SG.hu·
Informatika és internet a Sziget Fesztiválon
385 000 látogató, közel 15 000 dolgozó, 62 helyszínen naponta majd 200 program, több, mint 1000 mobil WC és zuhanyzó, óriási hangulat még nagyobb koncertekkel. Az utóbbi hetekben már a csapból is az folyt hogy ki mit csinál a Szigeten. De lapunk fő profiljához hűen mi inkább a fesztivál informatikai hátterére voltunk kiváncsiak.
Lapunk csatlakozva ehhez a hypehoz megkereste a Sziget informatikai felelősét, Fülöp Marcellt, aki adott némi betekintést abba, hogy mennyire vagy mennyire nem szövi át az informatika Európa egyik legnagyobb rendezvényét. A cikk irásának elején azt gondoltam, hogy most óriási számokat fogok hallani, komoly szerverekről és adatbázisokról fogunk csevegni és nagy cégekről is szó esik majd, akik rendelkezésre bocsátják gigantikus atomerőműveiket ahhoz, hogy minden gördülékenyen menjen a Hajógyári Sziget környékén. Azt is gondoltam, hogy a XXI. század fiataljai még azokon a bizonyos napokon is ezrével követelik majd, hogy lóghassanak a hálón egy keveset és nem lesz olyan kapacitás, ami kielégítheti igényeiket. Ehhez képest, ha nem is ellentétes, de mindenesetre számomra meglepő válaszokat kaptam utólag kicsit naivnak tűnő kérdéseimre.
Fülöp Marcell beszélgetésünk elején ismertette a Sziget négy különálló számítógépes rendszerét. Természetesen mint főszervező első helyre sorolta a Sziget Iroda hátterét, ami főként a belső igények és az irodai funkciók kielégítésére szolgál. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a Sziget Kft. dolgozói a rendezvény idejére teljes létszámban kitelepültek és hozzák magukkal a benti számítógépeiket. Ennek oka, hogy azonos körülmények között tudjanak dolgozni, illetve olyan egyszerű érvek szólnak e mellett a megoldás mellett, mint a régi e-mailek és a használt szoftverek legkönnyebb módon való átmozgatása. Ez a rendszer természetesen nem publikus, sőt a dolgozók közül is csak a programszervezők és asszisztenseik férhetnek hozzá.
Ehhez a rendszerhez már 4. éve a Mentanet szolgáltat mikrohullámú internetet, ami idén öt végpontot jelentett a Sziget területén darabonként 1.5 Mbit-es sávszélességgel. Ez nyilván kielégítheti a dolgozók igényeit - itt volt először hiányérzetem, mivel azt gondoltam, hogy a PDA-val rohangáló szervezők az egész Szigetet lefedő WLAN hálózatot használva zsírozzák le a programok útját. Fülöp Marcell és asszisztensei szerint viszont erre nincs szükség, hiszen idézem: "A programszervezők zseniális és tehetséges emberek", tehát meg tudják oldani a feladatokat offline is.
Valószínűleg ide vezethető vissza az is, hogy nincsenek komoly háttérszerverek, melyek adatbázisok és azokat használó programok segítségével működve navigálják a felelősöket, hanem egyszerűen a jó öreg Excel táblák segítségét hívták elő. Minden szervezőnek van egy saját listája, látja a teendőket, van egy külön mappája a kontaktokra, és minden nap külön helyet kap a táblázatokban. A munka természetesen nem olyan egyszerű, de mivel az adott évi Szigetet az előző lezárása után két héttel már elkezdik szervezni, ezért az adott felelősöknek a fejében van minden, mire arra szükség van.
A második fő hálózat a Sajtó Iroda, ahová a Sziget Kft. saját gépei már csak kiegészítésként szolgálnak az IHM (Informatikai- és Hírközlési Minisztérium) által prezentált eMagyarország Kamion mellett. A járműben az újságírók légkondicionált körülmények között szabadon hozzáférhettek az internethez, feltölthették fotóikat, írásaikat szerkesztőségükbe, illetve ingyenesen használható telefonvonalak is segítették munkájukat. Itt sem kell természetesen annyira sok gépre gondolni, a képeken is látszik, hogy összesen 8-14 gép segítette a zsurnaliszták munkáját. Ez véleményem szerint ez elegendő is volt, hiszen látogatásaim során nem láttam komolyabb tumultust és egymással vitatkozó embereket. A Sziget békés hangulata ide is elért.
