Az Alcatel-Lucent munkatársai a konszern stuttgarti üzemében már a jövő internetjén dolgoznak. A szakemberek szerint mielőbb végezniük kell, ugyanis az információrobbanás egyre inkább közeledik.
"Egy optikai kábel olyan vékony, mint egy emberi hajszál" - mutatja Gustav Veith, az Alcatel-Lucent németországi központjának munkatársa.
Ennek ellenére a kábel rendkívül jó képességekkel rendelkezik. Veith és kollégái ezért próbálnak meg minél nagyobb adatátviteli teljesítményt kicsiholni belőle. A céljuk: több mint 240 DVD-filmet egyszerre továbbítani a vezetéken egyetlen másodperc alatt.
Ennek megvalósításához azonban nem egy kábelre, hanem sok csatornára van szükség. Ideális esetben, amennyiben a tesztek sikeresek lesznek, egy napon a felhasználók akár 1000 DVD-t is továbbíthatnak majd egyetlen másodperc alatt.
Az Alcatel-Lucent, a Bell Labs Németorzság, a Nokia Siemens Networks és az Ericsson közösen dolgozik egy ilyen 100 gigabites technika létrehozásán.
A konszernek azt szeretnék, hogy ha mielőbb még nagyobb teljesítményű internet jöhetne létre és így elkerülhető lenne a növekvő adatmennyiség miatt közelgő információrobbanás.
Amíg 2004-ben világszerte még másodpercenként "csak" 5000 gigabitnyi adatot továbbítottak a világhálón, addig az Európai Unió előrejelzése szerint ez a szám 2010-re elérheti másodpercenként a 25 000 gigabitet. S ez még óvatos becslés!
Csupán az a biztos, hogy a YouTube és más oldalaknak köszönhetően a továbbított információmennyiség évente legalább 50 százalékkal nő.
Frankfurtban, Németország legnagyobb internetes csomópontjában 2006 és 2008 között az online forgalom a háromszorosára emelkedett, sőt bizonyos esetekben a növekedés elérte a 350 százalékot.
A Nemertes amerikai piackutató cég nemrég azt állította, hogy amennyiben a távközlési cégek nem tesznek semmit, már 2010-ben szemtanúi lehetünk az első hálózati fennakadásoknak.
Tény, hogy eddig nem sok minden történt ezügyben Európában. Amíg Japánban és Dél-Koreában állami segítséggel az optikai hálózatokat már egészen a lakásokig viszik, addig nálunk még többnyire arról folyik a vita, hogy ki fedezze a milliárdos költségeket.
Nem vitatható, hogy ez nagyon fontos kérdés, de az idő ellenünk dolgozik és a probléma mielőbbi megoldást kíván.
"Nem a technika a gond, hanem annak tisztázása, hogy ki fizesse ki az új hálózatok felépítését. A csökkenő árak miatt a szolgáltatók kritikus helyzetben vannak. Éppen ezért a legfontosabb, hogy az új technikákat minél olcsóbban fejlesszük ki" - mondta nem véletlenül Alf Henryk Wulf, az Alcatel-Lucent elnöke.
Erich Zielinski, a Bell Labs Németország vezetője úgy vélte: a hálózati fennakadások veszélye nagyon is reális, abban az esetben, ha továbbra sem tesznek a cégek semmit. Az internetes architektúra 40 éves és ma sem használ már senki olyan autópályákat, amiket a 4 évtizeddel ezelőtt építettek és azóta sem újítottak fel. Ezért van szükség új internetprotokollokra.
S végül egy jellemző példa: az IDC által készített bővebb előretekintésből kiderült, hogy a rendkívül gyorsan növekvő digitális adatmennyiség 2011-re eléri majd az 1,8 zettabyte-ot.
Számítástechnikai ismereteimet szeretném megcsillogtatni és tovább fejleszteni 😊
Tudtátok -é okosok, hogy ha vmware opszimuláltok bridge kapcsolattal akkor pl.
winfos alatt pár ubuntu vagy inkább könyebb linuxdisztribbel lehetséges több ip
címet egyszerre hasnyálni isdn modemmel? Ez azért tetszett amikor kiderült.
Nem sok gondom volt a regisztrálatlan rapidshare párhuzamos letöltésekkel.
