MTI
Jövőre négyszáznál több adatlopási eset lesz világszerte
A KPMG előrejelzése szerint 2008-ban több mint 400 adatlopási eset következik be, veszélyeztetve milliók személyi adatait és biztonságát.
A KPMG nemzetközi felmérése szerint az adatvesztés mindegyik szektort érinti, de az állami szervezetek és az üzleti vállalkozások adatvesztése lesz a leggyakoribb. A társaság adatai szerint az elmúlt három évben 280 millió ember károsult személyi adatok elvesztése miatt. A KPMG közleménye idézi Gaidosch Tamást, az információ-kockázattal foglalkozó részlegének partnerét, aki úgy véli, hogy a magyarországi cégek és intézmények jelentősen lemaradnak az adatok védelme terén az EU-országok átlagához képest. Ez pedig magasabb adatvesztési kockázattal ját.
A közlemény szerint a magyarországi helyzetről kevés információ áll rendelkezésre. A 2008-ban elvégzett első független IT-biztonsági piackutatás következtetései szerint a Top200 magyarországi vállalat 44 százaléka nem alkalmaz webes tartalomszűrést, és csak 12 százaléka használ valamilyen állománytitkosítási megoldást. A szakértő szerint az adatvesztés komoly veszélyt jelent valamennyi szervezet számára, mérettől és üzleti szektortól függetlenül. Súlyosan érinti a márka jó hírnevét, és csökkenti vevői bizalmat.
A KPMG felmérése szerint adatvesztés leginkább az oktatás és az egészségügy területén következhet be: az itt működő szervezetek a személyi nyilvántartások nagy száma, illetve a rájuk jellemző kultúra, valamint a szűkös biztonsági költségvetés miatt különösen védtelenek az adatvesztéssel szemben. A közlemény szerint az eddigi adatvesztések 19 százaléka kormányzati szervezeteknél fordult elő, míg 14 százalékuk pénzügyi intézményeknél történt. A felmérésből az is kiderül, hogy 2007 és 2008 között 139 millió ember adatait tették jogtalanul közzé világszerte. Ugyanezen időszak alatt több mint 60 millió áldozata volt a számítógépes behatolások által okozott adatvesztésnek.
A felmérés kimutatta azt is, hogy a személyes adatokat tartalmazó hordozható eszközök 62 százalékát az adott intézményen belül dolgozók veszítették el, s csak 27 százalékukat lopták el külső elkövetők. Ráadásul az összes bejelentett eltűnt adathordozó 62 százalékát sem kódolás, sem jelszó nem védte.
A KPMG nemzetközi felmérése szerint az adatvesztés mindegyik szektort érinti, de az állami szervezetek és az üzleti vállalkozások adatvesztése lesz a leggyakoribb. A társaság adatai szerint az elmúlt három évben 280 millió ember károsult személyi adatok elvesztése miatt. A KPMG közleménye idézi Gaidosch Tamást, az információ-kockázattal foglalkozó részlegének partnerét, aki úgy véli, hogy a magyarországi cégek és intézmények jelentősen lemaradnak az adatok védelme terén az EU-országok átlagához képest. Ez pedig magasabb adatvesztési kockázattal ját.
A közlemény szerint a magyarországi helyzetről kevés információ áll rendelkezésre. A 2008-ban elvégzett első független IT-biztonsági piackutatás következtetései szerint a Top200 magyarországi vállalat 44 százaléka nem alkalmaz webes tartalomszűrést, és csak 12 százaléka használ valamilyen állománytitkosítási megoldást. A szakértő szerint az adatvesztés komoly veszélyt jelent valamennyi szervezet számára, mérettől és üzleti szektortól függetlenül. Súlyosan érinti a márka jó hírnevét, és csökkenti vevői bizalmat.
A KPMG felmérése szerint adatvesztés leginkább az oktatás és az egészségügy területén következhet be: az itt működő szervezetek a személyi nyilvántartások nagy száma, illetve a rájuk jellemző kultúra, valamint a szűkös biztonsági költségvetés miatt különösen védtelenek az adatvesztéssel szemben. A közlemény szerint az eddigi adatvesztések 19 százaléka kormányzati szervezeteknél fordult elő, míg 14 százalékuk pénzügyi intézményeknél történt. A felmérésből az is kiderül, hogy 2007 és 2008 között 139 millió ember adatait tették jogtalanul közzé világszerte. Ugyanezen időszak alatt több mint 60 millió áldozata volt a számítógépes behatolások által okozott adatvesztésnek.
A felmérés kimutatta azt is, hogy a személyes adatokat tartalmazó hordozható eszközök 62 százalékát az adott intézményen belül dolgozók veszítették el, s csak 27 százalékukat lopták el külső elkövetők. Ráadásul az összes bejelentett eltűnt adathordozó 62 százalékát sem kódolás, sem jelszó nem védte.