SG.hu
Van helye itthon egy "fapados" mobilszolgáltatónak
A Roland Berger szerint Magyarország az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező piac Közép-Kelet-Európában.
Nyolc-kilenc milliárd forintra becsüli legfrissebb tanulmányában a Roland Berger Stratégiai Tanácsadó cég azt a potenciált, amely a magyar mobiltelefon-piacban rejlik a "fapados" mobilszolgáltatók számára. Magyarországon minden fontos tényező adott: a lefedettség teljes, gyakorlatilag mindenki rendelkezik mobiltelefonnal, ugyanakkor még nincs a piacon virtuális mobilcég (angol rövidítésével: MVNO), amely a hálózattal rendelkező szolgáltatók infrastruktúráját használva kínálna igen olcsó, "diszkont" szolgáltatásokat.
A virtuális szolgáltatók számára a piacra lépés akkor reális lehetőség, ha a penetráció meghaladja a 70 százalékot. "Minél nagyobb ez a piaci lefedettség, annál több embernek van saját készüléke. Ez pedig fontos, mert a diszkont szolgáltatók nem forgalmaznak olcsó mobilkészülékeket, hanem a meglévőkhőz kínálnak jóval olcsóbb szolgáltatást" - emelte ki Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezető igazgatója.
A virtuális szolgáltatók megkülönböztetett érdeklődést mutatnak a magyar, a cseh és a lengyel piac iránt. Magyarországon a lefedettség jelenleg 101 százalék, de a piacon még mindig nincs jelen virtuális szolgáltató. A Roland Berger tanulmánya a magyar "fapados" piacot mintegy nyolc-kilenc milliárd forintra becsüli, s információi szerint már több potenciális piaci belépő folytat tárgyalásokat a mobilszolgáltatókkal. Schannen Frigyes a tanulmány kapcsán arra is rámutatott, hogy Magyarországon nincs adminisztratív akadálya az MVNO-k megjelenésének. Így hamarosan megjelenhet mobilkínálatával a külföldön már tapasztalatokat szerzett UPC, de korábban a Tesco is jelezte érdeklődését.
A Roland Berger tanácsadói úgy vélik, hogy a nyugat-európai szolgáltatók számára a régiónkban tervezett piacra lépés során nem csak a szokásos üzleti megfontolásokat kell figyelembe venni, hanem az is fontos, hogy előnyös szerződést tudjanak kötni az infrastruktúrával rendelkező vállalatokkal. "A helyi törvények ugyanis nem kötelezik őket automatikusan arra, hogy hálózataikat megnyissák, ami jelentősen akadályozhatja a piac ilyen irányú fejlődését" - foglalja össze Schannen Frigyes a régiós tanulságokat.
Magyarország déli és keleti szomszédaira utalva Schannen Frigyes megjegyezte, hogy a bolgár és a szerb piac az ideális lefedettségtől még messze állnak, Romániában a lefedettség 80 százalékos. "A virtuális szolgáltatók számára ez a piac csak egy-két év múlva lesz érdekes, akkorra mintegy 30 millió eurós piaci forgalmat prognosztizálunk."
Tőlünk nyugatra tekintve más tényezők gátolják a "fapadosok" sikeres működését. Ausztriában például a hagyományos szolgáltatók között dúló erős árverseny egyre kevésbé teszi vonzóvá a piacra lépést. Az alpesi országban a virtuális hálózati szolgáltatók akár 20-25 százalékos piaci részesedést is el tudnának érni az alacsony áron szolgáltató szegmensben. A meglévő négy szolgáltató azonban ennek a felét tudta csak megszerezni, mert az eleve alacsony percdíjak nagyon kiélezték a diszkont szolgáltatók közötti árversenyt is. Ebben a nagy szolgáltatók diszkont leányvállalatai lényegesen esélyesebbek, hiszen a hálózat használatáról és egyéb feltételekről folyó tárgyalások során sokkal erősebbek a pozícióik.
Igen jó példa az osztrák yesss! nevű fapados szolgáltató, amelynek sikere az értékesítési stratégiában gyökerezik. A cég két éven belül ötszázezres ügyfélkört épített ki úgy, hogy az értékesítést egy 350 tagból álló üzletláncon és az interneten keresztül valósította meg. A Roland Berger tanulmányában a sikeres piacra lépés három alapvető pillérét fogalmazta meg, amelyek a magyarországi piacra is érvényesek: a belépő szolgáltató lehetőleg rendelkezzen saját értékesítői hálózattal, és márkáját a piaccal gyorsan, teljes körűen ismertesse meg, ugyanakkor férjen hozzá egy egész országra kiterjedő mobiltelefon-hálózathoz.
