SG.hu
15 hónap börtönre ítéltek egy szoftverhamisítót Angliában
A Business Software Alliance (BSA) bejelentette, hogy a Londoni Központi Büntetőbíróságon 15 hónapos börtönbüntetésre ítélték Bilal Khant. Az ítéletet megelőző vizsgálat volt Európában az egyik leghosszabb, amelyet internetes szoftverkalózok ellen indítottak. Khan különböző álneveken és email címeken havi több ezer eurós bevételre tett szert hamis üzleti szoftverek előállításával és azok internetes aukciós oldalakon és utánvétes megrendelésre használható webhelyeken történő forgalmazásával.
Khant már két éve körözték, a BSA kiterjedt nemzetközi vizsgálatát követően, angliai otthonában fogták el. A 23 éves Khan hat vádpontban vallotta magát bűnösnek, így például hamis üzleti szoftverek birtoklásában és értékesítésében, valamint megtévesztés útján történő anyagi előnyszerzésben.
Beth Scott, a Business Software Alliance EMEA régióbeli alelnöke a következőképpen vélekedett az ügyről: "Az eset jól illusztrálja, hogy az interneten sem burkolózhatnak névtelenségbe a bűnözők és horogra akadhatnak azok, akik a vásárlók megtévesztésére alapozzák üzletüket. A BSA célja, hogy visszaszoruljon az internetes bűnözés, az internetes kereskedelem biztonságosabbá váljon, a fogyasztók a "virtuális térben" is védelmet élvezzenek. Az internetes kalózkodás súlyos probléma, komoly jogi elrettentés árán lehet csak megelőzni. Csak a BSA több mint 1000 munkaórát áldozott arra, hogy ez az eset a bíróság elé kerülhessen."
Amennyiben Magyarországon hasonló tettet követ el valaki, szintén számíthat büntetőjogi szankciókra. A magyar jog szerint is bűncselekménynek minősül az illegális szoftverek azon terjesztési módja, amely az internetet hirdetési vagy letöltési médiumként használja fel minél szélesebb vevőkör elérése céljából. "Arra hívjuk fel mindenkinek a figyelmét, hogy vigyázzon, ha egy internetes aukción vagy apróhirdetésben például túl olcsón kínálnak játékprogramokat vagy üzleti szoftvereket, ezek túlnyomórészt hamisítványok, melyek a vevőt is bajba sodorhatják" - mondta Dr. Ormós Zoltán, a BSA magyarországi jogi képviselője.
A nyomozás története
Kezdetét vette a nyomozás, miután egy vásárló bejelentette a BSA-nak, hogy tudtán kívül hamis szoftvert vásárolt Khantól. A BSA internetes nyomozói az aukciós webhelyek monitorozása során szintén felfigyeltek Khan gyanús hirdetéseire, és próbavásárlással sikerült bebizonyítaniuk, hogy hamis szoftverek értékesítésére került sor.
A BSA internetes nyomozói és a Lewishami Tanács Kereskedelmi Hivatala közös munkával felkutatta Khan tartózkodási helyét, aki akkor Lewishamban lakott, és számvitelt tanult. Ezt követően a rendőrség felkereste lakásában, és közölte vele, hogy szoftverkalózkodás alapos gyanújával eljárást folytatnak ellene.
Miután letartóztatási parancsot adtak ki Khan ellen, megszökött, és Pakisztánban folytatta tevékenységét, nagy-britanniai címét és postai átirányítást igénybe véve. A BSA ismét felkutatta Khan tartózkodási helyét, aki különböző álneveken számos brit és amerikai aukciós webhelyen forgalmazott illegális szoftvereket.
Beth Scott kifejtette: "Hosszú ideje szorgalmazzuk, hogy az ilyen esetek gyorsabban kerüljenek bíróság elé, valamint, hogy hathatósabb ellenintézkedéssel akadályozzák meg azt, hogy a szabadlábon védekező gyanúsítottak folytathassák a szoftverkalózkodást."BR>
Khannak sikerült a hatóságok figyelmét kijátszva visszatérnie Nagy-Britanniába, ám egy apróbb közlekedési szabálysértésért megállították a rendőrök, amikor is kiderült, hogy több mint hét hónapja elfogatóparancsot adtak ki ellene. Khan az ezt követő négy hónap során vizsgálati fogságban várta a bíróság ítéletét.
Július 4-én, pénteken a Londoni Központi Büntetőbíróságon Rook bíró 15 havi börtönbüntetésre ítélte Khant. Mellékbüntetésként arra is kötelezte, hogy 15 000 fontot fizessen meg költségtérítésként.
Az elkövetés módja
Khan fondorlatosan tervezte meg bűncselekményét: közel a valós piaci áron értékesítette az Adobe, az Autodesk, a Macromedia, a Microsoft és a Symantec szoftvereit körülbelül 30, utánvétes megrendelésre szolgáló webhelyen, amelyeket kifejezetten erre a célra hozott létre. Az átlagvásárló előtt valódi kereskedőnek tűnt fel. Nyilvános aukciós helyeken is értékesített (például az eBay nevű honlapon), napi több mint 1700 üzenetet tett közzé, összesen 17 különböző álnéven és 19 e-mailcímen, hogy korlátozza a vásárlók panaszainak a számát.