Az internetet az IHM szolgáltatja, mégpedig műholdon keresztül. Ennek sávszélessége elviekben 6 Mbit, viszont a webezésre nem igazán alkalmas, hiszen a műholdas net egyik hátránya a magas ping, azaz a lassú válaszidő. Minden egyes kérés teljesítése (minden weboldal megnyitása) körülbelül egy másodperccel tovább tart, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha beírunk egy webcímet, akkor az oldal tartalma gyorsan, egyszerre letöltődik majd, de csak a kábelen/ADSL-en megszokottnál pár másodperccel később pillanthatjuk meg.
A számítógépes rendszerek következő csoportja a beengedő rendszer és a kassza hálózat. Ugyan ez kevéssé kötődik az internethez, de a fejlődés itt a leglátványosabb, hiszen a korábbi években teljesen manuális volt a jegyérvényesítési rendszer. Tehát a tiszteletjegyesek és egyéb voucherrel érkező emberek kénytelenek voltak kivárni, hogy kikeressék őket a listából és utána kapták csak meg jegyüket. Idén a miskolci Szerver Kft. programozói elkészítették azt a rendszert, ami már teljesen vonalkód alapon működik, ezzel időt megtakarítva és a jegyirodai alkalmazottak idegeit is megkímélve. Állításuk szerint ezzel a módszerrel szinte 100%-osan ki tudták szűrni a hamis jegyeket, hiszen nincs két egyforma jegy és a vonalkódot jóval kevesebben tudják hamisítani, mint egy átlagos nyomdai terméket.
Kicsit furának tűnik, hogy miért kell külön rendszert felállítani a VIP személyek és tiszteletjegyesek kedvéért, de gondoljunk csak bele, hogy mennyien lehetnek csupán az előadók, kísérőik, a technikai személyzet, a kiszolgáló egységek dolgozói, tulajdonosai, a szponzorok képviselői és persze a nagyon fontos emberek (több miniszter is kilátogatott). Ráadásul a külföldiek nagy része előrendelt jeggyel rendelkezik, amihez csupán egy voucher tartozik és ezt kell valahogy érvényes jeggyé alakítani - ez szintén ezen a rendszeren keresztül történik.
Nyilván pénzügyileg fontos hogy az emberek ne jussanak be hamis jeggyel, viszont mindezen intézkedések ellenére a kapun kívül számos punk figura halászott távozó vendégekre, akikről a napijegyet némi körömlakklemosó és vatta segítségével orvosi precizitással távolították el és helyezték el új gazdáján. Egészségükre. Persze saját véleményem szerint leginkább az növelte a statisztikai látogatottságot, hogy a heti- és ingyenjegyeseket minden nap hozzácsapták az eladott napijegyek számához - habár személyesen is sok hetijegyest ismerek aki az egy hét alatt egyszer-kétszer otthon pihent.
Persze a belső személyzet és az újságírók fontosak, de számomra még fontosabbnak tűnt a Szigeten tartózkodó többtizezer ember internetelérésének biztosítása. Ennek ellenére Fülöp Marcell közlése szerint a Sziget Kft. nem foglalkozik a látogatók számára net biztosításával, mert az mindig megoldódik szponzorok által, illetve mivel már a saját igényeik kielégítése is komoly erőfeszítésükbe kerül. Ez a szponzor idén a Pannon GSM volt, akik az ingyenes MMS és a djuice mellett a Mobil Szélessáv szolgáltatásukat kívánták népszerűsíteni a Szigeten. Ehhez egy sátorban 120 db számítógépen nyújtottak ingyenes internetezési lehetőséget, amihez a cég 8 Mbites sávszélességet biztosított a byte-éhes embereknek.
