SG.hu
Tovább bővült az országos videokonferencia-rendszer
Tovább folytatódott az NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési program) Videokonferencia hálózati projektje. 50 végpont, fejlett központi szolgáltatások, külföldi összeköttetések jellemzik az évet. Máray Tamás a beruházók, míg Gál Zoltán a felhasználók oldaláról mutatta be a projekt helyzetét.
"A fejlesztés az idén végrehajtott második lépcsővel sem ér véget. Reméljük, jövőre újabb végpontokat kapcsolhatunk a rendszerbe, hiszen az eddigi beruházás és fejlesztés nagyon eredményes volt" - nyilatkozta Máray Tamás, az NIIF műszaki igazgatóhelyettese. A rendszer tovább bővült, a végpontok száma országszerte 50-re növekedett. A felhasználók között vannak felsőoktatási intézmények, kutató központok, de közgyűjtemények is. A Polycom rendszerű egységeket továbbra is az LNX Hálózatintegrációs Rt. szállította.
Természetesen ilyen sok berendezésnek már szüksége van fejlett központi szolgáltatásokra is, úgyhogy az év során többek között egy multipontos videokonferencia szervert integráltak a rendszerbe. Webes felületen keresztül már elérhető a foglalási modul, amelynek segítségével a felhasználók megtervezhetik a konferenciát, és lefoglalhatják a szükséges erőforrásokat. Linux platformon kiépült a gatekeeperek rendszere és a directory szolgáltatás is, ami lehetővé teszi, hogy a felek bonyolult internetcímek használata nélkül, egyszerűen hívják egymást.
Tavasszal a hazai hálózat csatlakozott a globális, nemzetközi videokonferencia hálózathoz (GDS) is, így a videokonferenciázás a külfölddel sem gond. Fontos ez, - teszi hozzá a műszaki vezető - hisz nem egy olyan EU által támogatott projektről tudok, ahol ennek a rendszernek a hazai résztvevők jó hasznát veszik. Az elsődleges célunk az, hogy minden olyan településen, ahol felsőoktatási intézmény vagy kutatóintézet működik, megjelenjen, és könnyen elérhető legyen a rendszer - mondja Máray Tamás.
A bővítés ebben az évben tehát már megtörtént, de jövőre is folytatódik. További cél, hogy a rendszer használatát valóban mindennapossá tegyék. Minden egyes campusban, de nagyobb intézményeknél akár minden egyes épületben ott kell legyen a profi minőségű videokonferencia rendszer. Tervezik ezen kívül a szolgáltatások körének bővítését, például igény szerinti archiválási lehetőséggel.
Gál Zoltán, a Debreceni Egyetem informatikai központjának vezetője a bővítés kapcsán elmondta: A Debreceni Egyetem a rendszer egyik legnagyobb használója, hiszen az ország egyik legnagyobb felsőoktatási központja is. Tartottak már ezen keresztül nemzetközi konferencia-előadást, zajlott már szakmai megbeszélés, de orvosi tanácskozás is, hat ország részvételével. Nem egy esetben a videokonferencia lehetősége órákig tartó, költséges utazást takarít meg, gyakran a fővárosba, vagy még távolabbi intézményekbe. De mivel a használata egyszerű, és vannak még fölös kapacitások, már városon belül is használták, hogy meggyorsítsanak egy-egy megbeszélést.
"A NIIF kezdeményezésétől egyébként sok szempontból függetlenül mi magunk is igyekszünk kiépíteni saját, belső videokonferencia hálózatunkat. Ehhez felhasználói gépenként végül is elegendő egy webkamera, egy mikrofon, és egy megfelelő szoftver, így máris sokkal személyesebb, mintha a felek csak telefonon beszélnének, és gyorsabb, mintha személyesen utaznának a tárgyalás helyszínére." Talán az egyetlen negatívum - folytatja a szakember - hogy a rendszer használatának lehetőségéről még mindig nem tudnak elegen. Gond továbbá, hogy sokan, akik annak idején megismerkedtek az ISDN2 felett futó, igen gyenge kép és hangminőségű szolgáltatással, azok bizalmatlanok ezzel az új, Internet felett működő, magas minőségűvel szemben is. Ez utóbbit némi tájékoztatással ki lehetne küszöbölni. Amúgy a megvalósítást csak támogatni tudom, hiszen az ilyen jellegű infrastruktúra megléte egy felsőoktatási intézménynél, vagy egy tudományos központnál már nem innovatív extra, hanem a nemzetközi munka egyik létszükséglete.