Khan alaposságát jól jellemzi, hogy minden ügyletéről nyilvántartást vezetett, még a "vásárlói" panaszokat is megőrizte. Mindezek az adatok immár a lewishami rendőrség kezében vannak.
Khant már két éve körözték, a BSA kiterjedt nemzetközi vizsgálatát követően, angliai otthonában fogták el. A 23 éves Khan hat vádpontban vallotta magát bűnösnek, így például hamis üzleti szoftverek birtoklásában és értékesítésében, valamint megtévesztés útján történő anyagi előnyszerzésben.
Beth Scott, a Business Software Alliance EMEA régióbeli alelnöke a következőképpen vélekedett az ügyről: "Az eset jól illusztrálja, hogy az interneten sem burkolózhatnak névtelenségbe a bűnözők és horogra akadhatnak azok, akik a vásárlók megtévesztésére alapozzák üzletüket. A BSA célja, hogy visszaszoruljon az internetes bűnözés, az internetes kereskedelem biztonságosabbá váljon, a fogyasztók a "virtuális térben" is védelmet élvezzenek. Az internetes kalózkodás súlyos probléma, komoly jogi elrettentés árán lehet csak megelőzni. Csak a BSA több mint 1000 munkaórát áldozott arra, hogy ez az eset a bíróság elé kerülhessen."
Amennyiben Magyarországon hasonló tettet követ el valaki, szintén számíthat büntetőjogi szankciókra. A magyar jog szerint is bűncselekménynek minősül az illegális szoftverek azon terjesztési módja, amely az internetet hirdetési vagy letöltési médiumként használja fel minél szélesebb vevőkör elérése céljából. "Arra hívjuk fel mindenkinek a figyelmét, hogy vigyázzon, ha egy internetes aukción vagy apróhirdetésben például túl olcsón kínálnak játékprogramokat vagy üzleti szoftvereket, ezek túlnyomórészt hamisítványok, melyek a vevőt is bajba sodorhatják" - mondta Dr. Ormós Zoltán, a BSA magyarországi jogi képviselője.
A nyomozás története
Kezdetét vette a nyomozás, miután egy vásárló bejelentette a BSA-nak, hogy tudtán kívül hamis szoftvert vásárolt Khantól. A BSA internetes nyomozói az aukciós webhelyek monitorozása során szintén felfigyeltek Khan gyanús hirdetéseire, és próbavásárlással sikerült bebizonyítaniuk, hogy hamis szoftverek értékesítésére került sor.
A BSA internetes nyomozói és a Lewishami Tanács Kereskedelmi Hivatala közös munkával felkutatta Khan tartózkodási helyét, aki akkor Lewishamban lakott, és számvitelt tanult. Ezt követően a rendőrség felkereste lakásában, és közölte vele, hogy szoftverkalózkodás alapos gyanújával eljárást folytatnak ellene.
Miután letartóztatási parancsot adtak ki Khan ellen, megszökött, és Pakisztánban folytatta tevékenységét, nagy-britanniai címét és postai átirányítást igénybe véve. A BSA ismét felkutatta Khan tartózkodási helyét, aki különböző álneveken számos brit és amerikai aukciós webhelyen forgalmazott illegális szoftvereket.
Beth Scott kifejtette: "Hosszú ideje szorgalmazzuk, hogy az ilyen esetek gyorsabban kerüljenek bíróság elé, valamint, hogy hathatósabb ellenintézkedéssel akadályozzák meg azt, hogy a szabadlábon védekező gyanúsítottak folytathassák a szoftverkalózkodást."BR>
Khannak sikerült a hatóságok figyelmét kijátszva visszatérnie Nagy-Britanniába, ám egy apróbb közlekedési szabálysértésért megállították a rendőrök, amikor is kiderült, hogy több mint hét hónapja elfogatóparancsot adtak ki ellene. Khan az ezt követő négy hónap során vizsgálati fogságban várta a bíróság ítéletét.
Július 4-én, pénteken a Londoni Központi Büntetőbíróságon Rook bíró 15 havi börtönbüntetésre ítélte Khant. Mellékbüntetésként arra is kötelezte, hogy 15 000 fontot fizessen meg költségtérítésként.
Az elkövetés módja
Khan fondorlatosan tervezte meg bűncselekményét: közel a valós piaci áron értékesítette az Adobe, az Autodesk, a Macromedia, a Microsoft és a Symantec szoftvereit körülbelül 30, utánvétes megrendelésre szolgáló webhelyen, amelyeket kifejezetten erre a célra hozott létre. Az átlagvásárló előtt valódi kereskedőnek tűnt fel. Nyilvános aukciós helyeken is értékesített (például az eBay nevű honlapon), napi több mint 1700 üzenetet tett közzé, összesen 17 különböző álnéven és 19 e-mailcímen, hogy korlátozza a vásárlók panaszainak a számát.
Khan alaposságát jól jellemzi, hogy minden ügyletéről nyilvántartást vezetett, még a "vásárlói" panaszokat is megőrizte. Mindezek az adatok immár a lewishami rendőrség kezében vannak.