Kéne valami egyszerû progi ami be pluginel a browserbe egy ilyen virtuális
bridge kapcsot. Ha valaki szaki, jelezzen! 😊
a cikk-felõli oldalról meg annyit, hogy 64KB/seces, régi szimmetrikus chello vonalamnál is volt olyan amikor 30 giga volt a korlát, és valahogy 60 giga lett a kitermelt. következõ hónapnak már a felénél elértem a 30 gigát, bekorlátoztak, de még úgyis összejött összesen az egész hónapra 57...
pont akkor költöztem el 1-2 éve talán nyíregyrõl amikor hírtelen 2x is duplázott a chello nettempót 1 éven belül, hogy alávágjon a matávnak, és akkor a 2x duplázás mellé még el is törölték a korlátot.
addigra már nem laktam otthon és csak szünetekben jártam haza, de 90-120 gigát csak összeszedtem alkalomadtán, pedig akkor még meg se szoktam az akkori korlátokat és nem is éjjel nappal ültem elõtte, hanem harmad vagy negyed hónapot max. és még csak nem is warezoltam akkor semmit mert hdd-m se volt, mert mindent a másik városban hagytam..
akkor még nagyon is érezhetõ volt, hogy köbö mit jelent az, hogy évente 1x helyett 2x is emelt a upc+ még forgalom limitet is töröltek.
magam is éreztem, és nagyon is gyanús volt, hogy 2x emelés és limit-nélküliséget nem fog bírni a gerinc. mindenki érezte és be is jött: hónapokon keresztül akadozott a net országszerte sokfelé, mígnem el nem kezdett ügyködni a chello, hogy "inteligens" switchekkel meg egyebekkel portszûrés meg egyebekkel leszorítsák a p2p forgalmat.
na azóta nem igaz az amikor a szerzõdésben azt látod, ami írva van a chello nettempóról ami.. hajnal kivételével, nappal jóformán a VOIP, streaming, http és ftp-n túl rengeteg forgalomtípus izomból szûrve van korlátok közé és max protokollbújtatásos mókuskodással tudsz gyorsabban torrentezni-->már most megtörtént az amirõl a cikk szól: nem tudják garantálni a jelenlegi gerinccel a szerzõdéstempót
csak ma még csak kevesen tudják http forgalomnak álcázni a p2p-t.. amint általánossá válnak a technikák, és honlapok születnek arra, hogy "terjesszék az igét" gyakorlatilag az isp se fog (most se tud) korlátot szabni a p2p-nek és az összes sávszélzabáló forgalomnak korlátot szabni
márpedig ha a p2p jelentõs része http forgalommá válik, akkor már http-n se fogják tudni tartani a tempót-->na akkor viszont tényleg összeomlik a net
ennek egyetlen korlátja van jelenleg, hogy ebbõl a postból is a nagy átlag nem ért semmit-->mert az átlag user számtech tudásszint nincs ott még hogy tudjon a saját technikai korlátairól
de csak ezért. szóval a cikk nagyonis valós, s csak egy kérdés van: a netuserek tudása többszörözõdik meg hamarabb, vagy az új infrastruktúra épül e ki hamarabb?
ppv - pay per view. te most 30 percrõl beszélsz. annó amikor 2-3-4-5 (fogam sincs) t-com lett a matávból mezei szemmel is nézve, megjelent a neten a t-com video v. dvd kölcsönzõ. Az elsõ 3 napon azon a hétvégén ingyen lehetett x filmet megnézni. Én annó, aznap este, az akkor még talán 1 megabites netemmel nekiültem és streamingben néztem a buhersereget így az oldalukról valami 480x3XY felbontás körül. (alig volt alatta a dvdnek). streamben szaggatás nélkül. többet persze nem tudtam megnézni mert csak tré onlineosoknak lehetett, de szinte biztos voltam benne, hogy az akkori mézesbödönt azért tudták bejátszani mert akkor köbö akkora volt a gerincük azokhoz a szerverekhez, hogy sokan errõl az ingyen lehetõségrõl nem is tudtak, így nem volt akkora terhelés, hogy gáz lett volna. állítom, ha az akkori infrastrukival ma benyögnéd egyszerre az sg-n, indexen, meg origón (netán iwiwen), a mai torrenten felnõtt generáció orra elõtt, hogy 1 hétig ingyenstream, fõleg a mai endpoint nettempókkal... gyanítom 1-2 óra alatt megfeküdne az egész rendszer..
azt meg ne higgye már senki, hogy olyan hûdejó az optikai ellátottság. dunaújvárosban a digikábel ezerrel terjeszkedik és szinte fél/háromnegyed év alatt kábeleznek be optikával 1-1 utcát. fél évente 10-15 utcával van többen.
nézze meg valaki mi van pest IX. kerületben.. fél év? 1-2-7 nap kátyúzás miatt becsinál a forgalom. fél év? adsl baromságon túl pl. a zsil utcában semmi mást nem érsz el. dunaújvárosban 2-3-4 ezer HUF-ért szimmetrikus 10/10 20/20at kapsz. de még egy chello minimum is 3,5k 150/24KB/seccel
nézze meg valaki a IX kerületi ADSL árakat. pathetikus, hogy 2008-ban mit kapsz, és ziher, hogy 10-25%-al nagyobb tempót még 3-4 éven belül se fogsz látni. 3-4 év!!! 2011-2012!
