Gábor Zoltán
Canon PowerShot S3IS ismertető
mutatott be a cég. A nevéből hamar kiderül, hogy a széria harmadik jövevényét tisztelhetjük benne, és bizton állíthatom, hogy egy remek sorozat újdonsült példányáról van szó ismertetőnkben.
Külső kialakítás
Az S3 IS első ránézésre heves bólogatásokat vált ki mindenkiből, hiszen az S2 IS unalmas ezüst színét a Canon komoly grafitszürkére cserélte, ami sokkal jobban áll a gépnek. Ezzel azonban elmondtam minden külső különbséget az S2 és az S3 között. Máson nem változtatott a cég, a váz milliméterre ugyanaz, mint elődjének volt.
Az LCD kijelzőt kihajtva láthatjuk csak, hogy a kijelző mérete 1,8"-ról 2"-re nőtt. A markolat lehetne kicsit vaskosabb, ultrazoom kategóriában láthattunk már ennél jobbakat, elég csak a Fuji S5600-at vagy az Olympus SP-500 UZ-t megemlítenem. Dicséretes lett volna, ha a gép végre vakupapuccsal is büszkélkedhet, de sajnos erről nincs szó. Természetesen a váz anyaga továbbra is műanyag, de ebben a kategóriában ez normális, egy fémötvözet váz nagyon megdobná a gép árát.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Kezelőszervek
Kezelőszervek terén sem történt változás, minden pontosan ugyanolyan, mint az elődnél tapasztalhattuk. Az exponáló gomb megfelelően nagy és jó billentésű, az egyéb gombok méretével sem volt semmi gondom. A menüvezérlő kapcsolók nem a legjobbak, hiszen a műveletek elvégzésére szolgáló "SET" gomb az iránygombok alatt, kissé távol esik. Az S2 IS-en látott "JUMP" kapcsoló funkcionalitása megváltozott, jelen esetben az ISO-érzékenység változtatását végezhetjük vele.
Szintén megtalálható a vázon a direkt filmfelvételért felelős kapcsoló is. Ennek segítségével bármilyen állásban is fotózunk, egyetlen gombnyomással azonnal videofelvételeket rögzíthetünk, így biztos nem maradunk le egy fontos eseményről, melyet mozgóképpel szeretnénk megörökíteni. Hab a tortán, hogy videózás közben zoomolhatunk és fotózhatunk is, de természetesen a fotók rögzítésének pillanata látszani (és hallatszódni) fog a videofelvételen.
Kijelző
A gépben egy 2"-os méretű, kihajtható, forgatható LCD kijelzőt találunk, aminek ugyan képátlója nőtt, de felbontása sajnos maradt 115 000 pixel. A kijelző láthatósága nem a legjobb, felülről és alulról nézve hamar elváltozik a kép, de a kihajtható LCD-nek hála ez nem túl észrevehető. A keresőbe tekintve egy 0,33"-os, dioptriakorrekciós, elektronikus keresőt láthatunk, aminek felbontása szintén 115 000 pixel. A kijelző nagyon sokrétűen testre szabható, megadhatjuk, hogy az LCD-n, illetve az EVF-en külön-külön milyen adatok legyenek feltüntetve.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Áramellátás
A gép áramellátásáért továbbra is 4 db AA méretű akkumulátor vagy elem felelős.
Menürendszer
A gép menüje változott valamelyest az elődhöz képest, jóval letisztultabb és sokoldalúbb lett. A főmenü három részre van osztva. Az elsővel a fotózásért felelős opciókat állíthatjuk, a másodikban a gép általános beállítását végezhetjük, míg a harmadik főmenüben a gép audiovizuális effektjeit szabhatjuk szájízünk szerint (indítóképernyő, hangok, effektek). Mint már említettem, az érzékenységért külön kapcsoló felelős, ami remek dolog, hiszen ezt igen gyakran változtatja a hozzáértő fotós.
