[ITTK Infinit] A talán már most az évszázad katasztrófájának tekinthető ázsiai szökőár és az utána következő mentési, helyreállítási és segélyezési akciók a különböző információs technológiák szempontjából is számos fejleménnyel, tanulsággal szolgálnak.

Több helyütt is olvashattuk, hogy a mobiltelefon rengeteg ember életét mentette meg, illetve arról is vannak információk, hogy egyes falvakban a közösségi hozzáférési helyeknek köszönhetően még idejében tudomást szereztek a közelgő veszélyről. Az ár levonulása után pedig hatalmas mértékű aktivitás kezdődött a világhálón is, az internet a helyszínen készült amatőr fotók és videók közlésének, a hozzátartozók felkutatásának, az adományok gyűjtésének és sajnos az ezekhez kapcsolódó csalásoknak a színterévé vált.

A pénzügyi adományok online történő gyűjtése soha nem látott méreteket öltött. 10 nappal a tragédia bekövetkezte után különböző amerikai szervezetek már 245 millió dollárnyi felajánlást regisztráltak, úgy, hogy a felajánlások több mint fele az interneten érkezett. Az amerikai Vöröskereszt 150 millió dollárt felölelő gyűjtésének nagyobb része szintén a szervezet weboldalán keresztül futott be. Az UNICEF 30 milliós segélyéből 20 milliót tettek ki az online adományok.

Az online segítség ilyen mértékű térnyerése akkor különösen szembeszökő, ha összehasonlítjuk a World Trade Center elleni támadás utáni felajánlásokkal. Az akkori több milliárdos segítségnyújtás mindössze öt százaléka érkezett a világhálón keresztül. A cunami tehát elért egy olyan felhasználói közösséget (illetve időközben kialakult egy olyan réteg), amely a webet már a mindennapi élet számos területén otthonosan használja. A nagyobb vállalatok, mint például az Apple Computer, vagy az olyan szájtok, mint az Amazon és az eBay szintén aktívan kivették a részüket a gyűjtésből, akár közvetlen adományozási lehetőség biztosításával, vagy pedig a segélyszervezetek elérhetőségeinek megadásával.

A nagymértékű adakozási kedvet kihasználva azonban sokan a maguk javára szeretnék fordítani mások szerencsétlenségét, illetve az emberek segítőkészségét. A különböző csalások száma olyan mértékben emelkedett, hogy az FBI külön nyilatkozatban hívta fel a figyelmet ezekre a veszélyekre, valamint a külföldi hatóságokkal együttműködve kemény fellépést helyezett kilátásba a csalókkal szemben. A kínai külügyminisztérium szintén elítélte e cselekményeket, kiemelve, hogy az egész társadalom elítéli azoknak a "törpe kisebbségét", akik a jó szándékot kihasználva próbálnak anyagi előnyökhöz jutni.

A csalások módozatai igen széles skálán mozognak: a manapság divatos adathalászattól kezdve a különböző ál-segélyező honlapok által terjesztett vírusokon keresztül a már jól ismert nigériai típusú levelek egy "aktualizált" verziójáig terjednek.

A cunami rávilágított ugyanakkor arra is, hogy az SMS-eket nagyon jól lehet használni a katasztrófák utáni mentési munkálatok során, amikor is a földi vonalak elérhetetlenek, a térerő pedig nem elégséges a mobiltelefonokon folytatandó beszélgetésekhez. Erre egy, a Sri lankai televíziónál dolgozó aktív blogíró jött rá, akinek a katasztrófa körzetéből SMS-ben írt üzeneteit barátai elhelyezték naplójában. A folyamat során arra a megállapításra jutott, hogy a rövid üzeneteket egy központi hálózatba integrálva számos kommunikációs probléma megoldható lenne ezeken a területeken, amikor az információáramlás korlátozott. A rendszer automatikusan, illetve moderátorok segítségével továbbítja az SMS-eket azok számára, akik a területen tartózkodnak, és/vagy valamilyen formában segíteni tudnának. Az ötlet egyébként nem új, már a tavaly pusztító, Iván névre keresztelt tornádó idején is felmerült.

A szökőár az internetes naplók, vagy más néven blogok területén is hatalmas forgalmat indukált. Ezt elsősorban az információk megosztásának gyorsasága és szerteágazó volta táplálta. A Nielsen//Netratings felmérése szerint a blogger.com látogatottsága 73 százalékkal növekedett a katasztrófa hatására, míg a híroldalaknál ez az érték 27 százalék volt.

Részben a blogokhoz kapcsolódva számos más változást is nyomon követhetünk, amelyek leginkább a különböző technológiák összekapcsolódásáról, és a felhasználók tudatosságának növekedéséről szólnak. A digitálsi fényképezőgépek, a képkezelő szoftverek, az online naplók és a szélessávú kapcsolat elterjedtségéből következik, hogy mielőtt még a fotóriporterek a térségbe érkeztek volna, már amatőr képek és videók tömkelege jelent meg a világhálón, a Yahoo, az Ofoto és a Webshots oldalain éppúgy, mint egyéni honlapokon. A chatszobák, és a fórumok már órákkal az eseményeket követően a hozzátartozók utáni keresés színterévé váltak.