Az európai szabadalom megteremtése érdekében széles körű szakmai konzultációra szólít fel az Európai Bizottság.

Hat hetet kapnak az EU ipari és kamarai képviselői, hogy javaslatokat tegyenek az európai szabadalmak bejegyeztetésének egyszerűsítése és mindenekelőtt olcsóbbá tétele érdekében, valamint meghatározzák az alapszükségleteket. Így Brüsszel arra is kíváncsi, mely területekre vonatkozzon a szabadalom és milyen hatékony - lehetőleg korlátozott anyagi következményekkel járó - eszközök legyenek a jogi viták eldöntésére. Egy másik szempont, hogy milyen mértékű legyen az egybefonódás más európai politikákkal, például a környezetvédelem, a versenypolitika vagy éppen az etikai kérdések területén.

Az Európai Bizottság emellett nem tesz le korábbi tervéről, hogy megteremtse az egységes európai szabadalmat, amelyet a tagállamok közötti nézeteltérés hiúsított meg (a fővárosok nem tudtak megállapodni arról, hogy mely nyelveknek adjanak prioritást). Pedig az európai szabadalom megteremtése, amelyet Brüsszel 1997-ben javasolt először, az EU versenyképességének fokozását célul kitűző úgynevezett lisszaboni programban is kitüntetett helyet kapott.

Általános nézet szerint az egységes európai szabadalom hiánya szinte behozhatatlan előnyökhöz juttatja az Egyesült Államokat vagy Japánt, ahol az innovációt nagymértékben elősegíti a szabadalom bejegyeztetésének egyszerűbb és jóval olcsóbb eljárása - míg az EU-tagállamokban ez 37 500 és 57 ezer euró közötti összegbe, addig az USA-ban csupán 10 ezerbe kerül.