A WLAN mániám miatt itt is meg kellett kérdeznem, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akik laptoppal, PDA-val, okostelefonnal felszerelkezve érkeztek ki és reméltem, hogy a válasz nem az lesz, hogy tőlük valaki majd ellopja ezeket a készülékeket. Örömömre kiderült, hogy ugyan kicsit eldugva, de a Music Expo sátorban teljes vezetéknélküli lefedettséget találhatott az érdeklődő, és ahol a három nyilvános terminál mellett bárki hozzáférhetett saját eszközével a hálózathoz.
Fülöp Marcell a beszélgetés végén kiemelte, hogy a különböző szervezői csoportoknak fogalma sincs arról, hogy mit csinál a másik, így ő sem tudja, hogy milyen programok vannak kint, a másik dolog viszont hogy ennek oka, hogy mindenki a saját munkájára koncentrál és azt ellátja maximálisan.
A legnagyobb meglepetést számomra viszont az okozta hogy ez a 120 gép elegendőnek tűnt, hiszen itt sem volt tömegnyomor még a délutáni/esti órákban sem, amikor vélhetően már mindenkinek sikerült kikászálódnia a sátrakból. Megkérdeztem véletlenszerűen jónéhány szigetlakót, akiknek a szummázott véleménye nemre, korra, nemzetre való tekintet nélkül az volt, hogy ez alatt a néhány nap alatt nem igénylik azt, hogy híreket olvassanak, hogy a szokásos hétköznapi teendőiket végezzék a hálón, hanem esetleg emailezésre és egy-egy gyors chatre használják a sátort. Körbemenve persze láttam néhány Honfoglalót cséplő embert - persze ki tudja, lehet, hogy csak pár perc agytorna kedvéért ugrottak fel játszani.
Az internettel ellentétben a látogatók szinte folyamatosan "rázták" a K&H Bank aranyszőrű bárányait, azaz a Szigetre kitelepített ATM-eket. Demeter Ákos, K&H Bank marketing igazgatójának nyilatkozata szerint ebből nyolc darabot telepítettek ki a Szigetre. Ebből kettő darab még a bejárat előtt fogadja a kártyás fizetésben nem bízó látogatókat.
Népszerűek voltak és jól vizsgáztak az elektronikus lopásgátló jeladók. A harminc forintért bérelhető kis szerkezetek a csomagokban, értéktárgyakban elrejtve a kijáratnál jelezték, ha valaki kiakarta vinni azokat a fesztivál területéről. A látogatók 1700 jeladót béreltek és több esetben is sikerült lefülelni olyanokat, akik lopott értékkel próbálták elhagyni a Szigetet. A lopások visszaszorításában az ingyenes csomagmegőrzők is nagy szerepet játszottak, a szolgáltatást a Sziget négy pontján biztosították a látogatók számára. Az egy hét alatt több mint 12 000-en használták ki a lehetőséget.
A fentiekből nyilvánvalóvá válhatott, hogy a Sziget kevésbé támaszkodik az informatikára, mint amennyire egy laikus ember a rendezvény méreteit mérlegelve gondolná. Viszont kiemelndő az is, hogy az igények kielégítésre kerülnek, azaz bosszuságot nem a tiszteletjegyek elkavarodása vagy éppen az internethiány okoz, hanem maximum az időjárás.
Lapunk csatlakozva ehhez a hypehoz megkereste a Sziget informatikai felelősét, Fülöp Marcellt, aki adott némi betekintést abba, hogy mennyire vagy mennyire nem szövi át az informatika Európa egyik legnagyobb rendezvényét. A cikk irásának elején azt gondoltam, hogy most óriási számokat fogok hallani, komoly szerverekről és adatbázisokról fogunk csevegni és nagy cégekről is szó esik majd, akik rendelkezésre bocsátják gigantikus atomerőműveiket ahhoz, hogy minden gördülékenyen menjen a Hajógyári Sziget környékén. Azt is gondoltam, hogy a XXI. század fiataljai még azokon a bizonyos napokon is ezrével követelik majd, hogy lóghassanak a hálón egy keveset és nem lesz olyan kapacitás, ami kielégítheti igényeiket. Ehhez képest, ha nem is ellentétes, de mindenesetre számomra meglepő válaszokat kaptam utólag kicsit naivnak tűnő kérdéseimre.
