Berta Sándor
Svájcban engedélyezik a magáncélú másolásokat
Csupán néhány módosító javaslatot terjesztett be a svájci parlament jogi bizottsága a szerzői jogi törvény reformtervezetével kapcsolatban. A cél az egészséges egyensúly megteremtése a művek védelme és a másolási lehetőségek között.
A legfontosabb változás, hogy egyrészt biztosítani akarják a szerzői és a kiadói jog által védett művek védelmét, másrészt lehetővé tenni, hogy magáncélú másolatok, akár a másolásvédelmek feltörésével is készülhessenek egy adott szoftverről, zenei albumról, filmről vagy játékról. A szakemberek és a politikusok ezenkívül azt szeretnék, hogy ha a jövőben Svájcban engedélyeznék például a tudományos előadásokhoz köthető tartalmak legális másolását is. Szintén fontos változás lenne, ha legálissá válna a különböző művek magáncélra való letöltése a világhálóról.
A tervezetről egyelőre még komoly előkészítő tárgyalások és viták zajlanak.
Szóba került például az archívumok és azok felhasználásának kérdése is. Hiszen nem mindegy, hogy egy archívumban tárolt régi dalok közül melyeket sugározhat ingyen egy rádió és melyekért kell szerzői vagy kiadói jogdíjat fizetnie.
Ezeknek a felvételeknek a felhasználását külön szabályoznák, így konkrét cégek kezébe kerülnének a felhasználási jogok, amelyek csak meghatározott jogdíjak ellenében engedélyezhetnék az adott zeneszámok lejátszását vagy újabb kiadását.
Javaslatként felmerült az is, hogy ha valaki jogellenesen többször is felhasznál egy művet, akkor is csak egy bírságot fizessen ezért.
Korábban svájci művészek és zenészek a Kunstfreiheit.ch nevű oldal vezetésével aláírásokat gyűjtöttek a digitális másolásvédelmek és azok alkalmazása ellen. Felix Stalder, a petíció egyik elindítója szerint az új helyzet jogbizonytalanságot teremtett volna, ráadásul egyoldalúan szinte csak és kizárólag a zeneipar érdekeit vette volna figyelembe. "Annak az érdeke győzött volna, akinek több pénze van ügyvédekre" - fogalmazott ironikusan a szakember.
A vita nagyon elfajult. Jól jellemzi a helyzetet, hogy Richard Schneider és Leszek Oginski, a Logistep nevű cég képviselői például ősszel bejelentették, képesek a jogsértők felderítésére és a tevékenységük nyomon követésére, akkor is, ha megváltoztatják a doménnevüket vagy a használt szervert. Egyelőre azonban ennek a szoftvernek az alkalmazásához még számos jogi akadálynak kell elgördülnie az útból és az új törvénytervezet miatt könnyen lehet, hogy sor sem kerül a program bevetésére.
A legfontosabb változás, hogy egyrészt biztosítani akarják a szerzői és a kiadói jog által védett művek védelmét, másrészt lehetővé tenni, hogy magáncélú másolatok, akár a másolásvédelmek feltörésével is készülhessenek egy adott szoftverről, zenei albumról, filmről vagy játékról. A szakemberek és a politikusok ezenkívül azt szeretnék, hogy ha a jövőben Svájcban engedélyeznék például a tudományos előadásokhoz köthető tartalmak legális másolását is. Szintén fontos változás lenne, ha legálissá válna a különböző művek magáncélra való letöltése a világhálóról.
A tervezetről egyelőre még komoly előkészítő tárgyalások és viták zajlanak.
Szóba került például az archívumok és azok felhasználásának kérdése is. Hiszen nem mindegy, hogy egy archívumban tárolt régi dalok közül melyeket sugározhat ingyen egy rádió és melyekért kell szerzői vagy kiadói jogdíjat fizetnie.
Ezeknek a felvételeknek a felhasználását külön szabályoznák, így konkrét cégek kezébe kerülnének a felhasználási jogok, amelyek csak meghatározott jogdíjak ellenében engedélyezhetnék az adott zeneszámok lejátszását vagy újabb kiadását.
Javaslatként felmerült az is, hogy ha valaki jogellenesen többször is felhasznál egy művet, akkor is csak egy bírságot fizessen ezért.Korábban svájci művészek és zenészek a Kunstfreiheit.ch nevű oldal vezetésével aláírásokat gyűjtöttek a digitális másolásvédelmek és azok alkalmazása ellen. Felix Stalder, a petíció egyik elindítója szerint az új helyzet jogbizonytalanságot teremtett volna, ráadásul egyoldalúan szinte csak és kizárólag a zeneipar érdekeit vette volna figyelembe. "Annak az érdeke győzött volna, akinek több pénze van ügyvédekre" - fogalmazott ironikusan a szakember.
A vita nagyon elfajult. Jól jellemzi a helyzetet, hogy Richard Schneider és Leszek Oginski, a Logistep nevű cég képviselői például ősszel bejelentették, képesek a jogsértők felderítésére és a tevékenységük nyomon követésére, akkor is, ha megváltoztatják a doménnevüket vagy a használt szervert. Egyelőre azonban ennek a szoftvernek az alkalmazásához még számos jogi akadálynak kell elgördülnie az útból és az új törvénytervezet miatt könnyen lehet, hogy sor sem kerül a program bevetésére.
