6 milliárd Ft kárt okozott 2005-ben a filmkalózkodás

A filmkalózkodás egyre drasztikusabb méreteket ölt Magyarországon. A hivatalos felmérésekből kiderül, hogy a hazai filmkalózkodás súlyos gazdasági, erkölcsi, társadalmi és kulturális következményekkel jár. Magyarországon az elmúlt évben a filmes iparág mintegy 6 milliárd Ft forgalomtól esett el az illegális filmterjesztés miatt, más források szerint a hazai kalózkodás 102 millió dollár kárt okozott a filmiparnak. A rendőrség az esetek mindössze 10-15%-át deríti fel.

Hivatalos felmérések szerint egyre nagyobb károkat okoz Magyarországon a filmkalózkodás az illegális DVD-másolás és -terjesztés, valamint az illegális online fel- és letöltések következtében. A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy Magyarországon 10-ből 9 letöltés illegális, illetve 10 DVD-ből immáron 7 nem eredeti. 2005-ben a filmes szakma Magyarországon 6 milliárd Ft-tól esett el, ami a filmipar nettó 29 milliárd Ft-ra tehető forgalmának 20 %-át teszi ki. Az IIPA (International Intellectual Property Alliance) 2005-ös kiadványa még nagyobb kárt rögzít: szerintük a filmipar KERESKEDELMI szinten a magyarországi filmkalózkodás következtében 102 millió dollár veszteséget könyvelhet el (mely szám csak az amerikai filmeket tartalmazza.)

A filmes szakmának olyan súlyos károkat okoz a feketepiac, hogy a filmforgalmazók drasztikus lépésre kényszerülnek. 2005 végén bezárt a Universal Pictures magyarországi képviselete és több hazai forgalmazó is jelentős változtatáson gondolkodik annak érdekében, hogy ne legyen veszteséges a tevékenysége. A gazdasági és a piaci károk mellett a filmkalózkodás jelentős erkölcsi és kulturális károkat is okoz. Amint a filmkészítők kezéből kikerül az irányítás, már nem tudnak felelni a kiváló minőségért, hiszen a kalóz DVD-k legtöbbször meg sem közelítik az eredeti kiadványok minőségét. Felirat vagy szinkron nélkül, rossz képminőséggel, silány hanggal, az extrák mellőzésével stb. jelennek meg ezek a példányok, melyek a filmek és a filmkészítők rossz hírét terjesztik - jogtalanul.

A feketepiac megöli a filmet, hiszen a filmkészítés a legtőkeigényesebb kulturális műfaj. Az amúgy is szűk magyar piacon a hazai filmgyártás egyre inkább állami forrásokat kénytelen igénybe venni. Már nem csak a profitról kell a producernek és az alkotóknak lemondania, de az állami támogatások normatív (a mozinézők és az eladott DVD-k alapján számított) elosztása is illúzióvá válhat. Nem csoda, hogy Magyarországon is a profitot a világpiacon kitermelő amerikai film dominál (miközben az amerikai filmipar világméretű kára 5,9 milliárd dollár - forrás: IIPA), s a magyar filmek piaci részesedése még 2005-ben sem érte el a 10%-ot.

A kalóztevékenység számos kedvezőtlen hatással jár:

Az illegális termékek elveszik a piacot a jogtiszta termékek gyártói elől, ami számukra bevételkiesést jelent - ld. a magyar producerek és filmterjesztők is egyre kevesebb forrásból tudnak filmeket készíteni

A piac elvesztése vagy összezsugorodása folytán a jogtiszta termékek gyártóinál csökken a munkahelyek száma - a filmgyártást a munkaerő jelentős hányada volt kénytelen elhagyni az elmúlt években

Az állami költségvetés adóbevételektől esik el - az adóbevételek kiesése a magyar filmek gyártására fordítható éves költségvetési támogatást csökkenti

A jogérvényesítés költségei növekednek - és a hatóságokat és az igazságszolgáltatást megterheli az éves szinten 37 ezer fölött lévő ügyszám

A jó hírű termékek külföldi gyártója számára kevésbé vonzó befektetési telephely az az ország, ahol virágzik a kalóztermékek gyártása és gyenge a jogérvényesítés, ami hozzájárulhat a közvetlen külföldi tőkebefektetések csökkenéséhez - a digitális tartalomszolgáltatás (mozi, on-line, digitális tv stb.) fejlődése komoly veszélyben van

Kárt szenvedhet az eredeti termék "goodwill"-je - ami az alkotók és filmelőállítók közérzetén keresztül is visszahat az előbbi - gazdasági/befektetési - pontra.

A magyarországi kalóztevékenység gazdasági, társadalmi, erkölcsi és kulturális hatásai ismeretében láthatjuk, hogy fontos feladat a szerzői jogi tudatosság eddig elhanyagolt területének előtérbe állítása.