Dojcsák Dániel

A hálózat atyja, az Internet Evangelista leszállt közénk

Tegnap Budapestre érkezett és egy komoly kört tett meg a városban a legendás Vint Cerf, aki már akkor IP címeket osztogatott, mikor a mai netezők többsége még meg sem született. Látogatása során az IT újságíróknak tartott szeánsz után a Magyar Tudományos Akadémia, majd este a Mindentudás Egyeteme hallgatóságának magyarázta el, mivé vált az Internet.

Habár itthon politikusokkal nem találkozott, élete során nagyobb hatással volt a világ fejlődésére, mint bárki más. A most 64 éves matematikus évtizedekkel ezelőtt a ma is használatos TCP/IP protokoll megalkotásával írta be a nevét a történelembe. Azóta is folyamatosan a háttérben ügyeskedik és tesz azért, hogy a világháló egy hasznosabb hely legyen. George W. Bush még ki is tüntette, bár erre nem biztos, hogy annyira büszke.


Előadás a Mindentudás Egyetemén

Jelenlegi munkahelye a Google-nél van, a cégnek sikerült őt megkaparintania 2005-ben. A beosztása pedig csak egyszerűen Vezető Internet Evangelista. Nem szerénykedik, nem bonyolít túl, nem tanácsadó, nem manager. Ő egyszerűen csak az internet hittérítője. Az első kérdés a fejemben, mikor megláttam a névjegykártyáját, az volt: "Mit csinál egy Internet Evangelista?" Gondoltam, hogy írhatna Internet Bibliát, de azon már túl vagyunk.

A kérdésre Mr. Cerf azt válaszolta, hogy négy feladata van alapvetően. Az első, hogy szerepel: fórumokon, konferenciákon, előadásokon tuszkolja a fejekbe azokat a filozófiákat, amelyek gyorsan és hatékonyan lendíthetik előre a Net jövőjét. Másodsorban egyetemi kutatásokat és programokat ellenőriz, és kiválogatja a világszerte folyó történetek közül azokat, amiket érdemes beleilleszteni a XXI. század Microsoftjának a portfoliójába. Ebből is látszik, hogy a Googlenek sem világít a feje felett mindig a villanykörte, hanem szükségük van folyamatosan friss agyakra.


Első nap a Googlenél

A harmadik feladat a politikusokkal, tudósokkal és egyéb vezetőkkel való tárgyalások folytatása. Ő, mint az Internet nagykövete, elmondja mit kellene csinálniuk a laikus vezetőknek. Gyakorlatilag ez Cerf nyilvános szerepvállalása, ahol már nem csak ismeretet terjeszt, hanem hatással van országok IT politikájára, törvényhozására. Az nem derült ki, hogy Magyarországon miért nem volt kíváncsi rá senki, pedig van fiatal, internetszolgáltatónál nevelkedett miniszterünk is, de lehetséges, hogy azért, mert annyira fejlett ország vagyunk, hogy nekünk már nincs is szükségünk tanácsokra (sic!).

A negyedik feladata pedig már szinte földhözragadt: ő egyfajta "intellektuális poszméh", aki szálldogáll egyik fejlesztő irodából a másikba és ellenőrzi, hogy minden rendben halad-e. Érdekes lehet több ezer fejlesztő, több ezer ötletgyáros egyetemista és többszáz politikus között vesződni, de az tény, hogy szerkesztőségünk azt az információt kapta, hogy a saját herndoni (USA) irodájában egy hónapja szinte bent sem volt.


Vinton G. Cerf és az Architecht (Építész) A Mátrix című filmből

Vint Cerf többek között beszélt arról is, hogy mit tenne a világhálóval, ha visszamehetne az időben. Az első válasza, hogy 25 éves lenne megint, hiszen "olyan sok a nő és oly kevés az idő". Kicsit komolyabbra fordítva a szót persze elmondta, hogy látva az IPv4 - IPv6 szabványok közti átállás maceráit, soha nem kellett volna a mai napig is domináns rendszert bevezetni, hanem egyből egy gyakorlatilag is kifogyhatatlan készletű IP címrendszert kellett volna létrehozni. Másrészt a gerinchálózatokat gondolta volna újra, digitális aláírással/hitelesítéssel látta volna el a DNS rétegeket és alapértelmezésben lehetővé tette volna a TCP/IP alatt a többszörös útvonalválasztást. Mára ezek alapproblémákká váltak, hiszen a komplexitás és a sok százmilliónyi csatlakozott eszköz olyan kihívások elé állítja a fejlesztőket, amire nincsenek 100%-ig felkészülve.

