SG.hu
Magyarországon 20% a spam aránya
A BellResearch kutatási eredményei szerint a 100+ PC-s vállalati körben minden ötödik e-mail kéretlen. Szűréssel a levélszemét aránya a töredékére csökken, de kevés a tévedhetetlen rendszer.
Az informatikai biztonság évek óta forró téma. A BellResearch a filter:max erőforrás-biztonsági cég megbízásából készített felmérést a legalább 100 PC-s hazai vállalatok felkészültségéről, a spamekkel és vírusokkal szembeni védekezés elterjedtségéről, illetve ennek jelenlegi hatékonyságáról. A felmérés keretében összesen 486, legalább 100 PC-t használó vállalat informatikai döntéshozójával készült telefonos interjú 2005 októberében.
Információbiztonsági szempontból minden egyes, a hálózathoz kapcsolódó felhasználó potenciális veszélyforrást, kockázatnövelő tényezőt jelent a vállalat számára, legyen szó elektronikus levelezésről, böngészésről vagy egyéb internetes tevékenységről. A kutatás eredményei szerint a 100 vagy több PC-t használó hazai cégeknél átlagosan 295-en e-maileznek, a szervezetek 40 százalékánál több mint 150 alkalmazottnak van céges e-mail címe.
A védekezés szempontjából lényeges, hogy a vállalat rendelkezik-e saját e-mail szerverrel, ez esetben ugyanis annak biztonságáról - tűzfalról, vírusvédelemről, szűrésről - is gondoskodnia kell. A hazai cégek körében a levelezés házon belül tartása a jellemző, a vizsgált vállalatok 86 százaléka saját kiszolgálót használ erre a célra.
Biztonsági szempontból a levélszemét kevésbé veszélyes, ugyanakkor a felhasználók számára igen zavaró, a levelezőrendszer kapacitását pedig feleslegesen terheli, és a spamáradat a jogi korlátok és a műszaki megoldások ellenére egyre nagyobb mérteket ölt. A felmérésben meginterjúvolt informatikai döntéshozóik döntő többsége meg tudta becsülni a cége levélforgalmában jelentkező spamek arányát, az összesítés alapján a kéretlen reklámok jelenleg a vállalati e-mailek átlagosan 20 százalékát teszik ki. A felmérés szerint a szervezetek több mint négyötöde már alkalmaz szűrést, 17 százalékuk viszont még semmilyen megoldást sem használ.
Az igénybe vett spamszűrők hatékonyságának vizsgálatára a BellResearch kutatói összehasonlították a levélszemét arányát a használók és a nem használók körében. Az eredményekből kitűnik, hogy a jelenlegi megoldásokkal a spamek aránya kevesebb mint egyharmadára esik vissza, vagyis a használt filterek lényeges mértékben csökkentik a kéretlen levelek címzetthez jutási esélyeit. A jogos védekezés mellett ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a szűrő tévedésből olyan levelet is spamnek minősít, ami valójában nem az: minden harmadik [35%] cégnél megtörtént már, hogy a jelenleg használt filter tévedett, és kéretlennek minősített, törölt vagy karanténba zárt egy - esetleg fontos - levelet.
Az informatikai döntéshozók adatai alapján a cégek elektronikus levélforgalmának fertőzöttsége átlagosan 6 százalékra tehető. Ez ugyan jóval alacsonyabb arány a spamek átlagos, 20 százalékos előfordulásánál, viszont a vírusok a levélszemétnél sokkal nagyobb veszélyt jelenthetnek a belső informatikai rendszerre nézve.
A kártevők elleni védekezés egyik sarkalatos pontja az antivírus-szoftverek definíciós adatbázisának naprakészsége. A vizsgált cégek által használt védelmi alkalmazások lehetővé teszik a naponta többszöri, automatikus adatbázis-frissítést, így a vállalatok kevesebb mint egytizede esetében haladja meg a letöltések között eltelt idő a 24 órát. Az antivírus-adatbázist minden negyedik vállalat esetében legfeljebb 2 óránként frissítik, ugyanakkor a cégek közel felénél 8-24 óra telik el az újabb verziók letöltése között.
A vírusok elleni többszintű védekezés és az antivírus adatbázis rendszeres frissítése ellenére is előfordulhat, hogy a belső hálózat e-mailben vagy más módon érkező vírusokkal fertőződik. Az elmúlt egy évben a vizsgált cégek közel felénél, 45 százalékánál jutott vírus a belső rendszerbe, vagyis védelmi rendszerük nem működött tökéletesen, illetve az antivírus-adatbázis frissítése késett.