mit gondoltok ennyi pénzért a nyerészkedésen túl miért ennyi a nettempó? mert sehol nem bírják gerincen és igenis csesznek lenyomni az optikát.
szerintem már most is pofátlanság, hogy kb. 5x annyit fizessen az ember 1/3 - 1/4-ed annyi nettempóért mint más városban-->biztos csak én vagyok torrenten és warezon felnõtt telhetetlen, de 3-4 éven belül gyanítom sokkal több embernek fog feltûnni, hogy mennyi helyett mennyit fizet a netért és ki fogja maga a piac erõszakolni, hogy a cég osszon ugyanannyi zséért nagyobb sávszélt, különben az optikai szereplõk miatt piacot vesztenek-->ergó a mostani elavult technika határait feszegetik, és rövidesen nyakukba szakad egy bazi nagy infrastruki fejlesztési kényszer és szembesülni fognak vele, hogy nincs rá keretük, mert éveken keresztül máshova ment el a szükséges pénz-->szerintem emiatt emiatt is lesz kisebb káosz.. bár ez inkább az érme, a cikkel ellentétes cégfelõli oldala...
Ezt már legalább egy évtizede mantrázzák az IT újságírók évrõl évre hogy az internet majd jõvõre vagy utána ledöglik mert elfogy a sávszél és hasonló hülyeségek. Bõven vannak a lefektetett és még nem kihasznált optikai szálak, de ha el is fogynának lehet még újakat fektetni. A technológia is egyre fejlõdik így ugyanbból az optikai szálból is egyre nagyobb sávszél nyerhetõ ki.
Pl. most egy 80 csatornás 10 Gbps-es rendszeren 800 Gbps kapacitást lehet kiépíteni két pont között, de 40 Gbps-es technológiával 3.2 Tbps-et. De már most érkeznek a 160 csatornás megoldások, amivel duplázni lehet ez a teljesítményt. És ehhez nem kell csak két optikai szál, egy optikai kábelben pedig akár több tucat vagy több száz szál is elfér.
A 100 Gbps-es technológia fejlesztése is már hosszú évek óta tart, nagy valószínûséggel 2010 felé eljut a szabványosításig. De a demo rendszereket az eszközgyártók már 2-3 éve is bemutattak, most pedig már a szolgáltatókhoz kihelyezett próbarendszereknél tartanak. De ez minden hálózati technológia esetén egy hasonló folyamat, az ezt megelezõ technológiák is ugyanezeket az evolúciós lépcsõfokokat járták végig.
100 Gbps technológiával elõször 80 csatornás rendszerek lesznek 8 Tbps kapacitásig skálázva, ami késõbb akár 160 csatornásra is bõvülhet. Ez egy nagyságrenddel nagyobb mint a mostani jellemzõen 40-80x 10 Gbps-es kapacitások, amik közel sincsenek csúcsra járatva. Szóval van itt azért tartalék még a jõvõre.
És ahogy a fõ gerinchálózati útvonalakon az elõbb említett technológiai változások megtörténnek, úgy a hálózatok alsóbb szegmenseiben sem áll meg az élet. Az a technológia ami tegnap még a legfõbb gerinchálózati pontokon volt használva, egy szinttel lentebb költözik, ami pedig ott volt használva az is egyel tentebb. Ott ahol most még a gigabit a jellemzõ összekapcsolódási mód, ott pár éven belül a 10 gigabit veszi majd át a helyét. Idõvel pedig a WDM technológiák is elérik ezt a területet és úgy már Nx10 Gbps kapacitásra lehet majd méretezni.
A jõvõben ha lesz is gond, azt nem annyira a technológiai lehetõségek fogják generálni, hanem az anyagi korlátok. Az már most is egy gond, hogy az állandóan csökkenõ internet árak mellett, az adatforgalom mind inkább növekszik. És az alkalmazott technológiák árcsökkenések nem olyan mértékû, mint ahogy az elõfizetõk forgalma növekszik, és az általuk generált bevétel meg csökken. Itt inkább a pénzügyi egyensúly az ami jobban veszélyezteti az rendszer mûködõképességét. Jobb technológia ma is mindenhol rendelkezésre áll, de nem annyiért amit a felhasználó hajlandó megfizetni vagy nem olyan mértékben(adatforgalommal) mint amennyi az általa befizetett pénzbõl megoldható. Ezért is terjed az a gyakorlat világszerte hogy korlátozzák a netszolgáltatók az irreálisan nagyforgalmú elõfizetõket.