Az Internet atyja nem mondott meghökkentő dolgokat, csupán összeszedte a legfontosabb pilléreket, amik meghatározzák mostanság a világháló életét. Egy addikt hírolvasó akár unalmasnak is titulálhatta volna az előadást, de mindenképp érdemes odafigyelni, hogy mit emelt ki az evangelista.

Fontosnak tartotta kiemelni az adattárolók árának drasztikus csökkenését, amivel lehetővé vált az online boltok, főként film- és zeneáruházak előretörése. Egy fizikailag létező üzlet egyrészt nem tud teljes repertoárokat kínálni, mert nincs annyi hely egy igazi bolt igazi polcain, másrészt drágán tud üzemelni és csak egy limitált területet tud lefedni. Ezzel ellentétben az online kereskedelem számos termék árát leszoríthatja és hosszútávon a CD- és könyvesboltok létét fenyegeti, de videotékát se nyisson senki.

Az online üzletek mellett viszont felhasználók is egyre több információval rendelkeznek, melyet megosztanának egymással, de az aszimmetrikus szélessávú elérések miatt ez korlátozva van. Tehát most a szolgáltatók akadályozzák a fejlődést, mert féltik a szimmetrikus üzleti elérésekből származó zsíros bevételeiket. A példa kedvéért az Egyesült Államokban egy 45/45 Mbites elérés 400 000 ezer forint, a felvilágosult Tokióban viszont egy 100/100 Mbites dark fiber (sötét, kihasználatlan üvegszál) elérés 1-2 ezer forint. A felhasználók gyakorolhatnak nyomást a szolgáltatókra, de az üzleti modellek totális megváltozására lenne inkább szükség, mint sértődésre és erőszakra az ügyfelek részéről.

Az Internet világában ma több ehhez hasonló kettősség is van Cerf szerint, elég csak a Bittorrent rendszert említeni, amit a fejlesztői arra találtak ki, hogy közösségek tudjanak hatékonyan nagy fájlokat cserélni, de a gyakorlatban szinte csak jogvédett tartalmak illegális továbbítására használják, amiért az egyébként zseniális rendszert megbélyegezték és mocskolják folyamatosan.

Cerf kiemelte még azt is, hogy pillanatokon belül azt vesszük majd észre, hogy milliárdnyi internetre kötött készülék lát majd napvilágot, ehhez lesz elengedhetetlen az IPv6-ra való teljes átállás. A VoIP telefon, az IPTV, PDA, 3G már a jelen része, de a nagyszülők nemsokára WiFi-s digitális képkeretet nézegetve követik majd az unokák cseperedését. A hűtő megnézi, hogy mi van otthon és recepteket ajánl, tippeket ad, hogy mit kellene venni, amikor a Tescoban vagyunk, sőt ne lepődjön meg majd senki, hogy a hűtője nyaraláskor utána küld egy SMS-t, hogy a hátom hete betett ételek ma reggel az evolúció következő szintjére léptek. Ugyanakkor Japánban a háziorvosi diagnosztia már ma is működik online. Viszont amitől a netguru fél kicsit, hogy ezek mind ugyanazon az IP hálózaton vannak, ezért a biztonságos azonosítás és hitelesítés lesz a legkomolyabb kihívás.

A jövő viszont a fogyasztók számára tűnik kedvezőnek, hiszen egyre több szolgáltató szigorúan a felhasználó-centrikus szolgáltatások felé kanyarodik és a korábbi kényszerképzet, miszerint a netező csupán keres, felfedez és "átutal" mára egy teljesen interaktív szerepfelfogássá változott. A mai ember már bejelent, megmutat és küld. Reméljük Vint Cerf jövőképe nem fantasztikum és valóban a fogyasztó válik a legfontosabb tényezővé. Aki részletesebben érdeklődik az előadás iránt, az a későbbiekben a Mindentudás Egyeteme oldalain megtalálja azt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • shabba #24
    Hát persze, mert japánban üvegszál terem a földben magától, sőt a lakóházak falából is csak úgy nő mint a gyom. Nehogy azt hidd hogy japában te bárhol tudsz lakossági FTTx netszolgáltatáshoz jutni. Az inkább a nagyvárosok sűrűn lakott részeinek privilégiuma és közel sincs mindenhol. Ahol pedig már van ott az elmúlt évek alatt építették ki vagy majd fogják, azt az üvegszálat ami elér egészen az előfizető otthonáig egyenként kell kihúzni a lakóingatlanokig. És az nem olcsó és nem is megy 2 nap alatt országos méretekben.