Fülöp Marcell beszélgetésünk elején ismertette a Sziget négy különálló számítógépes rendszerét. Természetesen mint főszervező első helyre sorolta a Sziget Iroda hátterét, ami főként a belső igények és az irodai funkciók kielégítésére szolgál. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a Sziget Kft. dolgozói a rendezvény idejére teljes létszámban kitelepültek és hozzák magukkal a benti számítógépeiket. Ennek oka, hogy azonos körülmények között tudjanak dolgozni, illetve olyan egyszerű érvek szólnak e mellett a megoldás mellett, mint a régi e-mailek és a használt szoftverek legkönnyebb módon való átmozgatása. Ez a rendszer természetesen nem publikus, sőt a dolgozók közül is csak a programszervezők és asszisztenseik férhetnek hozzá.
Ehhez a rendszerhez már 4. éve a Mentanet szolgáltat mikrohullámú internetet, ami idén öt végpontot jelentett a Sziget területén darabonként 1.5 Mbit-es sávszélességgel. Ez nyilván kielégítheti a dolgozók igényeit - itt volt először hiányérzetem, mivel azt gondoltam, hogy a PDA-val rohangáló szervezők az egész Szigetet lefedő WLAN hálózatot használva zsírozzák le a programok útját. Fülöp Marcell és asszisztensei szerint viszont erre nincs szükség, hiszen idézem: "A programszervezők zseniális és tehetséges emberek", tehát meg tudják oldani a feladatokat offline is.
Valószínűleg ide vezethető vissza az is, hogy nincsenek komoly háttérszerverek, melyek adatbázisok és azokat használó programok segítségével működve navigálják a felelősöket, hanem egyszerűen a jó öreg Excel táblák segítségét hívták elő. Minden szervezőnek van egy saját listája, látja a teendőket, van egy külön mappája a kontaktokra, és minden nap külön helyet kap a táblázatokban. A munka természetesen nem olyan egyszerű, de mivel az adott évi Szigetet az előző lezárása után két héttel már elkezdik szervezni, ezért az adott felelősöknek a fejében van minden, mire arra szükség van.
A második fő hálózat a Sajtó Iroda, ahová a Sziget Kft. saját gépei már csak kiegészítésként szolgálnak az IHM (Informatikai- és Hírközlési Minisztérium) által prezentált eMagyarország Kamion mellett. A járműben az újságírók légkondicionált körülmények között szabadon hozzáférhettek az internethez, feltölthették fotóikat, írásaikat szerkesztőségükbe, illetve ingyenesen használható telefonvonalak is segítették munkájukat. Itt sem kell természetesen annyira sok gépre gondolni, a képeken is látszik, hogy összesen 8-14 gép segítette a zsurnaliszták munkáját. Ez véleményem szerint ez elegendő is volt, hiszen látogatásaim során nem láttam komolyabb tumultust és egymással vitatkozó embereket. A Sziget békés hangulata ide is elért.
Az internetet az IHM szolgáltatja, mégpedig műholdon keresztül. Ennek sávszélessége elviekben 6 Mbit, viszont a webezésre nem igazán alkalmas, hiszen a műholdas net egyik hátránya a magas ping, azaz a lassú válaszidő. Minden egyes kérés teljesítése (minden weboldal megnyitása) körülbelül egy másodperccel tovább tart, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha beírunk egy webcímet, akkor az oldal tartalma gyorsan, egyszerre letöltődik majd, de csak a kábelen/ADSL-en megszokottnál pár másodperccel később pillanthatjuk meg.
Kicsit furának tűnik, hogy miért kell külön rendszert felállítani a VIP személyek és tiszteletjegyesek kedvéért, de gondoljunk csak bele, hogy mennyien lehetnek csupán az előadók, kísérőik, a technikai személyzet, a kiszolgáló egységek dolgozói, tulajdonosai, a szponzorok képviselői és persze a nagyon fontos emberek (több miniszter is kilátogatott). Ráadásul a külföldiek nagy része előrendelt jeggyel rendelkezik, amihez csupán egy voucher tartozik és ezt kell valahogy érvényes jeggyé alakítani - ez szintén ezen a rendszeren keresztül történik.