Nyolc-kilenc milliárd forintra becsüli legfrissebb tanulmányában a Roland Berger Stratégiai Tanácsadó cég azt a potenciált, amely a magyar mobiltelefon-piacban rejlik a "fapados" mobilszolgáltatók számára. Magyarországon minden fontos tényező adott: a lefedettség teljes, gyakorlatilag mindenki rendelkezik mobiltelefonnal, ugyanakkor még nincs a piacon virtuális mobilcég (angol rövidítésével: MVNO), amely a hálózattal rendelkező szolgáltatók infrastruktúráját használva kínálna igen olcsó, "diszkont" szolgáltatásokat.
A virtuális szolgáltatók számára a piacra lépés akkor reális lehetőség, ha a penetráció meghaladja a 70 százalékot. "Minél nagyobb ez a piaci lefedettség, annál több embernek van saját készüléke. Ez pedig fontos, mert a diszkont szolgáltatók nem forgalmaznak olcsó mobilkészülékeket, hanem a meglévőkhőz kínálnak jóval olcsóbb szolgáltatást" - emelte ki Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezető igazgatója.
A virtuális szolgáltatók megkülönböztetett érdeklődést mutatnak a magyar, a cseh és a lengyel piac iránt. Magyarországon a lefedettség jelenleg 101 százalék, de a piacon még mindig nincs jelen virtuális szolgáltató. A Roland Berger tanulmánya a magyar "fapados" piacot mintegy nyolc-kilenc milliárd forintra becsüli, s információi szerint már több potenciális piaci belépő folytat tárgyalásokat a mobilszolgáltatókkal. Schannen Frigyes a tanulmány kapcsán arra is rámutatott, hogy Magyarországon nincs adminisztratív akadálya az MVNO-k megjelenésének. Így hamarosan megjelenhet mobilkínálatával a külföldön már tapasztalatokat szerzett UPC, de korábban a Tesco is jelezte érdeklődését.
A Roland Berger tanácsadói úgy vélik, hogy a nyugat-európai szolgáltatók számára a régiónkban tervezett piacra lépés során nem csak a szokásos üzleti megfontolásokat kell figyelembe venni, hanem az is fontos, hogy előnyös szerződést tudjanak kötni az infrastruktúrával rendelkező vállalatokkal. "A helyi törvények ugyanis nem kötelezik őket automatikusan arra, hogy hálózataikat megnyissák, ami jelentősen akadályozhatja a piac ilyen irányú fejlődését" - foglalja össze Schannen Frigyes a régiós tanulságokat.
Magyarország déli és keleti szomszédaira utalva Schannen Frigyes megjegyezte, hogy a bolgár és a szerb piac az ideális lefedettségtől még messze állnak, Romániában a lefedettség 80 százalékos. "A virtuális szolgáltatók számára ez a piac csak egy-két év múlva lesz érdekes, akkorra mintegy 30 millió eurós piaci forgalmat prognosztizálunk."
Tőlünk nyugatra tekintve más tényezők gátolják a "fapadosok" sikeres működését. Ausztriában például a hagyományos szolgáltatók között dúló erős árverseny egyre kevésbé teszi vonzóvá a piacra lépést. Az alpesi országban a virtuális hálózati szolgáltatók akár 20-25 százalékos piaci részesedést is el tudnának érni az alacsony áron szolgáltató szegmensben. A meglévő négy szolgáltató azonban ennek a felét tudta csak megszerezni, mert az eleve alacsony percdíjak nagyon kiélezték a diszkont szolgáltatók közötti árversenyt is. Ebben a nagy szolgáltatók diszkont leányvállalatai lényegesen esélyesebbek, hiszen a hálózat használatáról és egyéb feltételekről folyó tárgyalások során sokkal erősebbek a pozícióik.
Igen jó példa az osztrák yesss! nevű fapados szolgáltató, amelynek sikere az értékesítési stratégiában gyökerezik. A cég két éven belül ötszázezres ügyfélkört épített ki úgy, hogy az értékesítést egy 350 tagból álló üzletláncon és az interneten keresztül valósította meg. A Roland Berger tanulmányában a sikeres piacra lépés három alapvető pillérét fogalmazta meg, amelyek a magyarországi piacra is érvényesek: a belépő szolgáltató lehetőleg rendelkezzen saját értékesítői hálózattal, és márkáját a piaccal gyorsan, teljes körűen ismertesse meg, ugyanakkor férjen hozzá egy egész országra kiterjedő mobiltelefon-hálózathoz.