    Az NTT(az ottani inkubens, nagyrészt állami tulajdon) 2004-ben indított egy nagy fejlesztési programot 5 trilliárd jen értékben, ez úgy 7750 milliárd forint, cirka egy egész éves magyar költségvetésnyi összeg. Annak a célja az hogy 30 millió háztartásban tegye elérhetővé az FTTx elérést 2010-ig. Ez a 30 millió háztartás elsősorban a nagyvárosokat jelenti, a japán háztartásoknak úgy a felében teremtve meg a lehetőséget hogy elő lehessen fizetni ilyen típusú netelérésre.

    A lakosság másik feléhez FTTx-et kiépíteni sokkal több idő és mégtöbb pénz, mert a ritkábban lakott területek üzleti megtérülése kedvezőtlenebb, a kivitelezés is idő és munka igényesebb. Ha valaha lesz ennek a projectnek folytatása az 2020 előtt aligha fejeződik be és minimum ugyanannyiba fog kerülni, de inkább többe.

    A gerinchálózati részeken a telecom szolgáltatók a 2000-es évek előtti nagy .com lufi előtt igen sok optikát lefektettek, az amcsi nagyvárosokban ott is sok dark fiber pihen a földben. Viszont ahhoz optika access elérési hálózatot is ki kell alakítani, ha szimmetrikus 100 Mbps-et akarnak az előfizetőknél. Pl. amcsiban a Verizon ezt is teszi, ők is 2004-ben indították a saját FIOS projectjüket és 2010 év végéig 18 millió háztartásban akarják megteremteni az FTTx technológia elérhetőségét. Ez nekik is jelenlegi 36 millió háztartást lefedő piacuk fele és persze ők is a sűrűn lakott nagyvárosokra koncentrálnak. És az USA-ban van vagy 110-120 millió háztartás.

    A japán fejlesztéseknél jellemzően nem húzzák be az optikai végpontot egészen az előfizető otthonáig. A nagyvárosi tömbházas területeken csak a háztömbig jön be optikán a gigabit ethernet. A háztömbön belül ezt osztják le pl. MDU-san VDSL-lel a régi telefon kábelen vagy ha van lehetőség UTP újrakábelezéssel akkor egy ethernet switch is megteszi. Dedikált optikai aktív ethernet infrastruktúrát kialakítani sokkal drágább lenne és ott is a költségek optimális minimalizálására törekednek. Japánban az igen nagy sűrűségű légkábelezés is gyakori, ami szintén egy költséghatékony módszer mind földet ásni és alépítményeket kialakítani. Viszont elég csúnya is az eget eltakaró sűrű szövégű kábelrengeteg az utcák fölött.
  • Sanyix #23
    Sztem nincs mit írnia, mert ezt azok szokták írni akiknek fogalmuk sincs arról hogy mi a probléma.
  • Mardel #22
    a hiba az on keszulekeben van

    Ha nem tudsz értelmesebbet írni, akkor ne szólj hozzá.

    Vagy írd már le mire gondolsz, nagyon kiváncsi vagyok.
  • kvp #21
    "A példa kedvéért az Egyesült Államokban egy 45/45 Mbites elérés 400 000 ezer forint, a felvilágosult Tokióban viszont egy 100/100 Mbites dark fiber (sötét, kihasználatlan üvegszál) elérés 1-2 ezer forint."

    Ez csak annyit tesz, hogy az usa-ban nincs folos kapacitas ha elofizetsz akkor allnak neki fejleszteni, viszont japanban ha kell bedugnak neked egy hasznalaton kivuli uvegszalat es mar kesz is. Az arkulonbseg abbol adodik, hogy egyszerre lefektetni nagy kapacitast hosszutavon sokkal olcsobb, mint toldozgatni a meglevot.

    "Vajon az ipv6-hoz is megint mobiltelefont kell cserélnünk?"

