MTI
MTA konferencia a telekommunikáció hatásairól
Tizennyolc ország kutatóinak részvételével a telekommunikációs konvergencia filozófiájának szentelt kétnapos nemzetközi konferencia kezdődik csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).
"Úttörő jelentőségű a konferencia, hiszen ez az első olyan nagyszabású nemzetközi rendezvény, amely a mobiltelefon, a vezetékes telefon, az internet és a digitális tartalomszolgáltatás napjainkban zajló összeolvadásának kérdéseit társadalomtudományi nézőpontból elemzi" - mondta Nyíri Kristóf filozófus, az MTA rendes tagja, a konferencia egyik szervezője. Az akadémikus felidézte, hogy a konferencia kiinduló pontját jelentő kutatási programot, amelyben a mobiltelefonok társadalmi hatását vizsgálták, 2001-ben indította el a Magyar Tudományos Akadémia és a T-Mobile elődje, a Westel. "A világ más központjaival egy időben kezdtünk el foglalkozni a témával" - hangsúlyozta Nyíri Kristóf.
Ismertetése szerint az általa koordinált projekt első szakasza azt igazolta, hogy a mobiltelefon nem egy elidegenítő, az embertől idegen, mesterséges és mesterkélt kommunikáció. "Ez visszatérés ahhoz a kommunikációs mintához, amely eredetileg a sajátunk volt, azaz az embernek a környezetével, a szeretteivel, az ismerőseivel nem kell megszakítania a kommunikációs kapcsolatot attól, hogy a térben mozog" - mutatott rá a filozófus. Mint mondta, a telekommunikációs konvergencia 2005 nyarán kezdett körvonalazódni a világban.
"Ez (...) azt jelenti, hogy a mobiltelefon, a vezetékes telefon, az internet-szolgáltatás és a digitális szórakoztatás, vagyis az internet-alapú televíziózás technológiailag és üzletileg összefonódik, összeolvad" - emelte ki a filozófus. Hozzátette: ez abban az értelemben jelent fordulatot, hogy a mobiltelefon révén nemcsak mindig elérhetőek vagyunk és mindenkit el tudunk érni, vagyis a kommunikáció megszakíthatatlan, hanem az információs tartalmakhoz való hozzáférés is megszakíthatatlan.
A mai "okos" mobiltelefonok korában az ismeretek és a szórakoztató tartalmak bőséges kínálata független attól, hogy "hol és milyen helyzetben vagyunk", mindig egyformán a rendelkezésünkre áll - hangsúlyozta Nyíri Kristóf, hozzátéve, hogy ennek a fordulatnak a társadalomtudományi jelentőségét próbálják felmérni. Nyíri Kristóf magyarázatként megjegyezte, hogy az internet ma a világ leghatalmasabb könyvtára, képcsarnoka, múzeuma, s annak, hogy ehhez bárhonnan hozzá lehet férni, közművelődési szempontból például nagyon nagy jelentősége van. Emellett a világháló révén praktikus - utazási, üzleti, turisztikai - információk is mindenhonnan hozzáférhetők.
A posztmodern élet rendkívüli komplexitását így a megfelelő kommunikációs környezettel kompenzáljuk. "Ezt a rendkívül bonyolult mai életet, bonyolult társadalmi és tárgyi környezetet megfelelő eszközök segítségével tulajdonképp kontrollálni tudjuk, tehát nem vagyunk elveszve" - összegezte a telekommunikációs konvergencia hatásait Nyíri Kristóf.
"Úttörő jelentőségű a konferencia, hiszen ez az első olyan nagyszabású nemzetközi rendezvény, amely a mobiltelefon, a vezetékes telefon, az internet és a digitális tartalomszolgáltatás napjainkban zajló összeolvadásának kérdéseit társadalomtudományi nézőpontból elemzi" - mondta Nyíri Kristóf filozófus, az MTA rendes tagja, a konferencia egyik szervezője. Az akadémikus felidézte, hogy a konferencia kiinduló pontját jelentő kutatási programot, amelyben a mobiltelefonok társadalmi hatását vizsgálták, 2001-ben indította el a Magyar Tudományos Akadémia és a T-Mobile elődje, a Westel. "A világ más központjaival egy időben kezdtünk el foglalkozni a témával" - hangsúlyozta Nyíri Kristóf.
Ismertetése szerint az általa koordinált projekt első szakasza azt igazolta, hogy a mobiltelefon nem egy elidegenítő, az embertől idegen, mesterséges és mesterkélt kommunikáció. "Ez visszatérés ahhoz a kommunikációs mintához, amely eredetileg a sajátunk volt, azaz az embernek a környezetével, a szeretteivel, az ismerőseivel nem kell megszakítania a kommunikációs kapcsolatot attól, hogy a térben mozog" - mutatott rá a filozófus. Mint mondta, a telekommunikációs konvergencia 2005 nyarán kezdett körvonalazódni a világban.
"Ez (...) azt jelenti, hogy a mobiltelefon, a vezetékes telefon, az internet-szolgáltatás és a digitális szórakoztatás, vagyis az internet-alapú televíziózás technológiailag és üzletileg összefonódik, összeolvad" - emelte ki a filozófus. Hozzátette: ez abban az értelemben jelent fordulatot, hogy a mobiltelefon révén nemcsak mindig elérhetőek vagyunk és mindenkit el tudunk érni, vagyis a kommunikáció megszakíthatatlan, hanem az információs tartalmakhoz való hozzáférés is megszakíthatatlan.
A mai "okos" mobiltelefonok korában az ismeretek és a szórakoztató tartalmak bőséges kínálata független attól, hogy "hol és milyen helyzetben vagyunk", mindig egyformán a rendelkezésünkre áll - hangsúlyozta Nyíri Kristóf, hozzátéve, hogy ennek a fordulatnak a társadalomtudományi jelentőségét próbálják felmérni. Nyíri Kristóf magyarázatként megjegyezte, hogy az internet ma a világ leghatalmasabb könyvtára, képcsarnoka, múzeuma, s annak, hogy ehhez bárhonnan hozzá lehet férni, közművelődési szempontból például nagyon nagy jelentősége van. Emellett a világháló révén praktikus - utazási, üzleti, turisztikai - információk is mindenhonnan hozzáférhetők.
A posztmodern élet rendkívüli komplexitását így a megfelelő kommunikációs környezettel kompenzáljuk. "Ezt a rendkívül bonyolult mai életet, bonyolult társadalmi és tárgyi környezetet megfelelő eszközök segítségével tulajdonképp kontrollálni tudjuk, tehát nem vagyunk elveszve" - összegezte a telekommunikációs konvergencia hatásait Nyíri Kristóf.