MTI
Rohamléptekkel fejlődik a magyar kommunikációs szektor
A mobiltelefon-tarifák csökkenését tekintve az elmúlt három év alatt Magyarország a 30 OECD-tagország között az utolsó helyről 2004 végére a 12. helyre lépett előre - mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Kovács Kálmán elmondása szerint a szeptember közepén megjelenő, az infokommunikációs szektor 2002-2004-es fejlődését bemutató OECD-tanulmány előzeteséből egyértelműen kiderül, hogy Magyarország e téren az elmúlt két év alatt dinamikusan fejlődött. A miniszter elmondta, hogy a szélessávú internet tarifa csökkenés tekintetében Magyarország a negyedik legnagyobb javulást érte el a 30 ország összehasonlításában. A tanulmányból kiderül az is, hogy míg 1996-ban a távközlési berendezések részaránya a teljes magyar kivitelben mindössze 1,2 százalék volt, addig a múlt év végére ez az arány 14 százalékra nőtt. Kovács Kálmán megjegyezte, hogy ez az arány az Európai Unióban átlagosan 3 százalék.
Az OECD-tanulmány előzetese szerint az infokommunikációs-távközlési piac részaránya a teljes GDP-n belül Magyarországon a negyedik legerősebb a 30 tagország között. Kovács Kálmán emlékeztetett arra, hogy a lakossági szélessávú internet árak 2002 és 2005 között, szolgáltatótól függően 50-60 százalékkal mérséklődtek, és jelenleg 4990-6500 forint között mozognak a havi díjak. A miniszter szerint Magyarország az infokommunikációs piac jelenlegi dinamikus fejlődési ütemével a közeljövőben is meg tudja tartani helyét az OECD-országok élvonalában.
Lotz Károly, Magyarország OECD-nagykövete közölte: a teljes tanulmány várhatóan szeptember 10-én jelenik meg, amelyet az egyik leghitelesebb összehasonlításnak ismernek el a világgazdaság szereplői.
Kovács Kálmán kérdésre válaszolva elmondta: az elmúlt 3 évben nem egyéni miniszteri, hanem egyedi minisztériumi döntések alapján nyújtottak mintegy 3,2 milliárd forint támogatást olyan célokra, amelyek eleinte nem szerepeltek a központi költségvetés IHM fejezetében. Ebből 1,2 milliárd forintot állami közhasznú társaságok kaptak hírközlési és informatikai fejlesztési célokra 0,5 milliárd forintot ítéltek meg az Antenna Hungária Rt.-nek a digitális televízió szolgáltatás kialakítására. Ezek mellett 300 millió forintot vehettek át települési szövetségek, 420 millió forintot az ELTE informatikai kutatási célra, míg 600 milliót juttattak a számhordozhatóság megvalósítására a telefontársaságoknak. A fennmaradó 178 millió forintot egyebek mellett rendezvényekre, fogyatékos szervezeteknek, közalapítványoknak, és roma gyerekek informatikai fejlődésének elősegítésére osztottak szét. Kovács Kálmán utalt arra, hogy az elmúlt években mintegy 18 ezer támogatási döntést hozott a szaktárca, és ebből mindössze 48 volt úgynevezett egyedi döntés.
Kovács Kálmán elmondása szerint a szeptember közepén megjelenő, az infokommunikációs szektor 2002-2004-es fejlődését bemutató OECD-tanulmány előzeteséből egyértelműen kiderül, hogy Magyarország e téren az elmúlt két év alatt dinamikusan fejlődött. A miniszter elmondta, hogy a szélessávú internet tarifa csökkenés tekintetében Magyarország a negyedik legnagyobb javulást érte el a 30 ország összehasonlításában. A tanulmányból kiderül az is, hogy míg 1996-ban a távközlési berendezések részaránya a teljes magyar kivitelben mindössze 1,2 százalék volt, addig a múlt év végére ez az arány 14 százalékra nőtt. Kovács Kálmán megjegyezte, hogy ez az arány az Európai Unióban átlagosan 3 százalék.
Az OECD-tanulmány előzetese szerint az infokommunikációs-távközlési piac részaránya a teljes GDP-n belül Magyarországon a negyedik legerősebb a 30 tagország között. Kovács Kálmán emlékeztetett arra, hogy a lakossági szélessávú internet árak 2002 és 2005 között, szolgáltatótól függően 50-60 százalékkal mérséklődtek, és jelenleg 4990-6500 forint között mozognak a havi díjak. A miniszter szerint Magyarország az infokommunikációs piac jelenlegi dinamikus fejlődési ütemével a közeljövőben is meg tudja tartani helyét az OECD-országok élvonalában.
Lotz Károly, Magyarország OECD-nagykövete közölte: a teljes tanulmány várhatóan szeptember 10-én jelenik meg, amelyet az egyik leghitelesebb összehasonlításnak ismernek el a világgazdaság szereplői.
Kovács Kálmán kérdésre válaszolva elmondta: az elmúlt 3 évben nem egyéni miniszteri, hanem egyedi minisztériumi döntések alapján nyújtottak mintegy 3,2 milliárd forint támogatást olyan célokra, amelyek eleinte nem szerepeltek a központi költségvetés IHM fejezetében. Ebből 1,2 milliárd forintot állami közhasznú társaságok kaptak hírközlési és informatikai fejlesztési célokra 0,5 milliárd forintot ítéltek meg az Antenna Hungária Rt.-nek a digitális televízió szolgáltatás kialakítására. Ezek mellett 300 millió forintot vehettek át települési szövetségek, 420 millió forintot az ELTE informatikai kutatási célra, míg 600 milliót juttattak a számhordozhatóság megvalósítására a telefontársaságoknak. A fennmaradó 178 millió forintot egyebek mellett rendezvényekre, fogyatékos szervezeteknek, közalapítványoknak, és roma gyerekek informatikai fejlődésének elősegítésére osztottak szét. Kovács Kálmán utalt arra, hogy az elmúlt években mintegy 18 ezer támogatási döntést hozott a szaktárca, és ebből mindössze 48 volt úgynevezett egyedi döntés.