    Nem, a jelenlegi telefonok ipv4-es cimtartomanya benne van az ipv6-osban is, tehat ha ma van internet a telefonodon (szamitogepeden), akkor holnap is lesz, amig fizetsz erte. Az ipv6 alapvetoen csak annyi, hogy 32 bitrol 128 bitre noveltek az ip cimek meretet. Tehat 255.255.255.255 helyett 65535:65535:65535:65535:65535:65535:65535:65535 lesz a cim max erteke.
  • sathinel #20
    Azt is kell nézni, hogy a politika kapott laptopokat, infó eszközöket, de valsz nagyrésze a politikusoknak ugynúgy használja a laptopját mint egy otthoni gépet. Nem ezeken dolgoznak, nem ezzel csinálják a munkát, és így nehéz informatikáról képet alkotni. Volt egy kezdeményezés hogy mindegyik kapjon laptopot. Ez jó is lett volna, de mint láthatjuk nagyon sokat használhatják((((. Szerencsére vannak fiatalok a politikában akik már használják.
    Mivel az időssek nem igazán értik, és szeretik használni az IT újdonságait, ezért ne is várd el hogy ezek érteni fognak hozzá. Apám is műszaki beállítottságú, és szereti is az új kütyüket, mégsem ért a géphez. Nem azon nőttek fel, tehát nekik mást jelent!
  • bvalek2 #19
    "Az nem derült ki, hogy Magyarországon miért nem volt kíváncsi rá senki, pedig van fiatal, internetszolgáltatónál nevelkedett miniszterünk is, de lehetséges, hogy azért, mert annyira fejlett ország vagyunk, hogy nekünk már nincs is szükségünk tanácsokra (sic!)."

    Ez egy politikai megjegyzés a cikkben, tehát a hozzászólásom nem volt OFF. Nem csak informatikáról van itt szó, hanem üzleti/parlamenti politikáról is. Kicsit sarkosan fogalmaztam, de leírtam a lényeget. Mondj valakit, akit nem dühít ez a helyzet. És ott vannak az orrunk előtt a felelősök. Itt nem lehet a politikai korrektségre hivatkozni, meg kell nevezni őket. Olvasd el amit írtam, nem álltam neki reklámozni valakit helyettük, csak rámutattam, hogy ők tehetnek róla, és kész.
  • FoodLFG #18
    Jól gondolod ezzel volt problémám.
    A cikk az említi, hogy pillanatokon (közeli jövőben?) belül itt lesznek/vannak azok a készülékek, amik külön egyedi ip címeken kapcsolódnak és ebbe beleérti a digitális képkeretet és a hűtőt is... szerintem
    De az előbb említett eszközök nem jelentenek akkora nagy problémát hiszen, ha nincs ip akkor natolva (kis bohóckodással) csatlakoznak az internethez, míg a mobil cuccoknál ez már nehezebb megoldani (3G, PDA, VoIP telefon (mondjuk a 3G nem egy eszköz, de mindegy)). Nem egy kategória a kettő
    Amit te írtál és a cikk is írja szerintem nem elképzelhető a közeli jövőben, aztán majd meglátjuk...
  • juhand #17
    Nekem viszont már régóta az ADSL-ek túlzott aszimmetriája szúrja a szememet, amit a cikk is megír. Nagy levelek és adatok áttöltésénél igen csak kellene az upload.
    Maximálisan 3/8 -os aszimmetriát engedélyeznék. Tehát 1 Mbps download-hoz legalább 384 kbps upload járna.
  • Yeti #16
    Én úgy emlékszek, hogy a digitális képkeretről nem a hálózati címek elfogyása kapcsán volt szó. De egyébként egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy akár annak is legyen saját IP címe, amikor gyakorlatilag elfogyhatatlan a címek száma, nem kell velük spórolni. Szerintem egyébként inkább ő az kettőtök közül, aki jobban képben van a trendekkel, és az új technológiákkal: az IPv6 idején már nem úgy lesz, hogy egy IP címet kapsz, ami a routeré, és az kioszt helyi címeket a különböző eszközöknek, majd NAT-tolja azokat, hanem mindenki kapni fog egy jó nagy tartományt (mondjuk egy 8 vagy 16 biteset), és a router minden eszközödnek rendes IP-címet ad abból a tartományból, és így azok is közvetlenül elérhetőek lesznek, nem kell NAT-tal bohóckodni.
    Ha nem ezzel volt problémád, akkor viszont nem tudom mi az, amit kifogásoltál az idézett szövegben.
  • Zsoldos #15
    a hiba az on keszulekeben van