SG.hu·

Kétprocesszoros kvantumszámítógépet ad ki jövőre az IBM

Kétprocesszoros kvantumszámítógépet ad ki jövőre az IBM
Az IBM a Quantum Developer’s Conference színpadán jelentette be, hogy 2027-ben elérhetővé tesznek egy kétprocesszoros kvantumszámítógép-rendszert.

Az IBM célja, hogy még az évtized vége előtt hibajavító kvantumszámítógépeket hozzon létre. A konferencián a vállalat bemutatta, hogy milyen teljesítménynövekedést sikerült elérnie a szeptemberben bemutatott Nighthawk processzorgeneráció egyik jelentős hardveres változtatásának köszönhetően: a kvantumbitek hardveres alapú alapállapotba állításával.

Az IBM legutóbbi, hibajavító kvantumszámítógépek megvalósítására vonatkozó ütemterve két párhuzamos fejlesztési irányt tartalmaz. Az egyik a műszaki fejlesztésekre összpontosít: a vállalat olyan technológiákat tesztel, amelyekre a hibajavító hardverek megépítéséhez lesz szüksége, de amelyek ezen a területen kívül esetleg nem bizonyulnak hasznosnak. A másik, a nyilvánosság számára is elérhető fejlesztési irány arra összpontosít, hogy nagy teljesítményű processzorokat biztosítson azoknak, akik már most szeretnének algoritmusokat tesztelni kvantumrendszereken.

A kettéválasztás oka, hogy az IBM olyan hibajavító „kódot” tervez használni, amelyhez meghatározott számú, egymással egy adott geometriai elrendezésben összekapcsolt fizikai kvantumbitre van szükség, valamint további fizikai kvantumbitekre is, amelyek a kódon végrehajtott műveleteket teszik lehetővé. Elképzelhető, hogy bizonyos algoritmusokat közvetlenül ezen a hardveren is le lehetne futtatni hibajavítás nélkül, ez azonban nem feltétlenül lenne optimális. Ezért az IBM ezzel párhuzamosan egy általánosabb célú processzort is kínál, amelyet Nighthawk névre keresztelt.

A vállalat korábbi processzorgenerációi esetében gyakran készített olyan továbbfejlesztett változatokat, amelyek különböző módokon javították a teljesítményt. Így például, bár az ütemterv csak egyetlen, Heron néven feltüntetett processzort tartalmazott, annak megjelenése után két további továbbfejlesztett Heron-változat is készült. A vállalat nyilvánosan követhető fejlesztési irányában azonban 2028 folyamán kizárólag a jelenlegi processzorgeneráció, a Nighthawk továbbfejlesztett változatai szerepelnek majd. Ez a generáció eredetileg 120 fizikai kvantumbittel indult, és az volt a cél, hogy körülbelül 5000 kapuműveletet lehessen végrehajtani rajta, mielőtt a hibák olyan valószínűvé válnának, hogy az eredményekre már nem lehet megbízhatóan támaszkodni.

A korábbi ütemterv szerint minden új generációnak növelnie kellett volna ezt a számot. A 2027-re tervezett változattól már 10 000 kapuműveletet vártak, miközben a fizikai kvantumbitek száma továbbra is 120 maradt volna. A processzor kvantumbitjeinek számát azonban nem önmagában, egyetlen chipen növelték volna, hanem több chip összekapcsolásával. Erre végső soron azért is szükség lesz, hogy megfelelő számú hibajavított kvantumbitet lehessen biztosítani. A vállalat legutóbbi ütemterve ugyanis három Nighthawk processzor összekapcsolását irányozta elő 2026-ra, amivel egy 360 kvantumbites rendszer jött volna létre.

Úgy tűnik azonban, hogy erre idén nem kerül sor. Ehelyett az idei Nighthawk r2 - amelyet szeptemberben mutattak be - egyetlen chipként lesz elérhető. Az IBM ugyanakkor azt állítja, hogy ez a változat jelentős teljesítménynövekedést kínál az r1-hez képest. A teljesítményjavulás legfőbb oka, hogy az IBM jelentős mennyiségű hardveres erőforrást fordított a kvantumbitek alapállapotba történő visszaállítására. Ehhez olyan fizikai kvantumbiteket is felhasználnak, amelyeket nem számítási célokra alkalmaznak. A vállalat közlése szerint összesen 458 fizikai kvantumbit található a chipen, ezek közül azonban csak 120 programozható.


