Lengyel neonáci honlapot zártak be

Az elírásokért elnézést kérek, kicsit már fáradt vagyok.

Szerintem magától értetõdõ a nemzet természetes mivolta. A zsidóság sokezer éve kialakult nemzet, és nagy részük tartja is a kultúrális tradíciókat. A magyarságnak nincs ilyen nagy történelmi múltja, de ugyanúgy a történelmi túlélés igénye (+kultúra, hagyomány,a múlt) kovácsolta össze õket nemzetté. Teljesen természetes módon. Hogy ez ténylegesen mikor tudatosult egy népben a nemzeti mivoltjuk, az meg ilyen szempontból irreleváns. Hiszen ennek fõbb jellemzõi már évezredekkel korábban valamilyen egységbe kovácsolta õket.

Az állampolgárok=nemzet felfogás ötlete(!) nem régi, és igazából csak 250 éve erõsödött meg a nagy francia forradalom nyomán. Elõtte a király uralma tartotta össze az országot, és ezután szükség volt egy elvre, "amivel" a különbözõ népeket egy országban lehetett megtartani, elszakadások nélkül. A heterogén francia társadalom összefogására használták ezt a nemzet fogalmat. De ez kizárólag nyugaton vált elfogadottá.
A két különbözõ meghatározás(értelmezés) de facto párhuzamosan alakult egymás mellett. A nyugati államok törpeállamokra estek volna szét, ha nyugaton is a kelet-európai felfogás érvényesül.
A nemzetállamok kialakulása is a francia felfogás "egyediségére" utal. A magyarság nem akart volna elszakadni a habsburg császárságtól, ha egy nemzetnek tekintették volna az állampolgárok összességét. Pedig az osztrák kamarilla rendszeresen próbálta Magyarországot beolvasztani, örökös tartománynak.
A horvátoknak is volt elszakadási törekvésük. Ez ténylegesen nem valósult meg akkoriban, de egy számukra is elõnyös Horvát-Magyar kiegyezésben oldódott meg a XIX.sz. vége felé.

Ezekbõl is látszik, hogy a francia felfogás a mesterségesebb valahol, mert politikai okok miatt gyökerezett meg. De errõl már írtam.

De érdekes példa Belgium is. Belgiumban igen erõs a vallon-flamand ellentét. Odafigyelnek az egyensúlyra, ezért nem borul ki a bili. Az ország népének egy része flamand, a másik fele vallon. Belgák úgymond nem léteznek. Akik belgának vallják magukat, azok vagy több nemzetiségûek (keverékek), vagy korábbi identitásukat "hivatalosan" feladó más népekhez tartozó emberek. De a domináns 2 csoport a flamandok és a vallonok.
A nemzet fogalmat valószínûleg - a francia hatás miatt - az állampolgárok=nemzet elv alapján értik. Viszont többségében tisztában vannak a saját (etnikai) "hovatartozásukkal". Eléggé ellentmondásos helyzet. Ebbõl is lehet érzékelni, hogy a történelem fogalmi csavarja játszik velünk.

Mellesleg tök más érdekei vannak pl. a kisembernek, mint a nagyuraknak. De persze a nagyuraknak szükségük van a tömegekben rejlõ erõre, így igyekeznek a saját érdekeik mellé állítani õket. Megfelelõ ideológiával sikerül is...

Nem lehet, hogy azért nincs pontos, mindenhol egyforma definíció, mert eleve egy mesterséges dolog?...

Ez bizony nem így van. Ez a nemzet fogalom franciaországban, az USA-ban, és mondjuk angliában ezt jelenti, amit mondasz (kollektive a nyugati államoknál).

Közép-kelet európában viszont nem ezt jelenti, de afrikában sem, és ázsiában sem ezt jelenti. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a nemzetközi jog, és részben az államelmélet is. A világszakirodalom erõssen megoszlik ebben a kérdésben a kultúrális különbözõségek miatt.
A domináns felfogás szerint a nemzet kultúrális, nyelvi, történelmi alapon szervezõdõ csoport. Ennek a magját általában egy etnikum adja, de az asszimilálódás miatt nem kizárólagosan. Nem jelenti egy az egyben az állampolgárok csoportját. Még a "nép" sem, hiszen a néphez az országban élõ nem állampolgárok (de mondjuk letelepedettek) is hozzátartoznak.

