SG.hu·
Az ICON szerint az IT-cégek egy harmada is eltűnhet
2002-ben az informatikai kiadások - az ipar történetében először - világszerte csökkentek. Talán 2004 lesz a növekedés első éve, de látható, hogy a korábbi, zabolátlan vágta már végleg a múlté.
A helyzetről Fábián János, a KFKI Csoporthoz tartozó ICON Számítástechnikai Rt. Professional Services üzletág-igazgatója beszélt. A kelet-európai térségnek van néhány relatív előnye. Ezek közül talán a legjelentősebb, hogy a beáramló EU-s támogatások a következő 3-5 évben lendületben tarthatják a piacot. Különösen akkor, ha a csatlakozó országok gazdasága a jövőben is a régi tagokénál élénkebben nő. Ennek ellenére a hazai IT piac is igen komoly változások elé néz. Az cégek hatékonysági gondokkal küzdenek. Az olyan, hagyományosan nagy szektorok is, mint a bank, vagy a távközlés, ma már átgondolják, mire költenek és mennyit. Az informatikát övező misztikum és csodavárás a múlté, és ezt a szakmából sokan személyes kudarcként élik meg. A beruházások döntéseit a "pénzemberek" visszavették, ezért az informatikai fejlesztéseket sem szakmailag, hanem beruházásként kell megvédeni.
Vannak természetesen kedvező jelenségek is. Ezek egyike az outsourcing terjedése világszerte. A messzi földrajzi régiók mellett, mint India vagy Kína, megfigyelhető egy "near sourcing" vonal, amely a kulturálisan és földrajzilag egyaránt közelebbi országokat célozza. Ez korlátok között, de "hozhat a magyar IT konyhájára". További hozadéka lesz az Uniós csatlakozásnak a piaci tisztulás. Sok cég nem tudja majd kompenzálni az ingásokat, és megszűnik. Ez a lemorzsolódás - magánvéleményem szerint - akár a piac harmadát is érintheti, hangsúlyosan az alsó egyharmadról van szó. Eddig is igaz volt Magyarországon, hogy a 10 legnagyobb szereplő látta el a piac 50%-át. Az arány ötven helyett hatvan százalékra is felmehet, és lehet, hogy az első tíz helyett első nyolcról beszélnünk majd.
Minden valószínűség szerint tovább terjeszkednek majd a multik, elsősorban a nagyobb hazai vállalkozások rovására. Ezzel párhuzamosan a magyar cégeknek a részpiacok irányába kell mozdulnia, amik kívül esnek, alatta maradnak a nemzetközi nagyvállalatok érdeklődésének. Az Európa más országaiból érkező kkv-k tömeges megjelenésétől a belépés után nem tartanék. A nyelv és a piac mérete nem hiszem, hogy vonzóvá tennék az országot a kis külföldi cégek számára. Ugyanígy nem lesznek jellemzőek a felvásárlások, beolvasztások sem. Egyszerűbb elszipkázni a konkurencia ügyfeleit és szakembereit, mint komoly tőkeinvesztícióval egyesíteni két, eltérő céget. A számítástechnikán belül a hangsúly a szolgáltatások irányába tolódik el, mind jobban érvényesül majd a kapcsolati tőke. A szoftver technológiában pedig egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nyílt forráskódú programok, ami a hazai piac szempontjából szintén előnyt jelent.
Az ICON Rt. területein szintén mozgás tapasztalható. A rendszerintegrációt ma már nagyon sokan végzik, nagyon eltérő színvonalon. Várható, hogy a szereplők száma újra csökkenni fog, és csak az a cég marad fenn, akik valóban komoly szakmai háttérrel végzik azt. A biztonságtechnika még bővülő szegmens marad, bár a legelterjedtebb szoftverek gyártói kezdik a biztonságot komolyan venni, így itt is változások lesznek néhány éven belül. A legdinamikusabban fejlődő ágazat talán a tanácsadás. Ezt egyre több kisebb cég veszi igénybe, amelyik elvárásaival tisztában van, de kellő szakértelem híján sem alulkalibrálni, sem túlköltekezni nem szeretne, de saját szakembergárdát nem tud fenntartani az eseti, vagy nem túl rendszeres feladatra.