Nyilván pénzügyileg fontos hogy az emberek ne jussanak be hamis jeggyel, viszont mindezen intézkedések ellenére a kapun kívül számos punk figura halászott távozó vendégekre, akikről a napijegyet némi körömlakklemosó és vatta segítségével orvosi precizitással távolították el és helyezték el új gazdáján. Egészségükre. Persze saját véleményem szerint leginkább az növelte a statisztikai látogatottságot, hogy a heti- és ingyenjegyeseket minden nap hozzácsapták az eladott napijegyek számához - habár személyesen is sok hetijegyest ismerek aki az egy hét alatt egyszer-kétszer otthon pihent.
Persze a belső személyzet és az újságírók fontosak, de számomra még fontosabbnak tűnt a Szigeten tartózkodó többtizezer ember internetelérésének biztosítása. Ennek ellenére Fülöp Marcell közlése szerint a Sziget Kft. nem foglalkozik a látogatók számára net biztosításával, mert az mindig megoldódik szponzorok által, illetve mivel már a saját igényeik kielégítése is komoly erőfeszítésükbe kerül. Ez a szponzor idén a Pannon GSM volt, akik az ingyenes MMS és a djuice mellett a Mobil Szélessáv szolgáltatásukat kívánták népszerűsíteni a Szigeten. Ehhez egy sátorban 120 db számítógépen nyújtottak ingyenes internetezési lehetőséget, amihez a cég 8 Mbites sávszélességet biztosított a byte-éhes embereknek.
Fülöp Marcell a beszélgetés végén kiemelte, hogy a különböző szervezői csoportoknak fogalma sincs arról, hogy mit csinál a másik, így ő sem tudja, hogy milyen programok vannak kint, a másik dolog viszont hogy ennek oka, hogy mindenki a saját munkájára koncentrál és azt ellátja maximálisan.
A legnagyobb meglepetést számomra viszont az okozta hogy ez a 120 gép elegendőnek tűnt, hiszen itt sem volt tömegnyomor még a délutáni/esti órákban sem, amikor vélhetően már mindenkinek sikerült kikászálódnia a sátrakból. Megkérdeztem véletlenszerűen jónéhány szigetlakót, akiknek a szummázott véleménye nemre, korra, nemzetre való tekintet nélkül az volt, hogy ez alatt a néhány nap alatt nem igénylik azt, hogy híreket olvassanak, hogy a szokásos hétköznapi teendőiket végezzék a hálón, hanem esetleg emailezésre és egy-egy gyors chatre használják a sátort. Körbemenve persze láttam néhány Honfoglalót cséplő embert - persze ki tudja, lehet, hogy csak pár perc agytorna kedvéért ugrottak fel játszani.
Az internettel ellentétben a látogatók szinte folyamatosan "rázták" a K&H Bank aranyszőrű bárányait, azaz a Szigetre kitelepített ATM-eket. Demeter Ákos, K&H Bank marketing igazgatójának nyilatkozata szerint ebből nyolc darabot telepítettek ki a Szigetre. Ebből kettő darab még a bejárat előtt fogadja a kártyás fizetésben nem bízó látogatókat.
Népszerűek voltak és jól vizsgáztak az elektronikus lopásgátló jeladók. A harminc forintért bérelhető kis szerkezetek a csomagokban, értéktárgyakban elrejtve a kijáratnál jelezték, ha valaki kiakarta vinni azokat a fesztivál területéről. A látogatók 1700 jeladót béreltek és több esetben is sikerült lefülelni olyanokat, akik lopott értékkel próbálták elhagyni a Szigetet. A lopások visszaszorításában az ingyenes csomagmegőrzők is nagy szerepet játszottak, a szolgáltatást a Sziget négy pontján biztosították a látogatók számára. Az egy hét alatt több mint 12 000-en használták ki a lehetőséget.
A fentiekből nyilvánvalóvá válhatott, hogy a Sziget kevésbé támaszkodik az informatikára, mint amennyire egy laikus ember a rendezvény méreteit mérlegelve gondolná. Viszont kiemelndő az is, hogy az igények kielégítésre kerülnek, azaz bosszuságot nem a tiszteletjegyek elkavarodása vagy éppen az internethiány okoz, hanem maximum az időjárás.