam, mindenki ért ehhez" - mondja a fiú, aki a háló cenzúrázását teljesen értelmetlennek tartja. A demonstráció különben csak elméleti, mivel a kávéházban a számítógépet eleve úgy állították be, hogy közvetlenül el lehessen jutni a You Tube-ra. "Az egyedüli török, aki nem juthat el erre a portálra, az a tilalmat kimondó bíró" - tréfálkozik a kávézó tulajdonosa, Cenan Ayaz.
A YouTube csak az egyike a cenzúra által érintett portáloknak. Egy 2009. május 11-én készült, a Birgün című napilap által idézett felmérés szerint Törökországban 2601 honlap volt letiltva, 81,4 százalékuk szexuális jellegű, 8,6 százalék pedig Atatürkre nézve sértő tartalom miatt. A véleményszabadság védelmezői tiltakoznak, különösen a vonatkozó törvények ködös megfogalmazása és a honlapok betiltásával végződő eljárás áttekinthetetlensége az, ami felháborítja őket.
"Kezdetben a törvény csak a pornográfiára vonatkozott, de aztán kibővítették olyan témákkal, mint a kábítószer vagy az öngyilkosság népszerűsítése, Atatürk emlékének megsértése vagy az internetes fogadás. Egyfajta Frankenstein-törvénnyé vált a szabályozás" - vélekedik Özgür Uckan, az isztambuli Bilgi Egyetem új médiával foglalkozó szakértője. A tilalom azonban jobbára nevetség tárgya. Deniz Tan és Firat Yildiz reklámszakértők Cenzurázzuk a cenzúrát! címmel hoztak létre portált, amelyen a cenzúrázott portálokon megjelenő feliratokat tüntetik fel, hogy az internetezők mindenfelé kiragasszák azokat és ezzel lejárassák a tilalmat.
A két aktivista szerint azonban az internetezők által a cenzúra irányában tanúsított általános közöny - mivel mindenki el tud jutni a tiltott honlapokra, az emberek hozzászoknak ehhez és nem érzékelik a cenzúra realitását, és maga Erdogan miniszterelnök is elismerte a sajtó szerint, hogy használta a YouTube portált - önmagában nem változtat azon, hogy jogsértésről van szó.