MTI
Az EU javítaná az IT-ágazat versenyképességét
Stratégiai dokumentumot vitattak meg az Európai Unió tagországainak távközlési miniszterei az információs technológiai ágazat uniós versenyképességének javítására, illetve közös állásfoglalást dolgoztak ki az e témában ősszel rendezendő világszintű csúcstalálkozóra, jelentette be Jambrik Mihály, az informatikai és hírközlési minisztérium közigazgatási államtitkára a miniszterek hétfői luxemburgi találkozója után.
Az úgynevezett i2010 európai információs társadalmi stratégia egyebek között leszögezi, hogy az unióban a gazdasági növekedés egynegyede és a termelékenység 40 százaléka az információs technológiának és a távközlési szektornak köszönhető, így az ágazatnak fontos szerepe van a felülvizsgált uniós versenyképességi célok megvalósításában. Kimondja a dokumentum egy egységes európai információs tér létrehozását, úgy, hogy az információs társadalommal összefüggő ágazatoknak és a médiának versenyképes belső piaca alakuljon ki.
Az Európai Bizottság 2007-ig áttekinti, hogy mely tényezők akadályozzák az elektronikus hírközlés és médiaipar fejlesztését, és a szabályozásban változtatásokat is javasolni fog. Várhatóan már idén javaslatot tesz egy frekvenciagazdálkodási stratégiára is. A stratégia 2012-ben határozza meg a digitális televíziósra átállás határidejét - mint Jambrik Mihály elmondta, ez megegyezik a magyar célkitűzéssel.
Az információ- és kommunikációs technológia fejlesztésére irányuló beruházásokat a stratégia szerint növelni kell az unióban. Az ilyen jellegű kutatások támogatását a bizottság jelentős mértékben - korábbi közlés szerint 80 százalékkal - javasolja növelni. Azt is sürgeti a brüsszeli testület, hogy az unió kutatási keretprogramjában kapjon kiemelt szerepet ez az ágazat. A nemrégiben bejelentett versenyképességi és innovációs program keretében ugyancsak jelentős összeget - 800 millió eurót - szándékozik ilyen célra fordítani az EU, továbbá a strukturális és regionális fejlesztési alapokban is ösztönözni kívánja az ilyen célokra való felhasználást.
Célul tűzi ki az EU a befogadó jellegű uniós információs társadalom létrehozását is. Az unió lakosságának több mint a fele még mindig kimarad az információs társadalom vívmányai jelentette előnyökből. Az unió most olyan programok készítését javasolja - idősödő társadalom, biztonságos közlekedés, kulturális sokszínűség, digitális örökség címszavakkal -, amely lehetővé teszi azon rétegek bevonását, akik eddig hátrányos helyzetük miatt nehezen jutottak e vívmányokhoz.
Jambrik Mihály üdvözölte a megvitatott átfogó kezdeményezést, mert a tárca megítélése szerint az segít abban, hogy a területnek nagyobb szava legyen Magyarországon. Sok múlik azonban a megvalósításon, európai és magyar szinten egyaránt, tette hozzá az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva.
A november közepén Tunéziában tartandó nemzetközi csúcstalálkozót illetően Jambrik Mihály fontosnak mondta, hogy Európa egy hangon jelenik meg. A fő téma hétfőn az internet irányítása volt, elsősorban az, hogy mennyire kell az internethasználatot szabályozni. Jelenleg csak minimális irányításról lehet beszélni e téren, ráadásul azt sem kormányzati szervek végzik, hanem egy amerikai konzorcium, amely az alapvető nevek és számozás kiosztásával foglalkozik. Most kidolgozott közös álláspontjuk szerint az uniós tagállamok egyetértenek abban, hogy ezen a bázison kell továbbhaladni, nem célszerű növelni az irányítást az interneten belül.
Az úgynevezett i2010 európai információs társadalmi stratégia egyebek között leszögezi, hogy az unióban a gazdasági növekedés egynegyede és a termelékenység 40 százaléka az információs technológiának és a távközlési szektornak köszönhető, így az ágazatnak fontos szerepe van a felülvizsgált uniós versenyképességi célok megvalósításában. Kimondja a dokumentum egy egységes európai információs tér létrehozását, úgy, hogy az információs társadalommal összefüggő ágazatoknak és a médiának versenyképes belső piaca alakuljon ki.
Az Európai Bizottság 2007-ig áttekinti, hogy mely tényezők akadályozzák az elektronikus hírközlés és médiaipar fejlesztését, és a szabályozásban változtatásokat is javasolni fog. Várhatóan már idén javaslatot tesz egy frekvenciagazdálkodási stratégiára is. A stratégia 2012-ben határozza meg a digitális televíziósra átállás határidejét - mint Jambrik Mihály elmondta, ez megegyezik a magyar célkitűzéssel.
Az információ- és kommunikációs technológia fejlesztésére irányuló beruházásokat a stratégia szerint növelni kell az unióban. Az ilyen jellegű kutatások támogatását a bizottság jelentős mértékben - korábbi közlés szerint 80 százalékkal - javasolja növelni. Azt is sürgeti a brüsszeli testület, hogy az unió kutatási keretprogramjában kapjon kiemelt szerepet ez az ágazat. A nemrégiben bejelentett versenyképességi és innovációs program keretében ugyancsak jelentős összeget - 800 millió eurót - szándékozik ilyen célra fordítani az EU, továbbá a strukturális és regionális fejlesztési alapokban is ösztönözni kívánja az ilyen célokra való felhasználást.
Célul tűzi ki az EU a befogadó jellegű uniós információs társadalom létrehozását is. Az unió lakosságának több mint a fele még mindig kimarad az információs társadalom vívmányai jelentette előnyökből. Az unió most olyan programok készítését javasolja - idősödő társadalom, biztonságos közlekedés, kulturális sokszínűség, digitális örökség címszavakkal -, amely lehetővé teszi azon rétegek bevonását, akik eddig hátrányos helyzetük miatt nehezen jutottak e vívmányokhoz.
Jambrik Mihály üdvözölte a megvitatott átfogó kezdeményezést, mert a tárca megítélése szerint az segít abban, hogy a területnek nagyobb szava legyen Magyarországon. Sok múlik azonban a megvalósításon, európai és magyar szinten egyaránt, tette hozzá az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva.
A november közepén Tunéziában tartandó nemzetközi csúcstalálkozót illetően Jambrik Mihály fontosnak mondta, hogy Európa egy hangon jelenik meg. A fő téma hétfőn az internet irányítása volt, elsősorban az, hogy mennyire kell az internethasználatot szabályozni. Jelenleg csak minimális irányításról lehet beszélni e téren, ráadásul azt sem kormányzati szervek végzik, hanem egy amerikai konzorcium, amely az alapvető nevek és számozás kiosztásával foglalkozik. Most kidolgozott közös álláspontjuk szerint az uniós tagállamok egyetértenek abban, hogy ezen a bázison kell továbbhaladni, nem célszerű növelni az irányítást az interneten belül.