SG.hu·
Véget érhet Ausztriában a fájlcserélés aranykora
Hiába hozott a múlt héten kedvező döntést az Osztrák Legfelsőbb Bíróság (OGH), az ausztriai felhasználók számára nagyon megnehezülhet a fájlcserélés a következő években.
Az aranykor már nem tart soká. Az ok: az európai adattárolási irányelv gyakorlati megvalósítása. Ausztriában a tervek szerint idén ősszel vizsgálják felül a szabályozás tervezetét, amely elfogadása esetén jövő tavasszal lépett hatályba. Mindez pedig alapvetően megváltoztathatja a fájlcserélés megítélését. Az európai uniós irányelv ugyanis arra kötelezi az internetszolgáltatókat és a telefontársaságokat, hogy legalább hat hónapig őrizzék meg az előfizetőik forgalmi adatait.
"Amint az adatokat el kell tárolni, a kártyákat újra fogják keverni" - jegyezte meg nem véletlenül Franz Schmidbauer salzburgi bíró, az Internet4Jurists nevű honlap üzemeltetője. Az irányelv ugyan csak azt írja elő, hogy az információkat a súlyos bűncselekmények esetén lehet felhasználni, azonban, ha az adatok meglesznek, utána már könnyebb lesz indokot találni a kikérésükre. Az, hogy a megőrzött információkat felhasználják-e majd a kisebb szerzői jogi bűncselekmények felderítésére, az végső soron attól is függ, hogy miként szabályozzák a kérdést a törvényalkotók.
Az Európai Legfelsőbb Bíróság a kérdésben gyakorlatilag nem foglalt állást, hiszen tavaly januárban úgy döntött, hogy ezt a döntést az egyes tagországokra bízza. Vagyis mindegyik tagállam maga dönti el, hogy az adatokat felhasználja-e például a szerzői jogsértési ügyekben. Schmidbauer úgy vélte, hogy a nemrég hozott ítélet még mindig jobb volt annál, mintha az internetszolgáltatókat egyfajta segédrendőri szerepbe helyezték volna és kötelezték volna őket az együttműködésre.
"Az OGH ítélete az osztrák internetes életet érintő eddigi legfontosabb döntés volt, amelynek a jelentősége jóval túlmutat a fájlcserélés kérdésén. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy milyen körülmények esetén lehet megszüntetni a felhasználók anonimitását. A fő problémát az IP-cím meghatározása jelenti, valamint az, hogy mely alapvető emberi jogok sérülhetnek egy ilyen lépés hatására" - hangsúlyozta a bíró. Az Osztrák Legfelsőbb Bíróság ugyan kimondta, hogy a dinamikus IP-címek forgalmi adatok és ezáltal nagyobb védelmet élveznek, mint az úgynevezett alapadatok. De a kérdésben a végső döntést alighanem - évek múlva - majd csak az Európai Emberi Jogi Bíróság mondja ki.
Az aranykor már nem tart soká. Az ok: az európai adattárolási irányelv gyakorlati megvalósítása. Ausztriában a tervek szerint idén ősszel vizsgálják felül a szabályozás tervezetét, amely elfogadása esetén jövő tavasszal lépett hatályba. Mindez pedig alapvetően megváltoztathatja a fájlcserélés megítélését. Az európai uniós irányelv ugyanis arra kötelezi az internetszolgáltatókat és a telefontársaságokat, hogy legalább hat hónapig őrizzék meg az előfizetőik forgalmi adatait.
"Amint az adatokat el kell tárolni, a kártyákat újra fogják keverni" - jegyezte meg nem véletlenül Franz Schmidbauer salzburgi bíró, az Internet4Jurists nevű honlap üzemeltetője. Az irányelv ugyan csak azt írja elő, hogy az információkat a súlyos bűncselekmények esetén lehet felhasználni, azonban, ha az adatok meglesznek, utána már könnyebb lesz indokot találni a kikérésükre. Az, hogy a megőrzött információkat felhasználják-e majd a kisebb szerzői jogi bűncselekmények felderítésére, az végső soron attól is függ, hogy miként szabályozzák a kérdést a törvényalkotók.
Az Európai Legfelsőbb Bíróság a kérdésben gyakorlatilag nem foglalt állást, hiszen tavaly januárban úgy döntött, hogy ezt a döntést az egyes tagországokra bízza. Vagyis mindegyik tagállam maga dönti el, hogy az adatokat felhasználja-e például a szerzői jogsértési ügyekben. Schmidbauer úgy vélte, hogy a nemrég hozott ítélet még mindig jobb volt annál, mintha az internetszolgáltatókat egyfajta segédrendőri szerepbe helyezték volna és kötelezték volna őket az együttműködésre.
"Az OGH ítélete az osztrák internetes életet érintő eddigi legfontosabb döntés volt, amelynek a jelentősége jóval túlmutat a fájlcserélés kérdésén. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy milyen körülmények esetén lehet megszüntetni a felhasználók anonimitását. A fő problémát az IP-cím meghatározása jelenti, valamint az, hogy mely alapvető emberi jogok sérülhetnek egy ilyen lépés hatására" - hangsúlyozta a bíró. Az Osztrák Legfelsőbb Bíróság ugyan kimondta, hogy a dinamikus IP-címek forgalmi adatok és ezáltal nagyobb védelmet élveznek, mint az úgynevezett alapadatok. De a kérdésben a végső döntést alighanem - évek múlva - majd csak az Európai Emberi Jogi Bíróság mondja ki.