A Canon "FUNC" kapcsolója a szokásos fotózás közbeni menüt hivatott előcsalni. Itt állíthatjuk be a fontosabb funkciókat, úgymint expozíció-korrekció, fehéregyensúly, színeffektek (ebből ráadásul mindjárt tízet, plusz egy személyre szabhatót kapunk), bracketing, vaku, fénymérés, de itt állíthatjuk be videóink felbontását és frissítését, illetve fotóink felbontását és tömörítését is.
Beállítások, üzemmódok
A bekapcsolás villámgyors, kikapcsolt állapotból röpke 1,7 másodperc elteltével már fotókész üzemmódban van a masina. A módtárcsán megtalálunk minden fontosabb és kevésbé fontos programmódot: automata, P, Tv, Av, M és a kötelező témamódokat egyaránt. Témamódokból 13 áll rendelkezésre, ebbe beletartozik a panorámaképek illesztését segítő program is. Sajnos egyelőre be kell érjük a vízszintesen rögzített panorámafotókkal, azaz csak ehhez találunk a gépben segítséget.
Az érzékenységet ISO80-tól ISO800-ig állíthatjuk, de találunk automata, illetve egy "High ISO Auto" elnevezésű opciót is, ami az ISO800-nál magasabb érzékenységet igénylő témáknál jöhet jól. Az autófókusz rendszer TTL, egypontos, illetve követő módban működhet, de manuálisan is fókuszálhatunk a géppel. A záridőt 1/3200 és 15 másodperc között állíthatjuk. Az 1/3200 záridő bizony remek érték egy ilyen géptől, nem kell aggódnunk afelől, hogy erős fénynél esetleg nem tudunk tág rekesszel fotózni. Fénymérésre kiértékelő, középre súlyozott és spot módokat választhatunk. A fehéregyensúlyt hat előre beállított, automata, illetve saját magunk által definiált módban használhatjuk.
Speciális funkciók
A speciális funkciók közé sorolnám az időközmérőt, melynek segítségével bizonyos időközönként (maximum 60 perc) automatikusan képeket készíthetünk (legfeljebb 45 felvételt). Szintén remek dolog a videózás gyorskapcsolója és a részletesen testre szabható kijelzők. Boldogan írnám le, hogy a gép végre tud RAW file-okat gyártani, de sajnos ezt az extrát még mindig hanyagolnunk kell.
Optika
Az S3IS objektívje nem változott az S2IS-hez képest, ugyanazt a 12x-es zoomátfogású optikát kapta a gép, mint elődje. Kisfilmes értékben számolva 36-432 mm-nek felel meg az objektív átfogása. Természetesen az optikai képstabilizátort is megtaláljuk az objektívben, ami nagy szolgálatot tesz, amennyiben tele állásban fotózunk. Ezzel az optikával sohasem volt komolyabb gond, az erős középmezőnyt képviseli. Kromatikus aberrációra nem túl hajlamos, a kontrasztos részeknél nem találkozunk különösebben sok zavaró elszíneződéssel, legalábbis a konkurenciához viszonyítva. A képszéleken is megfelelően éles képet rajzol, nem lágyítja el túlzottan a részleteket.
Sajnos tele állásban a fókusz már elég bizonytalanul dolgozik, kiváltképp gyenge fényviszonyok között. Viszont ultrahang-tartományban működő fókuszmotort építettek az optikába, azaz a fókuszállás gyakorlatilag hangtalan és gyors, ráadásul a kategória leggyorsabb zoommotorja is segít abban, hogy a távoli témákról se maradjunk le a lassú zoomolás miatt.
