Gyurkity Péter
Nem lesz internetadó az USA-ban
Az Egyesült Államok végül nem nyújtott rossz példát a többi fejlett ország számára és már csak a tiltás lejártának határidejét kell meghatározni. A moratóriumot véglegessé tévő változatot elvetették, a részletekről még egyeztetnek.
A hónap közepén mi is beszámoltunk arról, hogy november 1-én lejár az 1998-ban megszületett moratórium, így mindenképpen gyors döntésre van szükség az amerikai politika részéről a határidő kitolásának érdekében. Ez akadályozza meg ugyanis, hogy a szövetségi és helyi felek különadót vessenek ki az internetelérésekre és az azzal kapcsolatosan igénybe vett szolgáltatásokra.
A szenátusi döntés végül alig egy hetes vitát követően megszületett és bár a permanens változatot elvetették, a végeredmény így sem rossz. Négy helyett ugyanis újabb hét évre tiltanák be a szenátorok az ilyen jellegű adók kivetését, vagyis a tengerentúli felhasználók 2014-ig biztonságban lennének, nem kellene újabb terhek kiszabásától tartaniuk. Bár mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban megpróbálkoztak a határidő nélküli, végső tiltást jelentő javaslat áterőszakolásával, ez végül nem sikerült, és mindkét helyen nyitva hagyták a lehetőséget a későbbi módosításra.
A részletekről még egyeztetni kell a két ház között, így meg kell állapodniuk a hosszabbítás lejártának időpontjáról és néhány egyéb fontos kérdésben, Bush elnök elé csak ezt követően kerülhet a javaslat. Az eddigi eredményt a demokraták és a republikánusok is üdvözölték, kiemelve, hogy ez nemcsak a felhasználók, de a helyi, állami kormányzatok számára is kedvező fejlemény.
2004-ben Németországban is felmerült az internetadó bevezetésének lehetősége, bár ennek kiszivárogtatása után az illetékesek azonnal tagadtak mindent. Akkor állítólag az internet használatát és az online kereskedelmet terhelték volna különadóval, végül azonban ebből nem lett semmi.
A hónap közepén mi is beszámoltunk arról, hogy november 1-én lejár az 1998-ban megszületett moratórium, így mindenképpen gyors döntésre van szükség az amerikai politika részéről a határidő kitolásának érdekében. Ez akadályozza meg ugyanis, hogy a szövetségi és helyi felek különadót vessenek ki az internetelérésekre és az azzal kapcsolatosan igénybe vett szolgáltatásokra.
A szenátusi döntés végül alig egy hetes vitát követően megszületett és bár a permanens változatot elvetették, a végeredmény így sem rossz. Négy helyett ugyanis újabb hét évre tiltanák be a szenátorok az ilyen jellegű adók kivetését, vagyis a tengerentúli felhasználók 2014-ig biztonságban lennének, nem kellene újabb terhek kiszabásától tartaniuk. Bár mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban megpróbálkoztak a határidő nélküli, végső tiltást jelentő javaslat áterőszakolásával, ez végül nem sikerült, és mindkét helyen nyitva hagyták a lehetőséget a későbbi módosításra.
A részletekről még egyeztetni kell a két ház között, így meg kell állapodniuk a hosszabbítás lejártának időpontjáról és néhány egyéb fontos kérdésben, Bush elnök elé csak ezt követően kerülhet a javaslat. Az eddigi eredményt a demokraták és a republikánusok is üdvözölték, kiemelve, hogy ez nemcsak a felhasználók, de a helyi, állami kormányzatok számára is kedvező fejlemény.
2004-ben Németországban is felmerült az internetadó bevezetésének lehetősége, bár ennek kiszivárogtatása után az illetékesek azonnal tagadtak mindent. Akkor állítólag az internet használatát és az online kereskedelmet terhelték volna különadóval, végül azonban ebből nem lett semmi.