SG.hu·
Jensen Huangnak köszönheti Kína, hogy versenyben maradt az MI terén
A hatalmas délkelet-ázsiai adatközpontok kihasználták az amerikai szankciók egyik kiskapuját, létfontosságú számítási kapacitást biztosítva a kínai vállalatoknak, miközben fedősztorit is kínáltak a feltételezett chipcsempészethez.
A malajziai fővárostól egyórányi autóútra bangladesi munkások dolgoznak dömperekkel és kotrógépekkel egy több száz hektáron egy építkezésen. A helyszín egy világra van attól a Szilícium-völgyi tárgyalóteremtől, ahol néhány órával később eltávolították pozíciójából az Nvidia vezérigazgatóját, Jensen Huangot. Azonban ez a délkelet-ázsiai helyszín és a hozzá hasonló létesítmények állnak a Huang körül kirobbant ügy középpontjában. Itt egy kínai vállalat azt tervezi, hogy az Nvidia fejlett, mesterséges intelligenciához tervezett chipjeit használja majd. Az adatközpont-iparág vezetői szerint a kínai ügyfeleknek köszönhetően Malajzia a világ második legnagyobb adatközpont-központjává válhat Virginia után.
Az országban a legkorszerűbb Nvidia chipeket működtetik, amelyeket Kína vezető MI-vállalatai felhasználhatnak arra, hogy kihívást intézzenek az amerikai dominancia ellen. Huang több milliárd dolláros üzletet épített fel, hogy kielégítse a kínai ügyfelek amerikai chipek iránti csillapíthatatlan keresletét. Ehhez olyan ázsiai partnerekből álló hálózatot alakított ki, amelyek Washington közvetlen befolyásától távol is ki tudták szolgálni a kínai megrendelőket. Baráti kapcsolatot épített ki Donald Trump elnökkel, és intenzív lobbitevékenységet folytatott Washingtonban annak érdekében, hogy továbbra is nyitva maradjon a Kína felé vezető hátsó kapu.
Kína gyorsan kihasználta azokat a lehetőségeket, amelyeket Trump nem zárt le. MI-fejlesztői a számukra létfontosságú Nvidia chipeket használták fel arra, hogy felzárkózzanak az amerikai éllovasokhoz. Ehhez vagy csempészett chipeket vettek igénybe, vagy távolról fértek hozzá azokhoz olyan helyszíneken, mint például Malajzia. A Huang és az egyik ázsiai partnercég vezetője, egy lehetséges kínai hírszerzési ügynök közötti viszonyról napvilágra került információk nem csupán a karrierjét tették tönkre. Most az egész jövedelmező ázsiai ökoszisztéma összeomlásával fenyegetnek, amelyet azért épített ki, hogy Kína hozzájusson a szükséges chipekhez.
Az Nvidia az idei év július 26-án zárult hat hónapban 12,4 milliárd dollárnyi bevételt jelentett Kínából, ami globális árbevételének 7 százaléka volt. Elemzők szerint azonban a kínai ügyfelekhez végső soron számtalan további milliárd dollárnyi bevétel köthető. A Culper Research cég becslése szerint - amely májusban hívta fel a figyelmet az Nvidia kínai kitettségére - a vállalat előző pénzügyi évben elért bevételének több mint 20 százalékát a kínai kereslet generálta. „A kínai kereslet felelős az adatközpontok hatalmas méretéért” - mondta James Chai, a szingapúri Iseas-Yusof Ishak Institute kutatója a délkelet-ázsiai helyzetről.
Huang bukása az amerikai kongresszusban is egyre erőteljesebb mozgalmat indított el annak érdekében, hogy felszámolják azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették számára a kínai üzletkötéseket. Howard Lutnick kereskedelmi minisztert azért érte bírálat, mert közel állónak tartották Huanghoz, és a chipexporttal kapcsolatos megengedőbb szabályozást szorgalmazta. Ez az álláspont azonban egyre inkább elveszíti támogatottságát a Trump-kormányzaton belül, miközben a Kereskedelmi Minisztérium szigorúbb szabályokon dolgozik, amelyek korlátoznák Kína hozzáférését az Nvidia chipjeihez.
A Fehér Ház a múlt héten közölte, hogy Trump „továbbra is teljes mértékben bízik” Lutnickben. A Kereskedelmi Minisztérium egyik tisztviselője azt mondta, hogy Lutnick és Huang között nincs semmiféle különleges kapcsolat azon túl, hogy a kereskedelmi miniszter jó viszonyt szeretne ápolni az egyik legfontosabb amerikai vállalat vezetőjével. A Megaspeed - Jensen Huang egykori szeretőjének, Alice Huangnak a vállalata - 2024 márciusa és 2025 júniusa között közel 12 milliárd dollár értékben szervezte meg a legkorszerűbb Nvidia chipek kínai vállalatokhoz történő eljuttatását. Az Nvidia azt közölte, hogy erőfeszítéseket tesz a csempészet megakadályozására. A Megaspeed azt állítja, hogy komolyan veszi a jogszabályoknak való megfelelést, és elkötelezett az amerikai törvények betartása mellett. A vállalat a múlt héten azt is közölte, hogy megbízott egy amerikai ügyvédi irodát azzal, hogy hajtsa végre grafikus processzorainak teljes körű leltározását.
