SG.hu·
Athlon FX néven debütál az AMD Duron utódja
Egyes források jelentése szerint az Advanced Micro Devices (AMD) hamarosan Athlon FX néven kezdi meg a korábban a low-end kategóriában nagy sikerrel versenyzett, rendkívül népszerű Duron processzorok utódainak a forgalmazását.
Tudni lehet, hogy ezen új AMD chipekben az a Thorton fejlesztési kódnevű processzormag teljesít szolgálatot, mely a cég jelenlegi high-end kategóriás termékeiben használatos Barton mag 512 kB-ja helyett mindössze 256 kB méretű másodszintű gyorsítótárral rendelkezik.
A szokás szerint magukat megnevezni nem kívánó források többek közt azt is tudni vélik, hogy a Sunnyvale-i székhelyű chipgyártó a közeljövőben négy különböző Athlon FX processzort fog piacra dobni a 2000+, illetve 2600+ közötti típusjelzés, valamint az 1,65, illetve 2,06 GHz közötti frekvenciatartományban. Ezek szerint a belépőszintű modell az Athlon FX 2000+ lesz, a középkategóriában az Athlon FX 2200+ és az Athlon FX 2400+ fog versenyezni, az Athlon FX csúcsmodell pedig első körben 2600+ típusjelzéssel fog rendelkezni. Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy az AMD később esetleg ezeknél alacsonyabb, vagy nagyobb teljesítményű Athlon FX-eket is piacra kíván-e dobni.
Ismeretes, hogy az AMD a közelmúltban jelentette be mindeddig legnagyobb teljesítményű, asztali számítógépekbe szánt processzorát, az Athlon XP 3200+-t. Minden valószínűség szerint ez az 512 kB másodszintű gyorsítótárral szerelt, 0,13 mikronos csíkszélességű AMD chip az utolsó Athlon XP processzor, ugyanis az immár több éves múltra visszatekintő termékcsalád idén ősszel szépen lassan átadja majd a helyét a vadonatúj 64 bites processzorokat felvonultató Athlon 64 termékcsaládnak. A low-end kategória közeljövőbeli új versenyzőiként jegyzett Thorton magos Athlon FX chipek egyébként architekturális szempontból teljes mértékben megegyeznek a Barton magos Athlon XP chipekkel, a lényeges különbség abban rejlik, hogy az Athlon FX-ek tulajdonképpen olyan rosszul sikerült Athlon XP-k, melyekben az L2 cache felét gyárilag letiltja az AMD. Az Athlon FX-ek révén a felhasználók olcsó és gyors processzorokhoz juthatnak, a chipgyártó pedig akár jelentős mértékben is javíthat a gyártási kihozatali arányon.
Tudni lehet, hogy ezen új AMD chipekben az a Thorton fejlesztési kódnevű processzormag teljesít szolgálatot, mely a cég jelenlegi high-end kategóriás termékeiben használatos Barton mag 512 kB-ja helyett mindössze 256 kB méretű másodszintű gyorsítótárral rendelkezik.
A szokás szerint magukat megnevezni nem kívánó források többek közt azt is tudni vélik, hogy a Sunnyvale-i székhelyű chipgyártó a közeljövőben négy különböző Athlon FX processzort fog piacra dobni a 2000+, illetve 2600+ közötti típusjelzés, valamint az 1,65, illetve 2,06 GHz közötti frekvenciatartományban. Ezek szerint a belépőszintű modell az Athlon FX 2000+ lesz, a középkategóriában az Athlon FX 2200+ és az Athlon FX 2400+ fog versenyezni, az Athlon FX csúcsmodell pedig első körben 2600+ típusjelzéssel fog rendelkezni. Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy az AMD később esetleg ezeknél alacsonyabb, vagy nagyobb teljesítményű Athlon FX-eket is piacra kíván-e dobni.
Ismeretes, hogy az AMD a közelmúltban jelentette be mindeddig legnagyobb teljesítményű, asztali számítógépekbe szánt processzorát, az Athlon XP 3200+-t. Minden valószínűség szerint ez az 512 kB másodszintű gyorsítótárral szerelt, 0,13 mikronos csíkszélességű AMD chip az utolsó Athlon XP processzor, ugyanis az immár több éves múltra visszatekintő termékcsalád idén ősszel szépen lassan átadja majd a helyét a vadonatúj 64 bites processzorokat felvonultató Athlon 64 termékcsaládnak. A low-end kategória közeljövőbeli új versenyzőiként jegyzett Thorton magos Athlon FX chipek egyébként architekturális szempontból teljes mértékben megegyeznek a Barton magos Athlon XP chipekkel, a lényeges különbség abban rejlik, hogy az Athlon FX-ek tulajdonképpen olyan rosszul sikerült Athlon XP-k, melyekben az L2 cache felét gyárilag letiltja az AMD. Az Athlon FX-ek révén a felhasználók olcsó és gyors processzorokhoz juthatnak, a chipgyártó pedig akár jelentős mértékben is javíthat a gyártási kihozatali arányon.