SG.hu·
Szerb segítség internetfüggőknek
Kína után Szerbiában is központot hoznak létre az internetfüggők kezelésére. A Belgrádban megnyílt intézmény alapítói a függőség első jeleire figyelmeztetnek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk.
A kezdeményezésről az egyik fővárosi napilap, a Vecernje Novosti számolt be, miután interjút készített az egyik alapítóval. Ebből kiderül, hogy a tanácsadásra koncentrálnak, és a "betegeket" elsősorban a kapcsolattartás, a hagyományos kötődések előtérbe helyezésével gyógyítanák ki. Szerintük az első jeleket sem szabad elhanyagolni, és arra figyelmeztetnek, hogy a jelenség az internetpenetrációban és a hozzáférések minőségében észlelhető jelentős hátrány ellenére máris komoly problémát jelent.
A kezelést meglehetősen széles körben ajánlják, főként azoknak, akik szabadidejüket szívesebben töltik az interneten, mintsem más napi tevékenységgel. Milan Radovanovic, a központ társalapítója elmondta, hogy napi 4, azaz négy óra intenzív internetezés már figyelmeztető jelnek számít, ez lehet ugyanis az első lépés a hagyományos kapcsolatok leépítése felé vezető úton. Véleménye szerint aki ennyi időt tölt a világhálón, az egyre jobban elhanyagolja a valós világban folytatott kommunikációt, és inkább virtuális barátai felé fordul.
Érdekes, hogy számítanak az idősebb páciensek jelentkezésére is, annak ellenére, hogy a jelenséget általában elsősorban a fiatalok, a tizenévesek körében tartják tömegesnek. Mindez azonban egy nemrég készült felmérésen alapul, amely az ország jelenlegi állapotát volt hivatott felmérni a teljes lakosságra vetítve. A jelentésből kiderült, hogy a mintegy 7 millió lakosból mindössze 900 ezer (a felnőtt lakosság 24,2 százaléka) rendelkezik interneteléréssel, ennek túlnyomó része pedig hagyományos telefonvonalra épül. A rendszeres internetezők alig 2,5 százaléka használ szélessávú vonalat, ami tetemes hátrány jelent a kontinens nyugati, vagy akár középső részéhez viszonyítva.
A felmérés ugyanakkor rávilágított arra, hogy az idősebb korosztályok megőrizték első helyüket a felhasználók között. A többséget ugyanis még mindig a 30 és 50 év közötti szörfözők adják.
A kezdeményezésről az egyik fővárosi napilap, a Vecernje Novosti számolt be, miután interjút készített az egyik alapítóval. Ebből kiderül, hogy a tanácsadásra koncentrálnak, és a "betegeket" elsősorban a kapcsolattartás, a hagyományos kötődések előtérbe helyezésével gyógyítanák ki. Szerintük az első jeleket sem szabad elhanyagolni, és arra figyelmeztetnek, hogy a jelenség az internetpenetrációban és a hozzáférések minőségében észlelhető jelentős hátrány ellenére máris komoly problémát jelent.
A kezelést meglehetősen széles körben ajánlják, főként azoknak, akik szabadidejüket szívesebben töltik az interneten, mintsem más napi tevékenységgel. Milan Radovanovic, a központ társalapítója elmondta, hogy napi 4, azaz négy óra intenzív internetezés már figyelmeztető jelnek számít, ez lehet ugyanis az első lépés a hagyományos kapcsolatok leépítése felé vezető úton. Véleménye szerint aki ennyi időt tölt a világhálón, az egyre jobban elhanyagolja a valós világban folytatott kommunikációt, és inkább virtuális barátai felé fordul.
Érdekes, hogy számítanak az idősebb páciensek jelentkezésére is, annak ellenére, hogy a jelenséget általában elsősorban a fiatalok, a tizenévesek körében tartják tömegesnek. Mindez azonban egy nemrég készült felmérésen alapul, amely az ország jelenlegi állapotát volt hivatott felmérni a teljes lakosságra vetítve. A jelentésből kiderült, hogy a mintegy 7 millió lakosból mindössze 900 ezer (a felnőtt lakosság 24,2 százaléka) rendelkezik interneteléréssel, ennek túlnyomó része pedig hagyományos telefonvonalra épül. A rendszeres internetezők alig 2,5 százaléka használ szélessávú vonalat, ami tetemes hátrány jelent a kontinens nyugati, vagy akár középső részéhez viszonyítva.
A felmérés ugyanakkor rávilágított arra, hogy az idősebb korosztályok megőrizték első helyüket a felhasználók között. A többséget ugyanis még mindig a 30 és 50 év közötti szörfözők adják.