A helyzetről Fábián János, a KFKI Csoporthoz tartozó ICON Számítástechnikai Rt. Professional Services üzletág-igazgatója beszélt. A kelet-európai térségnek van néhány relatív előnye. Ezek közül talán a legjelentősebb, hogy a beáramló EU-s támogatások a következő 3-5 évben lendületben tarthatják a piacot. Különösen akkor, ha a csatlakozó országok gazdasága a jövőben is a régi tagokénál élénkebben nő. Ennek ellenére a hazai IT piac is igen komoly változások elé néz. Az cégek hatékonysági gondokkal küzdenek. Az olyan, hagyományosan nagy szektorok is, mint a bank, vagy a távközlés, ma már átgondolják, mire költenek és mennyit. Az informatikát övező misztikum és csodavárás a múlté, és ezt a szakmából sokan személyes kudarcként élik meg. A beruházások döntéseit a "pénzemberek" visszavették, ezért az informatikai fejlesztéseket sem szakmailag, hanem beruházásként kell megvédeni.
Vannak természetesen kedvező jelenségek is. Ezek egyike az outsourcing terjedése világszerte. A messzi földrajzi régiók mellett, mint India vagy Kína, megfigyelhető egy "near sourcing" vonal, amely a kulturálisan és földrajzilag egyaránt közelebbi országokat célozza. Ez korlátok között, de "hozhat a magyar IT konyhájára". További hozadéka lesz az Uniós csatlakozásnak a piaci tisztulás. Sok cég nem tudja majd kompenzálni az ingásokat, és megszűnik. Ez a lemorzsolódás - magánvéleményem szerint - akár a piac harmadát is érintheti, hangsúlyosan az alsó egyharmadról van szó. Eddig is igaz volt Magyarországon, hogy a 10 legnagyobb szereplő látta el a piac 50%-át. Az arány ötven helyett hatvan százalékra is felmehet, és lehet, hogy az első tíz helyett első nyolcról beszélnünk majd.
Minden valószínűség szerint tovább terjeszkednek majd a multik, elsősorban a nagyobb hazai vállalkozások rovására. Ezzel párhuzamosan a magyar cégeknek a részpiacok irányába kell mozdulnia, amik kívül esnek, alatta maradnak a nemzetközi nagyvállalatok érdeklődésének. Az Európa más országaiból érkező kkv-k tömeges megjelenésétől a belépés után nem tartanék. A nyelv és a piac mérete nem hiszem, hogy vonzóvá tennék az országot a kis külföldi cégek számára. Ugyanígy nem lesznek jellemzőek a felvásárlások, beolvasztások sem. Egyszerűbb elszipkázni a konkurencia ügyfeleit és szakembereit, mint komoly tőkeinvesztícióval egyesíteni két, eltérő céget. A számítástechnikán belül a hangsúly a szolgáltatások irányába tolódik el, mind jobban érvényesül majd a kapcsolati tőke. A szoftver technológiában pedig egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nyílt forráskódú programok, ami a hazai piac szempontjából szintén előnyt jelent.
Az ICON Rt. területein szintén mozgás tapasztalható. A rendszerintegrációt ma már nagyon sokan végzik, nagyon eltérő színvonalon. Várható, hogy a szereplők száma újra csökkenni fog, és csak az a cég marad fenn, akik valóban komoly szakmai háttérrel végzik azt. A biztonságtechnika még bővülő szegmens marad, bár a legelterjedtebb szoftverek gyártói kezdik a biztonságot komolyan venni, így itt is változások lesznek néhány éven belül. A legdinamikusabban fejlődő ágazat talán a tanácsadás. Ezt egyre több kisebb cég veszi igénybe, amelyik elvárásaival tisztában van, de kellő szakértelem híján sem alulkalibrálni, sem túlköltekezni nem szeretne, de saját szakembergárdát nem tud fenntartani az eseti, vagy nem túl rendszeres feladatra.