A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény - az uniós irányelvekhez igazodóan - a verseny elősegítése és élénkítése érdekében elrendeli a vezetékes távbeszélő szolgáltatók számára a számhordozhatóság bevezetését abban az esetben, ha előfizetőjük szolgáltatót változtat földrajzi helyének megváltoztatása nélkül. A törvény felhatalmazta a Kormányt a számhordozhatóság bevezetésére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megalkotására.

2003. július 16-i ülésén a Kormány elfogadta a számhordozhatóság alkalmazásának szabályairól szóló kormány-előterjesztést, amely a távközlési szolgáltatók számára megteremti a jogszabályi hátteret a számhordozhatóság bevezetéshez szükséges jelentős beruházások megkezdéséhez. A kormányrendelet értelmében 2004. január 1-jétől a vezetékes távközlési szolgáltatók számára kötelezővé válik a számhordozhatóság biztosítása.

A számhordozhatóság bevezetésével a vezetékes távbeszélő előfizetők számára lehetőség nyílik, hogy kedvezőbb feltételeket ajánló szolgáltatót válasszanak a kapcsolási számuk megtartásával.

A számváltozással járó szolgáltató váltás ugyanis olyan költséggel, kényelmetlenségekkel és esetleges üzleti hátránnyal járt az előfizetők számára, amely nagymértékben visszatartotta őket egy kedvezőbb ajánlat elfogadásától, és ez fékezőleg hatott a valódi verseny kibontakozására. A számhordozhatóság bevezetése az előfizető számára megszünteti a számváltozásból adódó hátrányokat, de megszűnteti a jelenlegi szolgáltatók helyzeti előnyét is az újonnan piacra lépő szolgáltatókkal szemben. A számhordozhatóság bevezetése így élénkítőleg hat a szolgáltatók közötti versenyre, amely csökkenő árakat, illetőleg színvonalasabb szolgáltatás kínálatot fog eredményezni az előfizetők számára.