Nagylátószögű és tele állásban készített képek
Érzékelő
Egy 6 megapixel felbontású érzékelőt építettek a gépbe, tehát az elődnél egymillió pixellel többet kapunk. Hogy erre konkrétan van-e szükség, az kérdéses. Egyetlen probléma a magas képzaj, ami az ISO800-as érzékenységet használhatatlannál teszi, nem beszélve a "High ISO Auto" funkcióról, ami csupán parasztvakítás, hiszen a konkurencia új gépei is mind ezzel a funkcióval próbálnak vásárlókat magukhoz csábítani. ISO80-on elfogadható a képzaj mértéke, semmi kiemelkedőt nem tapasztaltam, ellenben ISO200-ban a zajszűrő algoritmus kicsit erősebben dolgozik mint azt várnánk.
1. ISO80; 2. ISO200; 3. ISO400; 4. ISO800
Vaku, éjszakai mód
A gép vakuja kézzel nyitható, így biztos nem fogunk véletlenül olyan helyzetekben vakuzni, amikor nem szerencsés (és természetesen könnyen elfelejthetjük felnyitni, ha vakut igénylő témát fotóznánk). Nagylátó állásban 5,2 méterig, míg tele állásban 4 méterig hatásos. Fényerejét manuálisan is beállíthatjuk. Képes lassú szinkronizációs módban, és természetesen vörösszem-csökkentéses módban is működni, illetve a második redőnyre villanni.
Sajnos a gépnek még mindig nagy hiányossága, hogy vakupapucsot nem épített rá a gyártó. Mindazonáltal a vaku (és a TTL fénymérés) teljesítménye láthatóan remek, a lassú szinkronizációs villantásnak köszönhetően kellően kiexponáltuk a lépcsőházat vaku nélkül és vakuval is. Az éjszakai tesztképeket szintén remekül oldotta meg a gép, éjszakai programmódban fotózva mind az expozíció, mind a fehéregyensúly tökéletesre sikerült.
1-2: Nagylátószögű és tele állásban készített képek éjszakai módban;
3-4: vaku nélkül és vakuval készített beltéri felvételek
Makrózás
Kétféle makro üzemmódban fotózhatunk a géppel. A szimpla makro módban nagylátószögü állásban a legközelebbi tárgytávolság 10 centiméterre lehet, míg tele állásban ez az érték minimum egy méterre nő. Szupermakro módban a gép megtartotta a hangzatos 0 centiméteres fókusztávolságot, azaz akár közvetlenül a lencséhez tartott témára is képes ráfókuszálni, igaz ilyenkor a zoomot nem használhatjuk. Ez a mód leginkább tárgyak (pl. érmék, makettek) fényképezéséhez használható, hiszen a természetben ritkán tudunk valamit ilyen közelről fényképezni.
Makrofelvételek
Sorozatfelvétel, videorögzítés
Remek lett a gép sorozatfelvételi funkciója, a 2,3 kép/másodperces rögzítési sebesség és a hangtalan fókuszrendszer együttesen kiválóan állja meg a helyét. Videofelvételeket is remekül készíthetünk az S3IS-sel, hiszen VGA felbontásban, 30 kép/másodperces rögzítési sebességgel és sztereó hanggal videózhatunk. Hab a tortán, hogy mind a képstabilizátor, mind az optikai zoom működik felvételkészítés közben.
Egyéb felvételek
Összegzés, személyes benyomások
Az S3IS - akárcsak elődei - kiváló ultrazoom fényképezőgép lett. Külseje egyből belopja magát azok szívébe, akik eddig csak az ezüst szín miatt nem favorizálták a Canon ultrazoom modelljeit. A gép tudása főleg szoftveres extrákkal bővült, leszámítva azt az egy megapixeles felbontásbeli növekedést. A teszt alatt végig kellemes volt használni, bár a markolattól továbbra sem estem hanyatt. Viszont gyors és pontos kezelést biztosított, még akciófotózásra is használható volt (lásd mókus). A képzaj még mindig kissé erős, viszont részletes felbontást kapunk. Ajánlott a gép bárkinek, akinek a pénztárcája elbír egy ilyen kiadást, hiszen a készülék mind a családi, mind a vakáció alatti, mind természetfotózásra több mint alkalmas.
