MTI
Elektronikus szolgáltatások - javítottunk pozíciónkon
Az IBM és az Economist Intelligence Unit felmérése szerint visszaestek az elektronikus szolgáltatások területén korábban vezető országok, míg Magyarország egy helyet javított pozícióján, s most a 33.////
A két szervezet felmérése szerint az első helyen az USA, mögötte Hongkong áll, szemben a 2007. évi állapottal, amikor Egyesült Államok a 2., Hongkong pedig a 4. volt. Svédország megőrizte 3. helyét.
Az elemzés szerint általános tendencia, hogy a digitalizáció a világ minden táján növekedésnek indult. Igaz azonban az is, hogy a top 10-ben meglehetősen átrendeződtek az erőviszonyok. A korábban 4 évig folyamatosan vezető Dánia 4 helyet zuhant, csakúgy, mint Svájc. Finnország 3 helyet esett vissza - kiszorulva ezzel az első tízből. A finnek helyét a most 10. osztrákok vették át. Magyarország pontszáma a tavalyi 6,16-ról 6,30-ra emelkedett: ezzel egy helyet javítva a 33. lett. A lista utolsó két, 69. és 70. helyén Azerbajdzsán és Irán áll.
Magyarországot a térségből megelőzi a 31. Csehország és a 29. Szlovénia, de mögötte van például a 36. Szlovákia és a 41. Lengyelország. Románia a 45. a listán. Az Economist Intelligence Unit 2008-as összehasonlító felmérése a digitális felkészültségük alapján rangsorolja a világ 70 országát. A vizsgálódás szempontjait 6 kategóriába sorolták: internet hozzáférés és technológiai infrastruktúra, üzleti környezet, szociális és kulturális környezet, jogi környezet, kormányzati szabályozás és hosszú távú tervezés, valamint a vásárlók és a cégek befogadókészsége.
A felmérés kitér arra is, hogy a digitális fejlődést korábban vezető európai országok számos tekintetben képtelenek voltak megőrizni vezető helyüket. Sem Finnország, sem Dánia nem tudta növelni az informatikai és kommunikációs technológiákra fordított kiadásait. Ennek megfelelően ezekben az országokban szintén stagnált a digitális csatornák száma, illetve ezek elérhetősége. Azokban az országokban, amelyek idén előrébb kerültek az első tíz között a hozzáférésben, valamint az innovációs környezetben történt fejlesztés.
Az Economist Intelligence Unit szerint a fejlett és kevésbé fejlett országok közötti különbség 2008-ban is csökkent, de a csökkenés mértéke az előző évekhez képest jóval kisebb. A digitalizáció területén legkevésbé felkészült országok, bár pontszámaik emelkedtek, nem tudtak előkelőbb helyezést elérni, részben azért, mert az üzleti környezet kedvezőtlennek bizonyult.
A jelentés szerint az internet hozzáférés növekedése néhány fejlődő országban, különös tekintettel Latin-Amerikára, riasztóan lassú. Néhány késői belépő ország viszont előrébb lépett, éppen az internet hozzáférésben történt fejlesztéseknek köszönhetően. Ezek közé az országok közé tartozik Szaúd-Arábia, Thaiföld és Egyiptom.
A tanulmány készítői szerint kiemelkedően fontos a kormányzati hozzáállás a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése és fejlődése szempontjából. A felmérés felhívja a figyelmet, hogy a kormányzatoknak példát kell mutatniuk saját informatikai és kommunikációs infrastruktúrájuk megteremtésével, technológiailag semleges, nyílt, rugalmas, szabványos és a mindenkori igények szerint könnyen és költséghatékonyan továbbfejleszthető megoldásokkal.
Az elemzés szerint általános tendencia, hogy a digitalizáció a világ minden táján növekedésnek indult. Igaz azonban az is, hogy a top 10-ben meglehetősen átrendeződtek az erőviszonyok. A korábban 4 évig folyamatosan vezető Dánia 4 helyet zuhant, csakúgy, mint Svájc. Finnország 3 helyet esett vissza - kiszorulva ezzel az első tízből. A finnek helyét a most 10. osztrákok vették át. Magyarország pontszáma a tavalyi 6,16-ról 6,30-ra emelkedett: ezzel egy helyet javítva a 33. lett. A lista utolsó két, 69. és 70. helyén Azerbajdzsán és Irán áll.
Magyarországot a térségből megelőzi a 31. Csehország és a 29. Szlovénia, de mögötte van például a 36. Szlovákia és a 41. Lengyelország. Románia a 45. a listán. Az Economist Intelligence Unit 2008-as összehasonlító felmérése a digitális felkészültségük alapján rangsorolja a világ 70 országát. A vizsgálódás szempontjait 6 kategóriába sorolták: internet hozzáférés és technológiai infrastruktúra, üzleti környezet, szociális és kulturális környezet, jogi környezet, kormányzati szabályozás és hosszú távú tervezés, valamint a vásárlók és a cégek befogadókészsége.
A felmérés kitér arra is, hogy a digitális fejlődést korábban vezető európai országok számos tekintetben képtelenek voltak megőrizni vezető helyüket. Sem Finnország, sem Dánia nem tudta növelni az informatikai és kommunikációs technológiákra fordított kiadásait. Ennek megfelelően ezekben az országokban szintén stagnált a digitális csatornák száma, illetve ezek elérhetősége. Azokban az országokban, amelyek idén előrébb kerültek az első tíz között a hozzáférésben, valamint az innovációs környezetben történt fejlesztés.
Az Economist Intelligence Unit szerint a fejlett és kevésbé fejlett országok közötti különbség 2008-ban is csökkent, de a csökkenés mértéke az előző évekhez képest jóval kisebb. A digitalizáció területén legkevésbé felkészült országok, bár pontszámaik emelkedtek, nem tudtak előkelőbb helyezést elérni, részben azért, mert az üzleti környezet kedvezőtlennek bizonyult.
A jelentés szerint az internet hozzáférés növekedése néhány fejlődő országban, különös tekintettel Latin-Amerikára, riasztóan lassú. Néhány késői belépő ország viszont előrébb lépett, éppen az internet hozzáférésben történt fejlesztéseknek köszönhetően. Ezek közé az országok közé tartozik Szaúd-Arábia, Thaiföld és Egyiptom.
A tanulmány készítői szerint kiemelkedően fontos a kormányzati hozzáállás a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése és fejlődése szempontjából. A felmérés felhívja a figyelmet, hogy a kormányzatoknak példát kell mutatniuk saját informatikai és kommunikációs infrastruktúrájuk megteremtésével, technológiailag semleges, nyílt, rugalmas, szabványos és a mindenkori igények szerint könnyen és költséghatékonyan továbbfejleszthető megoldásokkal.