Amelyik országban a fogalom megegyezik az állampolgárokkal, ott elsõsorban az ország egysége miatt alakult ez így. Franciaország és az USA stb. is soknemzetû ország, amiben sok különbözõ etnikumú és nyelvû ember élt már évszázadok óta. Az elszakadási törekvéseket valahol ezzel is próbálták megelõzni. "Igaz hogy máshogy néztek ki mint mi, és nem értjük egymás nyelvét, de egy nemzet tagjai vagyunk és ezért nem szakadhattok el." Ezzel meg volt ideologizálva az egység.

Spanyolországban volt kb 1 hónapja egy barátom. Azt mondja, hogy a katalán rendõrön(!) olyan póló volt hogy "Függetlenséget Katalóniának". Megdöbbentõ. Franciaországban, Angliában és jónéhány más országban is van ilyen törekvés a kisebbségek részérõl(hol erõsseb, hol gyengébb). Fõleg olyan kisebbségek esetében, amelyek esetében nem létezik egy anyaállam. (pl.:a németeknek, a magyaroknak van nemzetállamuk, a cigányságnak nincs, mégha indiából származnak is).

Ezeket a problémákat mintha úgy nemzetközileg a szõnyeg alá söpörnék, és próbálják nem létezõnek titulálni. Ehelyett az egységes kultúra megteremtését, az asszimilációt és az ezt erõsítõ folyamatokat erõltetik. A skandináv államoknál viszonylag megnyugtatóan van a kisebbségek egyéni kollektív jogai kezelve, viszont más államokban folyamatos problémát jelent. Ezekben az országokban nem kizárt, hogy egy kritikus helyzetben robbanjon a dolog (a viszonylagos nyugalom ellenére).

"Pl. mindenki szavazata 1db szavatat. Ha egy nemzetiség nagyobb létszámú, az több szavazatot is jelent."

Az a helyzet, hogy én egy nemzet kollektív jogairól beszéltem. Az egyéni jogok teljesen elfogadottak és általánosak. A kollektív nemzeti érdekképviselet viszont nem általánosan elfogadott sajnos.

Mellesleg, a nemzet szónak nem is nagyon van pontos definíciója. Lásd pl. wikin. De nagyjából azt jelenti, állam.
Tehát szerintem helyesebb helyette a nemzetiséget használni.

30-40 fõ/város? Az nem tûnik olyan soknak... Ebbõl így általánosítani...

Valóban, kevertem a nemzetség és nemzetiség szavakat. Az is igaz lehet, hogy nem ismerem egyes kifejezések pontos definícióját. De legalább tudom, mint jelent embernek lenni, és azt is tudom, hogy ez fontosabb, mint a nemzetiség. Ezt ki lehetne fejteni részletesen, de aki nem érti (nem kimondottan rád gondolok), annak minek?

Az egyenlõséget úgy értettem, hogy egy ország állampolgárai egyenlõek. Pl. mindenki szavazata 1db szavatat. Ha egy nemzetiség nagyobb létszámú, az több szavazatot is jelent.

Érdekes, h idézgetik :
Magyarország legyen a magyaroké.
Én ezt csak vitaindítónak szántam ( kérdõjel is van mögötte ugye).
Nos én nem utálom a cigányokat, csak irritál az, h full hülyének néznek, mert a magyar az dolgozik, õk meg kapják a segélyt így is úgy is. Ami meg hiányzik az élethez, nos, azt meg "beszerzik".
Az egész életfelfogásuk olyan, h nem akarnak sem tanulni, sem dolgozni. ( mert anélkül is meg lehet élni). Aki mégis tanulni , dolgozni akar azt teljesen kiközösítik maguk közül.
Kérdem én, milyen munkát lehet vállalni 6-7 elemi végzettséggel ??? De az a legszomorúbb, h otthon sem késztetik tanulásra a gyerekeket, épp elllenkezõleg, bezserzési körutakra viszik. Esztergom Kertvárosban egész cigány város nõtt ki a Palatinus tó egyik partján. Ismerek elég sok szociális munkást, az Ált. Iskolában tanító tanárt, óvónõt.És látom õket nap mint nap, amikor a Posta elõtt várják a postást 30-40 fõs csoportokban...( mert délután lenne, mire odaér)

Szóval akkor kérdem én, hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást?
Dolgozni akarok (mondja a cigány), de nem kapok munkát ( mert nincs meg a 8 ált. sem, írni olvasni sem tudok) ezért szegény vagyok és abból élek amibõl tudok.
A magyar állam meg azt mondja: tanuljatok dolgozzatok..