MTI
Kevesen tájékozódnak rendszeresen az egészség híreiről
Tíz lakosból kilenc gondolja úgy, hogy az egészségmegőrzés alapja a széles körű tájékozottság, mégis csak a magyar felnőtt lakosság 12 százaléka tájékozódik rendszeresen az egészség híreivel kapcsolatban - derül ki a Szinapszis Kft. legújabb, a WEBBeteg kérésére készített felméréséből.
A magyar felnőtt lakosság 12 százaléka rendszeresen és magától is keresi az egészségügyi híreket, betegségekkel kapcsolatos információkat. A megkérdezettek 41 százaléka állítja, hogy érdeklik az egészségügyi hírek és előfordul, hogy utána is néz egy-egy témának. A felnőtt lakosság 53 százaléka valamilyen módon aktív formában érdeklődik az egészség hírei iránt.
Az érdeklődés abszolút hiánya mindössze 4 százaléknyi embert jellemez, míg 43 százalék állítja, hogy bár nem keresi ezeket az információkat, mégis meghallgatja azokat. Nemek tekintetében a nők érdeklődőbbek, míg életkor alapján a 36-55 év közöttiek emelhetőek ki - közülük is főként azok, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek. A képzettség emelkedésével a tájékozódási hajlandóság is nő, a felsőfokú képzettséggel rendelkezők 14 százaléka érdeklődik aktívan az új információk iránt.
Tíz lakosból kilenc gondolja úgy, hogy az egészségmegőrzés alapja a széles körű tájékozottság, mindössze a lakosság 3 százaléka tagadja ezen állítás igazságtartalmát. A felnőtt lakosság 48 százaléka soha nem használja az internetet az egészségügyi témákkal kapcsolatos tájékozódásban, az aktív internetezők 62 százaléka viszont az egészségügy híreit is olvassa a világhálón.
Egy képzeletbeli skálán, amelyen ötfokozatú osztályzatot lehet adni a leghitelesebb egészségügyi állapottal kapcsolatos forrásnak, akkor a magyar lakosság az "ismerős orvos" szavát tartja a legmegbízhatóbbnak, ez 4,3-as osztályzatot kapott. A következő leghitelesebbnek a szakorvosok számítanak, őket követik a háziorvosok és a patikusok. Ezen négy szakmai csoport négyes feletti értéket kapott a felnőtt társadalomtól, a szakkönyvek hitelességét a megkérdezettek szintén 4,3-asra értékelték. Az internetezők 32 százaléka osztályozta négyesre, míg 11 százalékuk ötöst adott a szakmai weboldalaknak. A krónikus betegek körében magasabb osztályzatot értek el az orvosok és patikusok, mint a krónikus betegségben nem szenvedők között.
A Szinapszis Kft. rendszeresen méri a magyar lakosság egészségtudatosságát, egészségügyi témákban való jártasságát. A kutatás során 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A magyar felnőtt lakosság 12 százaléka rendszeresen és magától is keresi az egészségügyi híreket, betegségekkel kapcsolatos információkat. A megkérdezettek 41 százaléka állítja, hogy érdeklik az egészségügyi hírek és előfordul, hogy utána is néz egy-egy témának. A felnőtt lakosság 53 százaléka valamilyen módon aktív formában érdeklődik az egészség hírei iránt.
Az érdeklődés abszolút hiánya mindössze 4 százaléknyi embert jellemez, míg 43 százalék állítja, hogy bár nem keresi ezeket az információkat, mégis meghallgatja azokat. Nemek tekintetében a nők érdeklődőbbek, míg életkor alapján a 36-55 év közöttiek emelhetőek ki - közülük is főként azok, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek. A képzettség emelkedésével a tájékozódási hajlandóság is nő, a felsőfokú képzettséggel rendelkezők 14 százaléka érdeklődik aktívan az új információk iránt.
Tíz lakosból kilenc gondolja úgy, hogy az egészségmegőrzés alapja a széles körű tájékozottság, mindössze a lakosság 3 százaléka tagadja ezen állítás igazságtartalmát. A felnőtt lakosság 48 százaléka soha nem használja az internetet az egészségügyi témákkal kapcsolatos tájékozódásban, az aktív internetezők 62 százaléka viszont az egészségügy híreit is olvassa a világhálón.
Egy képzeletbeli skálán, amelyen ötfokozatú osztályzatot lehet adni a leghitelesebb egészségügyi állapottal kapcsolatos forrásnak, akkor a magyar lakosság az "ismerős orvos" szavát tartja a legmegbízhatóbbnak, ez 4,3-as osztályzatot kapott. A következő leghitelesebbnek a szakorvosok számítanak, őket követik a háziorvosok és a patikusok. Ezen négy szakmai csoport négyes feletti értéket kapott a felnőtt társadalomtól, a szakkönyvek hitelességét a megkérdezettek szintén 4,3-asra értékelték. Az internetezők 32 százaléka osztályozta négyesre, míg 11 százalékuk ötöst adott a szakmai weboldalaknak. A krónikus betegek körében magasabb osztályzatot értek el az orvosok és patikusok, mint a krónikus betegségben nem szenvedők között.
A Szinapszis Kft. rendszeresen méri a magyar lakosság egészségtudatosságát, egészségügyi témákban való jártasságát. A kutatás során 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.