Előnyök, hátrányok
A fényképezőgépet az FotoMarket bocsátotta rendelkezésünkre.
Külső kialakítás
Az S3 IS első ránézésre heves bólogatásokat vált ki mindenkiből, hiszen az S2 IS unalmas ezüst színét a Canon komoly grafitszürkére cserélte, ami sokkal jobban áll a gépnek. Ezzel azonban elmondtam minden külső különbséget az S2 és az S3 között. Máson nem változtatott a cég, a váz milliméterre ugyanaz, mint elődjének volt.
Az LCD kijelzőt kihajtva láthatjuk csak, hogy a kijelző mérete 1,8"-ról 2"-re nőtt. A markolat lehetne kicsit vaskosabb, ultrazoom kategóriában láthattunk már ennél jobbakat, elég csak a Fuji S5600-at vagy az Olympus SP-500 UZ-t megemlítenem. Dicséretes lett volna, ha a gép végre vakupapuccsal is büszkélkedhet, de sajnos erről nincs szó. Természetesen a váz anyaga továbbra is műanyag, de ebben a kategóriában ez normális, egy fémötvözet váz nagyon megdobná a gép árát.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Kezelőszervek
Kezelőszervek terén sem történt változás, minden pontosan ugyanolyan, mint az elődnél tapasztalhattuk. Az exponáló gomb megfelelően nagy és jó billentésű, az egyéb gombok méretével sem volt semmi gondom. A menüvezérlő kapcsolók nem a legjobbak, hiszen a műveletek elvégzésére szolgáló "SET" gomb az iránygombok alatt, kissé távol esik. Az S2 IS-en látott "JUMP" kapcsoló funkcionalitása megváltozott, jelen esetben az ISO-érzékenység változtatását végezhetjük vele.
Szintén megtalálható a vázon a direkt filmfelvételért felelős kapcsoló is. Ennek segítségével bármilyen állásban is fotózunk, egyetlen gombnyomással azonnal videofelvételeket rögzíthetünk, így biztos nem maradunk le egy fontos eseményről, melyet mozgóképpel szeretnénk megörökíteni. Hab a tortán, hogy videózás közben zoomolhatunk és fotózhatunk is, de természetesen a fotók rögzítésének pillanata látszani (és hallatszódni) fog a videofelvételen.
Kijelző
A gépben egy 2"-os méretű, kihajtható, forgatható LCD kijelzőt találunk, aminek ugyan képátlója nőtt, de felbontása sajnos maradt 115 000 pixel. A kijelző láthatósága nem a legjobb, felülről és alulról nézve hamar elváltozik a kép, de a kihajtható LCD-nek hála ez nem túl észrevehető. A keresőbe tekintve egy 0,33"-os, dioptriakorrekciós, elektronikus keresőt láthatunk, aminek felbontása szintén 115 000 pixel. A kijelző nagyon sokrétűen testre szabható, megadhatjuk, hogy az LCD-n, illetve az EVF-en külön-külön milyen adatok legyenek feltüntetve.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Áramellátás
A gép áramellátásáért továbbra is 4 db AA méretű akkumulátor vagy elem felelős.
Menürendszer
A gép menüje változott valamelyest az elődhöz képest, jóval letisztultabb és sokoldalúbb lett. A főmenü három részre van osztva. Az elsővel a fotózásért felelős opciókat állíthatjuk, a másodikban a gép általános beállítását végezhetjük, míg a harmadik főmenüben a gép audiovizuális effektjeit szabhatjuk szájízünk szerint (indítóképernyő, hangok, effektek). Mint már említettem, az érzékenységért külön kapcsoló felelős, ami remek dolog, hiszen ezt igen gyakran változtatja a hozzáértő fotós.
A Canon "FUNC" kapcsolója a szokásos fotózás közbeni menüt hivatott előcsalni. Itt állíthatjuk be a fontosabb funkciókat, úgymint expozíció-korrekció, fehéregyensúly, színeffektek (ebből ráadásul mindjárt tízet, plusz egy személyre szabhatót kapunk), bracketing, vaku, fénymérés, de itt állíthatjuk be videóink felbontását és frissítését, illetve fotóink felbontását és tömörítését is.
