SG.hu·

Kampány a zenei CD megmentéséért

A korong egy világ. Zene - All Inclusive. Ilyen és ezekhez hasonló szlogenekkel népszerűsíti a zenei CD-ket a Nemzetközi Zeneipari Szövetség (IFPI) Ausztriában.

Az IFPI Austria arra próbálja meg felhívni az emberek figyelmét, hogy a hagyományos zenei albumoknak még mindig több előnyük van a letöltésekkel szemben. Az előnyök közé tartozik a kiváló hangminőség, a tökéletes összeállítások és a különböző kiegészítők (dalszövegek, művészekkel kapcsolatos információk, bónuszanyagok stb.). Az akció keretében a következő hónapokban számos különleges kiadványt dobnak piacra a kiadók, hogy ezzel ösztönözzék a felhasználókat a zenei CD-k megvásárlására.

A kampány célja, hogy a hagyományos albumokat ne az új online és mobil ajánlatok konkurenseként, hanem a zenei piac fontos szegmenseként mutassa be. "Újra tudatosítani akarjuk az emberekben a CD-k előnyeit. Az, aki tökéletes minőségre, esztétikára és hasznos háttéranyagokra vágyik, a legjobban egy zenei CD megvételével jár. Ráadásul a CD még mindig a zeneipar forgalmának első számú forrása" - nyilatkozta Hannes Eder, az IFPI Austria elnöke.

A szervezet hangsúlyozni szeretné azt is, hogy a CD-k és a digitális mobil és internetes zenei ajánlatok nem zárják ki egymást. Az indokok között szerepel, hogy a lemezekre ugyanúgy kerülhetnek MP3-as dalok és éppúgy használhatók egy MP3-lejátszóban vagy más zenei készülékben. "A mai zenei piacon számos formátum találhat, ezek egyike a CD. Tavaly Ausztriában kereken 10 millió zenei kiadványt adtunk el. Miközben a digitális zenei fájlokat elsősorban út közben, kocogás, utazás vagy munka mellett hallgathatjuk, addig a CD inkább az otthoni zenehallgatásban kap szerepet" - tette hozzá Dr. Franz Medwenitsch, az IFPI Austria ügyvezető igazgatója.

A szakemberek szerint minél több CD kapható a boltokban és minél inkább reklámozzák ezeket a kiadványokat, annál nagyobb irántuk a kereslet. "Éppen ezért fordultunk a kezdetektől fogva a kereskedőkhöz és nagyon örülünk a pozitív visszajelzéseiknek. A kampány a kiadók és a kereskedők közös kiállása a zenei CD mellett" - hangsúlyozta Hannes Eder. Az első akciókra várhatóan februárban és márciusban kerül sor a Media Marktban, a Saturnban és a Libróban. A kampányban résztvevő boltok mindegyikén elhelyezik a szlogeneket és a logókat.

"Ez azonban csak a kezdet. Azt tervezzük, hogy ez a kezdeményezés a zenei CD-eladásokat segítő különböző programok hosszú távú támogató platformja lehet. Azt szeretnénk, hogy ha minden CD-kereskedő részt venne a kampányban" - szögezte le Dr. Franz Medwenitsch.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Motoroj2009. 01. 26.. 15:50||#46
Pontosan errõl van szó.
© ge3lan2009. 01. 26.. 15:07||#45
Veszel egy 5 kHz-es szinuszt és összehasonlítod a digitalizált párjával, ami 44,1 kHz-en történt. Nem lesznek egyformák. Errõl beszélt. A különbség nõ a frekvenciával, mivel véges a mintavételezés gyakorisága.

