MTI
Nem törődnek a világhírű hacker emberi jogaival
Úgy tűnik, hogy a világ egyik leghíresebb hackere, Gary McKinnon mégsem ússza meg az Egyesült Államoknak való kiadatását Nagy-Britanniából, miután a bíróság nem vette figyelembe az intézkedés ellen szóló emberi jogi érveket.
A 43 éves férfi azt akarta elérni, hogy Nagy-Britanniában fogják perbe "számítástechnikai visszaélés" vádjával, ám a bíró az angol törvényekre hivatkozva úgy ítélte meg, hogy a tényállásra "nincs elég bizonyíték". Következésképpen McKinnont ki kell adni az Egyesült Államoknak. Az ügyészek véleménye szerint a bíró döntése "teljesen racionális", ráadásul "jogi úton nem is lehet megtámadni".
A hackert 2002-ben tartóztatta le a brit rendőrség, és már többször fellebbezett - sikertelenül - a legfelsőbb fellebbviteli testületként is szolgáló lordok házánál, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságánál is azért, hogy a kiadatást elkerülje. Azzal gyanúsítják, hogy 97 kormányzati számítógépre tört be 2001 és 2002 között az Egyesült Államokban, amelyek között az amerikai tengerészgyalogság és az amerikai űrhivatal, a NASA gépei is szerepeltek. A washingtoni kormány szerint a kár 800 000 dollárra rúg. Súlyosbítja a helyzetet, hogy McKinnon éppen abban az időszakban követte el a bűncselekményt, amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadás történt.
A hacker azt állítja, hogy ő csak ufók után kutatott.
A férfi ügyvédje azt állítja, hogy a kiadatás tragikus következményekkel járna, mivel McKinnon Asperger-szindróma betegségében szenved, és az intézkedés mély traumát, sőt akár öngyilkossági kísérletet is kiválthatna belőle. Az ügyvéd hozzátette, hogy a bíróság egyáltalán nem foglalkozott a hacker állapotával, illetve az azzal kapcsolatos emberi jogi problémákkal sem. Ha McKinnont kiadják, minden valószínűség szerint hosszú börtönbüntetést kell majd letöltenie amerikai börtönben.
A 43 éves férfi azt akarta elérni, hogy Nagy-Britanniában fogják perbe "számítástechnikai visszaélés" vádjával, ám a bíró az angol törvényekre hivatkozva úgy ítélte meg, hogy a tényállásra "nincs elég bizonyíték". Következésképpen McKinnont ki kell adni az Egyesült Államoknak. Az ügyészek véleménye szerint a bíró döntése "teljesen racionális", ráadásul "jogi úton nem is lehet megtámadni".
A hackert 2002-ben tartóztatta le a brit rendőrség, és már többször fellebbezett - sikertelenül - a legfelsőbb fellebbviteli testületként is szolgáló lordok házánál, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságánál is azért, hogy a kiadatást elkerülje. Azzal gyanúsítják, hogy 97 kormányzati számítógépre tört be 2001 és 2002 között az Egyesült Államokban, amelyek között az amerikai tengerészgyalogság és az amerikai űrhivatal, a NASA gépei is szerepeltek. A washingtoni kormány szerint a kár 800 000 dollárra rúg. Súlyosbítja a helyzetet, hogy McKinnon éppen abban az időszakban követte el a bűncselekményt, amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadás történt.
A hacker azt állítja, hogy ő csak ufók után kutatott.
A férfi ügyvédje azt állítja, hogy a kiadatás tragikus következményekkel járna, mivel McKinnon Asperger-szindróma betegségében szenved, és az intézkedés mély traumát, sőt akár öngyilkossági kísérletet is kiválthatna belőle. Az ügyvéd hozzátette, hogy a bíróság egyáltalán nem foglalkozott a hacker állapotával, illetve az azzal kapcsolatos emberi jogi problémákkal sem. Ha McKinnont kiadják, minden valószínűség szerint hosszú börtönbüntetést kell majd letöltenie amerikai börtönben.