Beállítások, üzemmódok
A bekapcsolás villámgyors, kikapcsolt állapotból röpke 1,7 másodperc elteltével már fotókész üzemmódban van a masina. A módtárcsán megtalálunk minden fontosabb és kevésbé fontos programmódot: automata, P, Tv, Av, M és a kötelező témamódokat egyaránt. Témamódokból 13 áll rendelkezésre, ebbe beletartozik a panorámaképek illesztését segítő program is. Sajnos egyelőre be kell érjük a vízszintesen rögzített panorámafotókkal, azaz csak ehhez találunk a gépben segítséget.
Az érzékenységet ISO80-tól ISO800-ig állíthatjuk, de találunk automata, illetve egy "High ISO Auto" elnevezésű opciót is, ami az ISO800-nál magasabb érzékenységet igénylő témáknál jöhet jól. Az autófókusz rendszer TTL, egypontos, illetve követő módban működhet, de manuálisan is fókuszálhatunk a géppel. A záridőt 1/3200 és 15 másodperc között állíthatjuk. Az 1/3200 záridő bizony remek érték egy ilyen géptől, nem kell aggódnunk afelől, hogy erős fénynél esetleg nem tudunk tág rekesszel fotózni. Fénymérésre kiértékelő, középre súlyozott és spot módokat választhatunk. A fehéregyensúlyt hat előre beállított, automata, illetve saját magunk által definiált módban használhatjuk.
Speciális funkciók
A speciális funkciók közé sorolnám az időközmérőt, melynek segítségével bizonyos időközönként (maximum 60 perc) automatikusan képeket készíthetünk (legfeljebb 45 felvételt). Szintén remek dolog a videózás gyorskapcsolója és a részletesen testre szabható kijelzők. Boldogan írnám le, hogy a gép végre tud RAW file-okat gyártani, de sajnos ezt az extrát még mindig hanyagolnunk kell.
Optika
Az S3IS objektívje nem változott az S2IS-hez képest, ugyanazt a 12x-es zoomátfogású optikát kapta a gép, mint elődje. Kisfilmes értékben számolva 36-432 mm-nek felel meg az objektív átfogása. Természetesen az optikai képstabilizátort is megtaláljuk az objektívben, ami nagy szolgálatot tesz, amennyiben tele állásban fotózunk. Ezzel az optikával sohasem volt komolyabb gond, az erős középmezőnyt képviseli. Kromatikus aberrációra nem túl hajlamos, a kontrasztos részeknél nem találkozunk különösebben sok zavaró elszíneződéssel, legalábbis a konkurenciához viszonyítva. A képszéleken is megfelelően éles képet rajzol, nem lágyítja el túlzottan a részleteket.
Sajnos tele állásban a fókusz már elég bizonytalanul dolgozik, kiváltképp gyenge fényviszonyok között. Viszont ultrahang-tartományban működő fókuszmotort építettek az optikába, azaz a fókuszállás gyakorlatilag hangtalan és gyors, ráadásul a kategória leggyorsabb zoommotorja is segít abban, hogy a távoli témákról se maradjunk le a lassú zoomolás miatt.
Nagylátószögű és tele állásban készített képek
Érzékelő
Egy 6 megapixel felbontású érzékelőt építettek a gépbe, tehát az elődnél egymillió pixellel többet kapunk. Hogy erre konkrétan van-e szükség, az kérdéses. Egyetlen probléma a magas képzaj, ami az ISO800-as érzékenységet használhatatlannál teszi, nem beszélve a "High ISO Auto" funkcióról, ami csupán parasztvakítás, hiszen a konkurencia új gépei is mind ezzel a funkcióval próbálnak vásárlókat magukhoz csábítani. ISO80-on elfogadható a képzaj mértéke, semmi kiemelkedőt nem tapasztaltam, ellenben ISO200-ban a zajszűrő algoritmus kicsit erősebben dolgozik mint azt várnánk.