„Minden programozható kvantumbithez hozzáadunk egy további fizikai kvantumbitet a chipen. Ez lehetővé teszi, hogy gyorsan eltávolítsuk az energiát az egyik programozható kvantumbitünkből, és visszaállítsuk azt az alapállapotába” - mondta Oliver Dial, a Quantum Systems részleg alelnöke. „Ez a képesség lehetővé teszi felhasználóink számára, hogy a korábbinál gyorsabban futtassanak áramköröket ezen a chipen.” Erre nem minden művelet esetében van szükség, a megoldás azonban a jelek szerint jelentősen felgyorsítja a számításokat. Az IBM egyes műveleteknél akár 19-szeres gyorsulásról számol be. (A szóban forgó eszközök fizikailag megegyeznek a programozható kvantumbitekkel, de maguk nem használhatók kvantumbitként, ezért a terminológia kissé szokatlan. Az IBM bizonyos esetekben „disszipatív alapállapot-visszaállító eszközöknek” nevezi őket.)

A 2027-re tervezett Nighthawk r3 esetében az IBM láthatóan meg kívánja tartani ezt a teljesítménynövelő technológiát, és más hardveres fejlesztésekkel egészíti ki, hogy tovább növelje azoknak a műveleteknek a számát, amelyeket még azelőtt végre lehet hajtani, hogy a hibák túlságosan valószínűvé válnának. Emellett jelentősen megnöveli a kvantumbitek számát is: a cél 520 programozható kvantumbit elérése. Feltételezve, hogy a programozható kvantumbitek és az alapállapot-visszaállító eszközök aránya változatlan marad az r2-ben alkalmazott arányhoz képest, ez arra utal, hogy a vállalat nagyjából 2000 különálló, kvantumbithez hasonló eszközt tartalmazó chipet készít majd. Ez körülbelül kétszer akkora, mint a vállalat által eddig kínált legnagyobb kvantumprocesszor.

A nagyobb méret révén az IBM bizonyos értelemben továbbra is tarthatja magát az ütemtervéhez. A korábbi fejlesztési terv ugyanis egyetlen, 1080 kvantumbitet tartalmazó rendszerhez ígért hozzáférést a felhasználóknak. Ezt azonban kilenc, egyenként 120 kvantumbites Nighthawk chip összekapcsolásával tervezték elérni. A vállalat most egy 1040 kvantumbites gép kínálását tervezi, ami közel áll az eredetileg kitűzött 1080-as értékhez, ezt azonban mindössze két chip összekapcsolásával kívánja megvalósítani.

Ez arra utalhat, hogy az IBM-nek nehézségei vannak a chipek közötti kommunikáció megoldásával, de a vállalat vezetői erre semmilyen utalást nem tettek. Dial elmondta, hogy az IBM már sikeresen bemutatta „négy L-csatolóelem alkalmazását két Nighthawk R1 processzor összekapcsolására ugyanabban a hűtőberendezésben, és ezzel akár 99,4 százalékos állapotátviteli hűséget ért el, ami már nagyon közel van a hosszú távú, 99,9 százalékos célkitűzésünkhöz”. Jerry Chow, az IBM kvantumközpontú szuperszámítástechnikai részlegének technológiai igazgatója elmondta, hogy ezeknek az összeköttetéseknek a sebessége összemérhető a chipen belüli kvantumbitek közötti kapcsolatok sebességével.

Dial elismerte, hogy a vállalat még vizsgálja, hány csatolóelemre lesz szükség ahhoz, hogy hatékonyan össze lehessen kapcsolni a hibajavított kvantumbiteket tartalmazó chipeket. Ez azonban várhatóan nem befolyásolja a fejlesztési ütemterv jelenleg a felhasználók számára is elérhető részét. A vállalat emellett már bemutatott egy moduláris hígításos hűtőberendezést is, amely lehetővé teszi, hogy több chipet és a hozzájuk tartozó csatlakozóelemeket az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékletre hűtsék le.

Az IBM hosszú távú terve szerint nagyjából 300 fizikai kvantumbitet használna fel egy 12 logikai, hibajavított kvantumbitből álló blokk kialakításához. Ez a legjobb esetben is azt jelenti, hogy egyetlen chipen egy, esetleg két ilyen blokk kaphat helyet. Ahhoz, hogy a vállalat eljusson a több mint 100 logikai kvantumbites rendszerekig, amelyek már lehetővé teszik bizonyos érdekes és hasznos algoritmusok futtatását, két dolgot kell megvalósítania: növelnie kell a chipek méretét a Nighthawk r2-höz képest, valamint legalább öt ilyen chipet össze kell kapcsolnia egymással. Az ütemterv módosításainak következtében mindkét fejlesztést végre kell hajtania a jövő év végéig, ha tartani akarja a kitűzött célokat.

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!