"A fejlesztés az idén végrehajtott második lépcsővel sem ér véget. Reméljük, jövőre újabb végpontokat kapcsolhatunk a rendszerbe, hiszen az eddigi beruházás és fejlesztés nagyon eredményes volt" - nyilatkozta Máray Tamás, az NIIF műszaki igazgatóhelyettese. A rendszer tovább bővült, a végpontok száma országszerte 50-re növekedett. A felhasználók között vannak felsőoktatási intézmények, kutató központok, de közgyűjtemények is. A Polycom rendszerű egységeket továbbra is az LNX Hálózatintegrációs Rt. szállította.
Természetesen ilyen sok berendezésnek már szüksége van fejlett központi szolgáltatásokra is, úgyhogy az év során többek között egy multipontos videokonferencia szervert integráltak a rendszerbe. Webes felületen keresztül már elérhető a foglalási modul, amelynek segítségével a felhasználók megtervezhetik a konferenciát, és lefoglalhatják a szükséges erőforrásokat. Linux platformon kiépült a gatekeeperek rendszere és a directory szolgáltatás is, ami lehetővé teszi, hogy a felek bonyolult internetcímek használata nélkül, egyszerűen hívják egymást.
Tavasszal a hazai hálózat csatlakozott a globális, nemzetközi videokonferencia hálózathoz (GDS) is, így a videokonferenciázás a külfölddel sem gond. Fontos ez, - teszi hozzá a műszaki vezető - hisz nem egy olyan EU által támogatott projektről tudok, ahol ennek a rendszernek a hazai résztvevők jó hasznát veszik. Az elsődleges célunk az, hogy minden olyan településen, ahol felsőoktatási intézmény vagy kutatóintézet működik, megjelenjen, és könnyen elérhető legyen a rendszer - mondja Máray Tamás.
A bővítés ebben az évben tehát már megtörtént, de jövőre is folytatódik. További cél, hogy a rendszer használatát valóban mindennapossá tegyék. Minden egyes campusban, de nagyobb intézményeknél akár minden egyes épületben ott kell legyen a profi minőségű videokonferencia rendszer. Tervezik ezen kívül a szolgáltatások körének bővítését, például igény szerinti archiválási lehetőséggel.
Gál Zoltán, a Debreceni Egyetem informatikai központjának vezetője a bővítés kapcsán elmondta: A Debreceni Egyetem a rendszer egyik legnagyobb használója, hiszen az ország egyik legnagyobb felsőoktatási központja is. Tartottak már ezen keresztül nemzetközi konferencia-előadást, zajlott már szakmai megbeszélés, de orvosi tanácskozás is, hat ország részvételével. Nem egy esetben a videokonferencia lehetősége órákig tartó, költséges utazást takarít meg, gyakran a fővárosba, vagy még távolabbi intézményekbe. De mivel a használata egyszerű, és vannak még fölös kapacitások, már városon belül is használták, hogy meggyorsítsanak egy-egy megbeszélést.
"A NIIF kezdeményezésétől egyébként sok szempontból függetlenül mi magunk is igyekszünk kiépíteni saját, belső videokonferencia hálózatunkat. Ehhez felhasználói gépenként végül is elegendő egy webkamera, egy mikrofon, és egy megfelelő szoftver, így máris sokkal személyesebb, mintha a felek csak telefonon beszélnének, és gyorsabb, mintha személyesen utaznának a tárgyalás helyszínére." Talán az egyetlen negatívum - folytatja a szakember - hogy a rendszer használatának lehetőségéről még mindig nem tudnak elegen. Gond továbbá, hogy sokan, akik annak idején megismerkedtek az ISDN2 felett futó, igen gyenge kép és hangminőségű szolgáltatással, azok bizalmatlanok ezzel az új, Internet felett működő, magas minőségűvel szemben is. Ez utóbbit némi tájékoztatással ki lehetne küszöbölni. Amúgy a megvalósítást csak támogatni tudom, hiszen az ilyen jellegű infrastruktúra megléte egy felsőoktatási intézménynél, vagy egy tudományos központnál már nem innovatív extra, hanem a nemzetközi munka egyik létszükséglete.