De nem is ez a baj, mert a visszajátszásnál nincsa akkora probléma. A pontatlanságok pont a nem szinuszos hullámoknál jönnek elõ. Elvileg ezeket is ki lehet Fourier sorozni, de ha a 22 kHz-be nem férnek bele a sorfejtés tagjai, akkor torzul. Tipikusan ilyenek a háromszög, négyszög jelek, ahol a csúcsoknál nagy frekvenciájú szinuszok kellenek a sorfejtésbe, hogy szépen visszaadják az eredetit. A linken látszik a képen, hogy már a 4 kHz-es háromszögjel is nagyon kerekedik, nemhogy az e fölöttiek.
link
© angol2009. 01. 26.. 14:42||#44
"egyhavi fizetésen megkockáztatom, hogy több bakelitet lehetett venni 1985ben mint mûsoros CD-t manapság"

ne kockáztasd meg :)
kb. 5-9 db. bakelitet vehettél 1985 - ben, átlagfizu 4-5e, lemez átlagár 400-800ft(yugo ill. nyugati nyomás)
© Molnibalage2009. 01. 26.. 10:35||#43
Különben meg, ha már 44,1 kHz-t túlbiztosítottnak találod, akkor nézz meg egy 5 kHz-es szinuszjelet, hogy mennyire szinuszos!

Ne ezt nem értem. Az, hogy egy jel sinusos vagy sem nem a freki határozza meg. A sinus az egy jelforma. Lehet 50Hz és 50GHz is. Az 50Hz-et is össze lehet rakni 100 pontból vagy 1000000-bõl is.

A 44kHz az emberek 99,9%-nak elég úgy tûnik.
© Motoroj2009. 01. 26.. 02:54||#42
Úgy hívják DVD Audio.

Különben meg, ha már 44,1 kHz-t túlbiztosítottnak találod, akkor nézz meg egy 5 kHz-es szinuszjelet, hogy mennyire szinuszos!
Nagyon nem. Nem szabad elfelejteni, hogy ez csak 5 kHz volt, akkor hol vagyunk a 22,05 kHz-tõl! Na, ezért van szükség magasabb mintavételezésre.

Nem rossz a SACD sem, de ezen a ponton megjegyezném, hogy nagyjából sejtem, hogy ezek miért nem terjednek: ezzel nem lehet feszíteni! Mert a kétméteres plazmát lehet mutogatni, de egy jó felvétel igényes visszajátszásához komoly rendszer, környezet, és edzett fül kell. Maga a korong ugyanúgy néz ki, mint egy sima Audio CD, amit a 30 000 Forintos teszkós "hifin" sem lehet rendesen visszahallgatni. Ami pedig elég jól megközelíti az átlagot.
Egy szó, mint száz, a minõségi zenétõl nem lesz nagyobb...

Mondjuk ha valaki nem hallja a különbséget, azzal elég nehéz vitatkozni, ilyen szinten tulajdonképpen igaza is van, ez olyan dolog, hogy valaki a 60 Hz-es vibrálást sem veszi észre, pedig az még egészségtelen is.
© ge3lan2009. 01. 25.. 22:16||#41
Ki veszi azt alapul?
© Molnibalage2009. 01. 25.. 22:00||#40
És mégis hogyan, ha az vesszük alapul, hogy eredeti és csak CD. Leszarom más véleményét, enét csak a hallomás alapján lehet megítélni. Pont. Ahhoz meg kell venni.
© ge3lan2009. 01. 25.. 20:52||#39
Én is azt mondom, hogy ne vedd meg. Ha szart csinálnak, akkor így járnak.

Nem mondom, nekem is van 1-2 vacakom, de ez még az internet elõtti idõkbõl. Ma már nem lehet ilyeneket benézni, ha valaki odafigyel.
© LordDraven2009. 01. 25.. 16:00||#38
"A szakemberek szerint minél több CD kapható a boltokban és minél inkább reklámozzák ezeket a kiadványokat, annál nagyobb irántuk a kereslet."

Ja persze... Végülis a kínálat szûri keresletet, és nem fordítva...
© Molnibalage2009. 01. 25.. 15:46||#37
Azt mégis hogyan? Honnan szereztél olyan audiófájlt ami nem 44kHz-es volt?