MTI
Szemléletváltozás kell a zöld informatikához
A klímaváltozás mérséklését szolgáló, új, környezetbarát informatikai megoldások népszerűsítése és megismertetése mellett nagyon fontos a meglévő rendszerek takarékosabb használata, a káros anyagok felhasználásának kiküszöbölése és az informatikai hulladék kezelése - mondta a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztos Hivatalának főosztályvezetője mai budapesti sajtótájékoztatóján.
Zombor Ferenc szerint az informatika területén a zöld ombudsman célja az, hogy egy-két év alatt létrejöjjön és működjön egy környezeti-jogi adatbank, ami egyebek között a lakosság és a civil szervezetek, vállalatok tájékozódását segíti. Mindez annak kapcsán hangzott el, hogy október 2-án az informatikai sajtópiacon is érdekelt IDG Lapkiadó megrendezi az első magyar Green IT, azaz a környezettudatos informatikával foglalkozó konferenciát. A zöld ombudsmani hivatal főosztályvezetője kifejtette: a környezeti nevelés, vagy a környezettudatosság elősegítése és támogatása a hivatal munkáját is segíti, hiszen a következő időszakban a közösségi részvétellel és az ügyféljogok - azaz az információhoz való hozzáférés - ügyeivel kiemelten foglalkoznak majd. E témáknál pedig elengedhetetlen a lakosság tájékozottsága és tudatossága.
Lőrincz Vilmos, a GKIeNET kutatóintézet partnere kifejtette: a környezetbarát informatikai megoldások magyarországi nagyobb térnyerésére és elterjedésére még várni kell. A szakember a SUN Microsystems és a GKIeNET közös magyarországi kutatásait ismertetve elmondta: az informatikai eszközök és rendszerek elterjedése már meghaladta azt a kritikus tömeget, ami mellett már komolyan kell számolni az informatikai tevékenységek környezeti hatásaival. Úgy vélte a környezettudatos informatikai rendszerek, eszközök és berendezések használata elsősorban a nagy energiafogyasztók tekintetében lenne elvárható, igaz, az otthoni felhasználók is elpazarolhatnak akár ugyanennyi energiát is.
A szakember kifejtette: a vállalatok stratégiai gondolkodása még nem terjed ki az informatikai környezetvédelemre és a környezettudatos működésre. Az egyik kutatás szerint például a pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalatoknak csak a 30 százaléka méri az informatikai infrastruktúra energiafelhasználását. Ugyanakkor az is tény, hogy az informatikai ágazatban is egyre több cég ismeri fel azt, hogy minden feleslegesen elhasznált erőforrás egyúttal környezetkárosító hatású pénzpazarlás is. A zöld koncepció egyes elemei ugyan már kezdenek beépülni a vállalati kultúrába, de a folyamat Magyarországon még lassan halad.
Lőrincz Vilmos az informatika világszintű energiafelhasználásával kapcsolatban elmondta: a világon napjainkban 30 millió szerver működik, amit nemcsak működtetni kell, hanem hűteni is, mert hőt termel. Az internetet jelenleg 1,5 milliárd ember használja, ami háromszorosa a 2000. évinek. A világon évente 186 millió PC-t selejteznek le, s 20-50 millió tonna számítástechnikai hulladék keletkezik. Összehasonlításul: Magyarország évente összesen 4-5 millió tonna szilárd hulladékot termel.
Zombor Ferenc szerint az informatika területén a zöld ombudsman célja az, hogy egy-két év alatt létrejöjjön és működjön egy környezeti-jogi adatbank, ami egyebek között a lakosság és a civil szervezetek, vállalatok tájékozódását segíti. Mindez annak kapcsán hangzott el, hogy október 2-án az informatikai sajtópiacon is érdekelt IDG Lapkiadó megrendezi az első magyar Green IT, azaz a környezettudatos informatikával foglalkozó konferenciát. A zöld ombudsmani hivatal főosztályvezetője kifejtette: a környezeti nevelés, vagy a környezettudatosság elősegítése és támogatása a hivatal munkáját is segíti, hiszen a következő időszakban a közösségi részvétellel és az ügyféljogok - azaz az információhoz való hozzáférés - ügyeivel kiemelten foglalkoznak majd. E témáknál pedig elengedhetetlen a lakosság tájékozottsága és tudatossága.
Lőrincz Vilmos, a GKIeNET kutatóintézet partnere kifejtette: a környezetbarát informatikai megoldások magyarországi nagyobb térnyerésére és elterjedésére még várni kell. A szakember a SUN Microsystems és a GKIeNET közös magyarországi kutatásait ismertetve elmondta: az informatikai eszközök és rendszerek elterjedése már meghaladta azt a kritikus tömeget, ami mellett már komolyan kell számolni az informatikai tevékenységek környezeti hatásaival. Úgy vélte a környezettudatos informatikai rendszerek, eszközök és berendezések használata elsősorban a nagy energiafogyasztók tekintetében lenne elvárható, igaz, az otthoni felhasználók is elpazarolhatnak akár ugyanennyi energiát is.
A szakember kifejtette: a vállalatok stratégiai gondolkodása még nem terjed ki az informatikai környezetvédelemre és a környezettudatos működésre. Az egyik kutatás szerint például a pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalatoknak csak a 30 százaléka méri az informatikai infrastruktúra energiafelhasználását. Ugyanakkor az is tény, hogy az informatikai ágazatban is egyre több cég ismeri fel azt, hogy minden feleslegesen elhasznált erőforrás egyúttal környezetkárosító hatású pénzpazarlás is. A zöld koncepció egyes elemei ugyan már kezdenek beépülni a vállalati kultúrába, de a folyamat Magyarországon még lassan halad.
Lőrincz Vilmos az informatika világszintű energiafelhasználásával kapcsolatban elmondta: a világon napjainkban 30 millió szerver működik, amit nemcsak működtetni kell, hanem hűteni is, mert hőt termel. Az internetet jelenleg 1,5 milliárd ember használja, ami háromszorosa a 2000. évinek. A világon évente 186 millió PC-t selejteznek le, s 20-50 millió tonna számítástechnikai hulladék keletkezik. Összehasonlításul: Magyarország évente összesen 4-5 millió tonna szilárd hulladékot termel.