1. ISO80; 2. ISO200; 3. ISO400; 4. ISO800
Vaku, éjszakai mód
A gép vakuja kézzel nyitható, így biztos nem fogunk véletlenül olyan helyzetekben vakuzni, amikor nem szerencsés (és természetesen könnyen elfelejthetjük felnyitni, ha vakut igénylő témát fotóznánk). Nagylátó állásban 5,2 méterig, míg tele állásban 4 méterig hatásos. Fényerejét manuálisan is beállíthatjuk. Képes lassú szinkronizációs módban, és természetesen vörösszem-csökkentéses módban is működni, illetve a második redőnyre villanni.
Sajnos a gépnek még mindig nagy hiányossága, hogy vakupapucsot nem épített rá a gyártó. Mindazonáltal a vaku (és a TTL fénymérés) teljesítménye láthatóan remek, a lassú szinkronizációs villantásnak köszönhetően kellően kiexponáltuk a lépcsőházat vaku nélkül és vakuval is. Az éjszakai tesztképeket szintén remekül oldotta meg a gép, éjszakai programmódban fotózva mind az expozíció, mind a fehéregyensúly tökéletesre sikerült.
1-2: Nagylátószögű és tele állásban készített képek éjszakai módban;
3-4: vaku nélkül és vakuval készített beltéri felvételek
Makrózás
Kétféle makro üzemmódban fotózhatunk a géppel. A szimpla makro módban nagylátószögü állásban a legközelebbi tárgytávolság 10 centiméterre lehet, míg tele állásban ez az érték minimum egy méterre nő. Szupermakro módban a gép megtartotta a hangzatos 0 centiméteres fókusztávolságot, azaz akár közvetlenül a lencséhez tartott témára is képes ráfókuszálni, igaz ilyenkor a zoomot nem használhatjuk. Ez a mód leginkább tárgyak (pl. érmék, makettek) fényképezéséhez használható, hiszen a természetben ritkán tudunk valamit ilyen közelről fényképezni.
Makrofelvételek
Sorozatfelvétel, videorögzítés
Remek lett a gép sorozatfelvételi funkciója, a 2,3 kép/másodperces rögzítési sebesség és a hangtalan fókuszrendszer együttesen kiválóan állja meg a helyét. Videofelvételeket is remekül készíthetünk az S3IS-sel, hiszen VGA felbontásban, 30 kép/másodperces rögzítési sebességgel és sztereó hanggal videózhatunk. Hab a tortán, hogy mind a képstabilizátor, mind az optikai zoom működik felvételkészítés közben.
Egyéb felvételek
Összegzés, személyes benyomások
Az S3IS - akárcsak elődei - kiváló ultrazoom fényképezőgép lett. Külseje egyből belopja magát azok szívébe, akik eddig csak az ezüst szín miatt nem favorizálták a Canon ultrazoom modelljeit. A gép tudása főleg szoftveres extrákkal bővült, leszámítva azt az egy megapixeles felbontásbeli növekedést. A teszt alatt végig kellemes volt használni, bár a markolattól továbbra sem estem hanyatt. Viszont gyors és pontos kezelést biztosított, még akciófotózásra is használható volt (lásd mókus). A képzaj még mindig kissé erős, viszont részletes felbontást kapunk. Ajánlott a gép bárkinek, akinek a pénztárcája elbír egy ilyen kiadást, hiszen a készülék mind a családi, mind a vakáció alatti, mind természetfotózásra több mint alkalmas.
Előnyök, hátrányok
+ grafit színű váz + gyors kezelés + remek videofunkció + remek vaku + jó objektív |
- a magas érzékenység még zajos - nincs RAW - nincs vakupapucs |
A fényképezőgépet az FotoMarket bocsátotta rendelkezésünkre.