"Nemertes amerikai piackutató cég nemrég azt állította, hogy amennyiben a távközlési cégek nem tesznek semmit, már 2010-ben szemtanúi lehetünk az elsõ hálózati fennakadásoknak."
ha ilyesmi bekövetkezik, akkor az olyan, mintha túlterheléses támadást indítanánk az internet adattovábbító szerverei ellen. tegyük fel, hogy az európai optikai vonalak a mi csúcsidõnkben elérik a kapacitásuk maximumát. a szerverek még bírnák, de maga az átviteli közeg az akadály. egy rakás adat elvész, a tcp/ip számlálók lejárnak, pl egy RIP-es ugrószámos szerver körbeküldi a fél világon az adatcsomagot és 3 szerverrel az user elõtt elfogy a számláló. az adat nem érkezik meg, esetleg csak minden második csomag, ekkor öngerjesztõ folyamat indul, mert újból el kell küldeni a csomagokat. ha csak minden 10. csomag kallódik el, akkor 10%-al nõ a forgalom, mert annyival többet újra át kell préselni a legszûkebb átviteli ponton.
az történik, mint mikor egy géprõl ketten is másolnak a helyi hálón. elfelezõdik a sávszélesség. több százezer felhasználó egyidejû kommunikációjánál, pedig felõrlõdik a legdurvább kapcsolat is. pl a torrentet használók ha nem mozog semmilyen adat, akkor is ugyan a torrent progi azt írja, hogy csak 1,2 megabájtot töltött le, a valóság az, hogy a csak kapcsolattartásra használt csomagokban kevés adat volt ugyan, de minden felhasználóhoz el lett küldve egy jópár, így a hálózati adatforgalom - mire a csomagba kerül minden ellenõrzõ összeg és fejléc - az érdemleges adatmozgás több tízszerese is lehet. ha jönnek az iptv-k, meg a megosztáson alapuló szolgáltató rendszerek, akkor olyan gyorsan nyúlna ki a rendszer, hogy még csúcsidõ sem kéne hozzá. ezért aztán a probléma valós.
Pontosan! Nekem pl. sajnos cska egy kis ... 1Mbit-es netem van, de ha késõbb 10/10-es lesz, és majd ez lesz az átlag, sõt még mondjuk 1-2 kisebb ország is elérné ezt, akkor rohadt nagy gáz lenne. A növekedés pedig szerintem csak gyorsulni fog, fõleg amikor a legtöbb eszköz netkapcsolatot kap majd, a telefontól, a mp-n keresztül a PDA-ig minden. Igaz, ezek közül már most is képesek egyesek, de nem ahsználju ki, de majd ha mindent el lehet érni otthonról egy tárhelyrõl akármikor, akárhonnan, akkor az jelentõsen meg fogja dobni pl.
Jó példa kicsiny hazánk, hogy nagyon nem használjuk ki a tudásunk és technológiánk, ott az a kicsiyn élszaki balti államocska, már információs mintaállam néven emlegetik, pedig lejebbrõl kezdték mint mi! Mindenki csak veszekszik, pedig ez egy elavult rendszer, a protokollokkal együtt, és csak azért mûködik még most is, mert akik anno kitalálták, zsenik voltak, és nagyon modern gondolkodásúak, épp az jellemezte õket, mint magát az internetet, a korlátalan lehetõségek.
aki egy kicsit sem ért hozzá az kérdezzen és ne világvégét terjesszen..
"egy napon a felhasználók akár 1000 DVD-t is továbbíthatnak majd egyetlen másodperc alatt."
gyanítom nem egy felhasználó fogja ezt elküldeni a másiknak levélcsatolmányként, hanem pl két tetszõleges szolgáltató közt a legszûkebb áteresztõképességû hálózati elem kapacitása. NEM a a végpont és a szolgáltató között lesz gond, mert az a szolgáltató magánügye, hogy mit biztosít, hanem a gerincvonalak lesznek egyre jobban lestrapálva.
ha mindenki 10/10es nettel fullra nyomná a töltést, akkor kb a feje tetejére állna a mostani struktúra kb 3 perc alatt. abból indulnak ki, hogy azokból rettentõ kevés van akik egyfolytában kihasználják a vonaluk névleges kapacitását, így a szolgáltató és a gerinchálózat között kisebb az áteresztõ kapacitás, mint amit a szolgáltató és a végpontjai teljes kakaón igényelnének. ha az olyan tartalmak mint a youtube, meg a torrent továb terjednek, akkor ezek a fõ vonalak lesznek kevesek.
az 5000 gigabitet pedig szintén így lehet érteni: a teljes gerinhálózaton egy másodperc alatt továbbított átlagos adatmennyiség. bõdületes adattömeg.
> Nemertes amerikai piackutató cég nemrég azt állította, hogy amennyiben a távközlési cégek nem tesznek semmit, már 2010-ben szemtanúi lehetünk az elsõ hálózati fennakadásoknak.