SG.hu
Szerdán lesz az Európa Tanács Adatvédelmi Napja
Az Európa Tanács a polgárok figyelmét az adatvédelem és a hozzá kapcsolódó jogok fontosságára, gyakorlásuk lehetőségére kívánja irányítani.
Az adatvédelemhez fűződő jogunk és érdekünk akkor is létezik, ha a mindennapjainkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla. Általában tudomást sem veszünk arról, hogy a munkahelyen, a hivatalokkal együttműködve vagy vitatkozva, de akár az Interneten keresgélve a személyes adatainkat használjuk, közöljük, bízzuk rá - megesik - olyanokra, akiknek a szándékait sokszor alig ismerjük. Amikor "felébredünk", esetleg már késő. Egy Uniós felmérés szerint a megkérdezettek kétharmadát foglalkoztatja ugyan a személyes adatainak sorsa, ám már csak minden negyedik ember tudja, hogy vannak intézmények, amelyekre támaszkodhat a jogai védelmében.
A magyarok tudatossága ennél lényegesen jobb. Egy 2008-as vizsgálat szerint csaknem hatvan százalékuk van tisztában azzal, hogy az adatvédelmi biztoshoz fordulhat segítségért. Az európai polgárok túlnyomó többsége elfogadja, hogy a terrorizmus elleni fellépés érdekében részben korlátozzák a személyes adataik védelméhez fűződő jogokat. Ennél különösebb, hogy miközben száz megkérdezett közül 82 úgy érzi, az adatai az Interneten nincsenek biztonságban, csak minden ötödik ember használ tűzfalat, más biztonsági programot.
A magyarországi nap fő eseményeként kezdeményezte dr. Jóri András országgyűlési biztos a "World Wide Identity" című konferenciát, amelyen az Internet adatvédelmi problémáit, kérdéseit és lehetséges válaszait fogalmazzák meg a szaktekintély előadók. A témák közelebb esnek a mindennapi élethez, mint gondolnánk, az adatvédelmi biztos ezért is tette őket a tevékenysége egyik legfontosabb új elemévé. A számítógépes adatkezelés és nyilvántartás a bankoktól a rendőrségig, az adatbázisok jogos vagy jogtalan gyűjtése, kereskedelme szinte mindenkit érint. Az elektronikus ügyintézés már a jelen része.
Az internetes oldalak, az online tartalomszolgáltatók megannyi személyes adattal dolgoznak. Számtalan weboldal, cég, elektronikus piactér, hatóság, társadalmi és politikai intézmény gyűjti a felhasználók adatait, és von le belőlük felhasználható következtetéseket. Mindehhez kapcsolódik a szabályozás problematikája: mi tehető és mi nem a személyes adatainkkal, hol találja meg az internethasználó a lehetőségeit és miként védheti meg a jogait. Vagy például mitévő legyen az áradó kéretlen elektronikus reklámokkal?
A World Wide Identity konferencia tehát nem csak, sőt nem is annyira az informatikai szakmának szól, hanem mindenkinek, akit foglalkoztat, miként óvhatja meg a személyes adatait a visszaélésektől, hogyan bízhat azokban, akik hivatalból kezelik az ilyen információkat és kikre számíthat, ha fel kell lépnie a saját érdekében, adatai védelmében.
Az adatvédelemhez fűződő jogunk és érdekünk akkor is létezik, ha a mindennapjainkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla. Általában tudomást sem veszünk arról, hogy a munkahelyen, a hivatalokkal együttműködve vagy vitatkozva, de akár az Interneten keresgélve a személyes adatainkat használjuk, közöljük, bízzuk rá - megesik - olyanokra, akiknek a szándékait sokszor alig ismerjük. Amikor "felébredünk", esetleg már késő. Egy Uniós felmérés szerint a megkérdezettek kétharmadát foglalkoztatja ugyan a személyes adatainak sorsa, ám már csak minden negyedik ember tudja, hogy vannak intézmények, amelyekre támaszkodhat a jogai védelmében.
A magyarok tudatossága ennél lényegesen jobb. Egy 2008-as vizsgálat szerint csaknem hatvan százalékuk van tisztában azzal, hogy az adatvédelmi biztoshoz fordulhat segítségért. Az európai polgárok túlnyomó többsége elfogadja, hogy a terrorizmus elleni fellépés érdekében részben korlátozzák a személyes adataik védelméhez fűződő jogokat. Ennél különösebb, hogy miközben száz megkérdezett közül 82 úgy érzi, az adatai az Interneten nincsenek biztonságban, csak minden ötödik ember használ tűzfalat, más biztonsági programot.
A magyarországi nap fő eseményeként kezdeményezte dr. Jóri András országgyűlési biztos a "World Wide Identity" című konferenciát, amelyen az Internet adatvédelmi problémáit, kérdéseit és lehetséges válaszait fogalmazzák meg a szaktekintély előadók. A témák közelebb esnek a mindennapi élethez, mint gondolnánk, az adatvédelmi biztos ezért is tette őket a tevékenysége egyik legfontosabb új elemévé. A számítógépes adatkezelés és nyilvántartás a bankoktól a rendőrségig, az adatbázisok jogos vagy jogtalan gyűjtése, kereskedelme szinte mindenkit érint. Az elektronikus ügyintézés már a jelen része.
Az internetes oldalak, az online tartalomszolgáltatók megannyi személyes adattal dolgoznak. Számtalan weboldal, cég, elektronikus piactér, hatóság, társadalmi és politikai intézmény gyűjti a felhasználók adatait, és von le belőlük felhasználható következtetéseket. Mindehhez kapcsolódik a szabályozás problematikája: mi tehető és mi nem a személyes adatainkkal, hol találja meg az internethasználó a lehetőségeit és miként védheti meg a jogait. Vagy például mitévő legyen az áradó kéretlen elektronikus reklámokkal?
A World Wide Identity konferencia tehát nem csak, sőt nem is annyira az informatikai szakmának szól, hanem mindenkinek, akit foglalkoztat, miként óvhatja meg a személyes adatait a visszaélésektől, hogyan bízhat azokban, akik hivatalból kezelik az ilyen információkat és kikre számíthat, ha fel kell lépnie a saját érdekében, adatai védelmében.