Az informatikai biztonság évek óta forró téma. A BellResearch a filter:max erőforrás-biztonsági cég megbízásából készített felmérést a legalább 100 PC-s hazai vállalatok felkészültségéről, a spamekkel és vírusokkal szembeni védekezés elterjedtségéről, illetve ennek jelenlegi hatékonyságáról. A felmérés keretében összesen 486, legalább 100 PC-t használó vállalat informatikai döntéshozójával készült telefonos interjú 2005 októberében.
Információbiztonsági szempontból minden egyes, a hálózathoz kapcsolódó felhasználó potenciális veszélyforrást, kockázatnövelő tényezőt jelent a vállalat számára, legyen szó elektronikus levelezésről, böngészésről vagy egyéb internetes tevékenységről. A kutatás eredményei szerint a 100 vagy több PC-t használó hazai cégeknél átlagosan 295-en e-maileznek, a szervezetek 40 százalékánál több mint 150 alkalmazottnak van céges e-mail címe.
A védekezés szempontjából lényeges, hogy a vállalat rendelkezik-e saját e-mail szerverrel, ez esetben ugyanis annak biztonságáról - tűzfalról, vírusvédelemről, szűrésről - is gondoskodnia kell. A hazai cégek körében a levelezés házon belül tartása a jellemző, a vizsgált vállalatok 86 százaléka saját kiszolgálót használ erre a célra.
Biztonsági szempontból a levélszemét kevésbé veszélyes, ugyanakkor a felhasználók számára igen zavaró, a levelezőrendszer kapacitását pedig feleslegesen terheli, és a spamáradat a jogi korlátok és a műszaki megoldások ellenére egyre nagyobb mérteket ölt. A felmérésben meginterjúvolt informatikai döntéshozóik döntő többsége meg tudta becsülni a cége levélforgalmában jelentkező spamek arányát, az összesítés alapján a kéretlen reklámok jelenleg a vállalati e-mailek átlagosan 20 százalékát teszik ki. A felmérés szerint a szervezetek több mint négyötöde már alkalmaz szűrést, 17 százalékuk viszont még semmilyen megoldást sem használ.
Az igénybe vett spamszűrők hatékonyságának vizsgálatára a BellResearch kutatói összehasonlították a levélszemét arányát a használók és a nem használók körében. Az eredményekből kitűnik, hogy a jelenlegi megoldásokkal a spamek aránya kevesebb mint egyharmadára esik vissza, vagyis a használt filterek lényeges mértékben csökkentik a kéretlen levelek címzetthez jutási esélyeit. A jogos védekezés mellett ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a szűrő tévedésből olyan levelet is spamnek minősít, ami valójában nem az: minden harmadik [35%] cégnél megtörtént már, hogy a jelenleg használt filter tévedett, és kéretlennek minősített, törölt vagy karanténba zárt egy - esetleg fontos - levelet.
Az informatikai döntéshozók adatai alapján a cégek elektronikus levélforgalmának fertőzöttsége átlagosan 6 százalékra tehető. Ez ugyan jóval alacsonyabb arány a spamek átlagos, 20 százalékos előfordulásánál, viszont a vírusok a levélszemétnél sokkal nagyobb veszélyt jelenthetnek a belső informatikai rendszerre nézve.
A kártevők elleni védekezés egyik sarkalatos pontja az antivírus-szoftverek definíciós adatbázisának naprakészsége. A vizsgált cégek által használt védelmi alkalmazások lehetővé teszik a naponta többszöri, automatikus adatbázis-frissítést, így a vállalatok kevesebb mint egytizede esetében haladja meg a letöltések között eltelt idő a 24 órát. Az antivírus-adatbázist minden negyedik vállalat esetében legfeljebb 2 óránként frissítik, ugyanakkor a cégek közel felénél 8-24 óra telik el az újabb verziók letöltése között.
A vírusok elleni többszintű védekezés és az antivírus adatbázis rendszeres frissítése ellenére is előfordulhat, hogy a belső hálózat e-mailben vagy más módon érkező vírusokkal fertőződik. Az elmúlt egy évben a vizsgált cégek közel felénél, 45 százalékánál jutott vírus a belső rendszerbe, vagyis védelmi rendszerük nem működött tökéletesen, illetve az antivírus-adatbázis frissítése késett.