Napi Online
Jövőre két távmunkapályázat indul
A következő hét évben a jelenlegi 4,5 százalékról 8-10 százalékra kellene bővíteni a távmunkában foglalkoztatottak arányát, közelítve az európai uniós 14 százalékos átlaghoz - mondja Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke.
Ennek érdekében jövő év elején két olyan program is indul, amely a távmunkában való foglalkoztatást is segíti - jelentette be a közelmúltban Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter. Elsősorban a gyes, a gyed után munkát vállalók, az 50 év felettiek, illetve más hátrányos helyzetűek, valamint a rehabilitációs járadékban részesülők foglalkoztatását segítené az állam ezekkel a programokkal. A két, az EU által is támogatott programra 26, illetve 16 milliárd forint áll rendelkezésre. Az uniós források egyebek mellett közvetlenül a távmunkát vállalók és a foglalkoztatók összehozására is felhasználhatók lesznek.
A Távmunka Tanács és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal közösen indítandó programja 14-15 milliárd forintot használhat fel a következő két évben egyrészt szervezési, módszertani, képzési, kommunikációs feladatokra, másrészt a korábbiakhoz hasonlóan arra, hogy a munkáltatók bizonyos ideig bértámogatásban részesüljenek, ha távmunkást foglalkoztatnak. A program végére szeretnék elérni, hogy nyolcezer új távmunkahely létesüljön, ehhez mintegy 600 vállalkozást akarnak megnyerni, de közvetett hatásként beszállítói cégeknél akár 40 ezer új munkahely létesítésével kalkulálnak.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnél jelenleg is dolgoznak azon a felmérésen, amely a távmunkában végezhető szakmákat összesítené, annak érdekében, hogy a későbbiekben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kiajánlhassa ezeket a cégeknek. Ez már csak azért is fontos, mivel van egy jókora szemléletbeli különbség a "távmunkásítható" munkakörök kormányzati és fejlett országokbeli megítélése között. Nyugat-Európában és az USA-ban távmunkában többnyire magasan kvalifikált, szellemi pozíciókat betöltőket - programozói, rendszergazdai munka, könyvelés, fordítás, kommunikáció - és telefonos ügyfélszolgálatosokat alkalmaznak. A tárca ezzel szemben lehetségesnek tartja - és számít is rá -, hogy a versenyszféra alacsonyabb szintű, különösebb szakképzettséget nem igénylő új munkahelyeket is teremt, és például adatrögzítőként is lehet távmunkásként dolgozni.
Simon szerint az európai uniós átlaghoz való felzárkózáshoz elsősorban a munkáltatóknak kell felismerniük a távmunka gazdasági előnyeit, illetve meggyőződniük arról, hogy ezek a munkavállalók technikailag ugyanúgy ellenőrizhetők, mint a hagyományos munkahelyeken. Bizonyított, hogy a hagyományos munkakörök távmunkába szervezésével akár 30-50 százalékos költségmegtakarítás is elérhető az ingatlan-fenntartási költségeknél, illetve azzal, hogy egyes területeken eltérő a bérszínvonal. Emellett a távmunkában dolgozók jobban meg tudják szervezni tevékenységüket, ami akár 60-70 százalékkal javíthatja a munka hatékonyságát.
Ennek érdekében jövő év elején két olyan program is indul, amely a távmunkában való foglalkoztatást is segíti - jelentette be a közelmúltban Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter. Elsősorban a gyes, a gyed után munkát vállalók, az 50 év felettiek, illetve más hátrányos helyzetűek, valamint a rehabilitációs járadékban részesülők foglalkoztatását segítené az állam ezekkel a programokkal. A két, az EU által is támogatott programra 26, illetve 16 milliárd forint áll rendelkezésre. Az uniós források egyebek mellett közvetlenül a távmunkát vállalók és a foglalkoztatók összehozására is felhasználhatók lesznek.
A Távmunka Tanács és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal közösen indítandó programja 14-15 milliárd forintot használhat fel a következő két évben egyrészt szervezési, módszertani, képzési, kommunikációs feladatokra, másrészt a korábbiakhoz hasonlóan arra, hogy a munkáltatók bizonyos ideig bértámogatásban részesüljenek, ha távmunkást foglalkoztatnak. A program végére szeretnék elérni, hogy nyolcezer új távmunkahely létesüljön, ehhez mintegy 600 vállalkozást akarnak megnyerni, de közvetett hatásként beszállítói cégeknél akár 40 ezer új munkahely létesítésével kalkulálnak.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnél jelenleg is dolgoznak azon a felmérésen, amely a távmunkában végezhető szakmákat összesítené, annak érdekében, hogy a későbbiekben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kiajánlhassa ezeket a cégeknek. Ez már csak azért is fontos, mivel van egy jókora szemléletbeli különbség a "távmunkásítható" munkakörök kormányzati és fejlett országokbeli megítélése között. Nyugat-Európában és az USA-ban távmunkában többnyire magasan kvalifikált, szellemi pozíciókat betöltőket - programozói, rendszergazdai munka, könyvelés, fordítás, kommunikáció - és telefonos ügyfélszolgálatosokat alkalmaznak. A tárca ezzel szemben lehetségesnek tartja - és számít is rá -, hogy a versenyszféra alacsonyabb szintű, különösebb szakképzettséget nem igénylő új munkahelyeket is teremt, és például adatrögzítőként is lehet távmunkásként dolgozni.
Simon szerint az európai uniós átlaghoz való felzárkózáshoz elsősorban a munkáltatóknak kell felismerniük a távmunka gazdasági előnyeit, illetve meggyőződniük arról, hogy ezek a munkavállalók technikailag ugyanúgy ellenőrizhetők, mint a hagyományos munkahelyeken. Bizonyított, hogy a hagyományos munkakörök távmunkába szervezésével akár 30-50 százalékos költségmegtakarítás is elérhető az ingatlan-fenntartási költségeknél, illetve azzal, hogy egyes területeken eltérő a bérszínvonal. Emellett a távmunkában dolgozók jobban meg tudják szervezni tevékenységüket, ami akár 60-70 százalékkal javíthatja a munka hatékonyságát.