MTI
A vezeték nélküli rendszerek gyorsabb terjedését szeretné az EU
Az EU Bizottsága új rádiófrekvenciát biztosított annak érdekében, hogy felgyorsítsa az internet vezeték nélküli elérésének folyamatát az európai internetkávézókban és repülőtereken.
Az EU Bizottsága elérhetővé tette az 5 GHz-es sávot a Wi-Fi technológia számára; e technológiát használják a laptopok nagysebességű, vezeték nélküli internetkapcsolatának biztosítására. Az új frekvencia lehetővé teszi másodpercenként 50 megabit továbbítását, ami lényeges többletet jelent a jelenlegi - eredetileg a mikrohullámú sütőknél használt - 2,4 GHz-es hullámásáv 10 megabit/s-os teljesítményéhez képest. Az új frekvencia mind a 25 tagországban elérhető lesz majd; a Bizottság azt szeretné, ha a tagországok novemberig megtennék az ehhez szükséges lépéseket, bevezetnék a szükséges módosításokat. "Arra számítunk, hogy a mai döntés hozzásegíti az európaiakat a gyorsabb internetkapcsolathoz" - nyilatkozta a Bizottság szóvivője, Martin Selmayr.
Japán és az Egyesült Államok szintén dolgozik a - katonai és a műholdas szolgáltatásokban is felhasznált - 5 GHz-es frekvencia Wi-Fi általi használhatóságán. Ez a frekvencia lehetőséget biztosít majd szerte a világon az internetes hangtovábbítást segítő csomópontok elérésére, ezzel elkerülhetővé téve a mobiltársaságok által felszámított magas roaming díjakat. Ezen csomópontok száma Nyugat-Európában a tavalyi 26 ezerről az idei esztendő végére várhatóan 45 ezerre nő majd; jelenleg az ázsiai-csendes-óceáni régióban 29 400, az Egyesült Államokban 22 700 ilyen pont van.
Piaci elemzések szerint a Wi-Fi-használók száma az elkövetkező három évben a jelenlegi 120 millióról 500 millió fölé emelkedik. A gyártók már megkezdték olyan berendezések szállítását, melyek mindkét sávot képesek használni.
Áttételesen kapcsolódik mindehhez a Bizottság egy másik mai elhatározása is. Azt szeretnék ugyanis megoldani, hogy áthidalható legyen a széles sávú digitális szakadék Európa - a nagy sebességű internetet könnyen elérő - városi területei és a vidéki területek között. Egy nemrégiben készített jelentés ugyanis kimutatta, hogy míg Nyugat-Európában a városi népesség 90 százaléka számára elérhető a széles sáv, a vidéki területeken ez az arány csak 62 százalék.
Az EU Bizottsága elérhetővé tette az 5 GHz-es sávot a Wi-Fi technológia számára; e technológiát használják a laptopok nagysebességű, vezeték nélküli internetkapcsolatának biztosítására. Az új frekvencia lehetővé teszi másodpercenként 50 megabit továbbítását, ami lényeges többletet jelent a jelenlegi - eredetileg a mikrohullámú sütőknél használt - 2,4 GHz-es hullámásáv 10 megabit/s-os teljesítményéhez képest. Az új frekvencia mind a 25 tagországban elérhető lesz majd; a Bizottság azt szeretné, ha a tagországok novemberig megtennék az ehhez szükséges lépéseket, bevezetnék a szükséges módosításokat. "Arra számítunk, hogy a mai döntés hozzásegíti az európaiakat a gyorsabb internetkapcsolathoz" - nyilatkozta a Bizottság szóvivője, Martin Selmayr.
Japán és az Egyesült Államok szintén dolgozik a - katonai és a műholdas szolgáltatásokban is felhasznált - 5 GHz-es frekvencia Wi-Fi általi használhatóságán. Ez a frekvencia lehetőséget biztosít majd szerte a világon az internetes hangtovábbítást segítő csomópontok elérésére, ezzel elkerülhetővé téve a mobiltársaságok által felszámított magas roaming díjakat. Ezen csomópontok száma Nyugat-Európában a tavalyi 26 ezerről az idei esztendő végére várhatóan 45 ezerre nő majd; jelenleg az ázsiai-csendes-óceáni régióban 29 400, az Egyesült Államokban 22 700 ilyen pont van.
Piaci elemzések szerint a Wi-Fi-használók száma az elkövetkező három évben a jelenlegi 120 millióról 500 millió fölé emelkedik. A gyártók már megkezdték olyan berendezések szállítását, melyek mindkét sávot képesek használni.
Áttételesen kapcsolódik mindehhez a Bizottság egy másik mai elhatározása is. Azt szeretnék ugyanis megoldani, hogy áthidalható legyen a széles sávú digitális szakadék Európa - a nagy sebességű internetet könnyen elérő - városi területei és a vidéki területek között. Egy nemrégiben készített jelentés ugyanis kimutatta, hogy míg Nyugat-Európában a városi népesség 90 százaléka számára elérhető a széles sáv, a vidéki területeken ez az arány csak 62 százalék.