A cég több százezer chipet rendelt, olyanokat, amelyeket az Egyesült Államok az exportkorlátozások révén a leginkább távol akart tartani a kínaiaktól. Ugyanakkor nem ismert, hogy a hardverek mekkora részét szállították le ténylegesen, illetve hogy honnan származtak. Huang nem kért elnézést azért, hogy a lehető legtöbb chipet igyekezett eladni kínai ügyfeleinek, miközben amerikai vásárlói versenyt futottak azért, hogy megőrizzék előnyüket kínai riválisaikkal szemben. A vezérigazgató arra irányuló erőfeszítései, hogy meggyőzze Trumpot az Nvidia csúcskategóriás chipjeinek közvetlen kínai exportját engedélyező döntésről, a politikai irányváltások és az ezzel kapcsolatos hangzatos bejelentések ellenére nagyrészt kudarcot vallottak. A kiskapuk, köztük a külföldi adatközpontokhoz való távoli hozzáférés azonban biztosították a hiányzó kapacitás jelentős részét.
Huang érvelése a következő volt: jobb, ha az ügyfelek továbbra is az amerikai technológiától függenek, és a jól fizető munkahelyek is az Egyesült Államokban maradnak, mintha lehetőséget adnának az olyan kínai chipgyártó versenytársaknak, mint a Huawei Technologies. „Amerika nem nyerheti meg az MI-versenyt, ha az amerikai MI-infrastruktúra nem válik világszerte meghatározóvá” - mondta az Nvidia egyik képviselője. Hozzátette, hogy ha a vállalat átengedné a chippiacot külföldi versenytársainak, az az MI-iparág más amerikai vállalatainak is ártana.
2022-ig a generatív MI nagyrészt kutatási projektnek számított, az Nvidia chipjeit pedig elsősorban videojátékokhoz tervezték. 2022 végén két fejlemény teremtette meg az azóta történtek alapfeltételeit: az Egyesült Államok megkezdte az olyan fejlett chipek Kínába irányuló exportjának megtiltását, mint amilyeneket az Nvidia gyárt, az OpenAI pedig kiadta a ChatGPT-t, ami Kínában versenyfutást indított azért, hogy az ország jelentős MI-szakemberállományát mozgósítva felzárkózzanak. Gina Raimondo akkori kereskedelmi miniszter 2023 decemberében világosan megfogalmazta az amerikai politika lényegét: „Semmiképpen sem engedhetjük meg, hogy Kína hozzájusson ezekhez a chipekhez” - mondta. „Meg fogjuk tagadni tőlük a hozzáférést a legkorszerűbb technológiánkhoz.”
A kínai vállalatok gyorsan felismerték, hogy két út kínálkozik a leginkább a szabályozás megkerülésére: a csempészet és a távoli hozzáférés. A mérnökök szerint az Nvidia chipjeinek fizikai Kínába juttatásával a kínai MI-fejlesztők a saját közelükben tarthatják a számítási kapacitást, ami megkönnyíti a nagy teljesítményű MI-modellek tesztelését, betanítását és finomhangolását. Miközben a Megaspeed vezetője, Alice Huang viszonyt folytatott Jensen Huanggal, vállalata olyan kínai vevőknek szállított chipeket, amelyeknek már évek óta üzleti kapcsolataik voltak helyi technológiai cégekkel. Az Egyesült Államok azzal vádolja a Super Micro Computer egyik társalapítóját - amely régóta az Nvidia partnere - valamint több más személyt, hogy összeesküvésben vettek részt szerverek egy délkelet-ázsiai vállalathoz történő szállítása, majd azok onnan Kínába továbbítása érdekében.
Amikor a Super Micro ellenőrei azt kérték, hogy meglátogathassák a délkelet-ázsiai vállalat létesítményeit, és meggyőződhessenek arról, hogy a megrendelt szerverek valóban a cég birtokában vannak, az összeesküvők nehéz helyzetbe kerültek. A szövetségi vádirat szerint ugyanis a szervereket addigra már Kínába szállították. Az ellenőrzések sikeres teljesítése érdekében egy látszatraktárat rendeztek be, amelyben Nvidia chipekkel felszerelt szerverek sorakoztak. Egy a New York-i szövetségi bíróságon márciusban nyilvánosságra hozott vádirat szerint egy hajszárítót használtak a sorozatszámokat tartalmazó matricák eltávolítására és felragasztására, hogy megtévesszék az érkező amerikai kormányzati ellenőrt.
A Super Micro társalapítója, Yih-Shyan „Wally” Liaw ártatlannak vallotta magát, a tárgyalását pedig jövő évre tűzték ki. A vállalatot nem vádolták meg az ügyben. Közlése szerint maga is az ügy áldozata volt, és megszakította kapcsolatait a vádlottakkal. Az iparágban dolgozó források szerint az ilyen büntetőeljárások valószínűleg csak a csempészek egy kis részét érintik. A jogi kockázatok növekedése ellenére azonban sok kínai vállalat több milliárd dollárt költ egy törvényes alternatívára.
A Kínán kívüli adatközpontok szabadon importálhatnak Nvidia chipeket, majd bérbe adhatják az általuk biztosított számítási kapacitást kínai ügyfeleknek. 2025 májusában a Trump-kormányzat szélesre tárta a kapukat e módszer előtt, amikor visszavonta a Biden-kormányzatnak azt a tervét, amely korlátozta volna, hogy a délkelet-ázsiai és más régiókban található országok mennyi chipet importálhatnak. A kormányzat azt közölte, hogy alternatív korlátozásokat vezet majd be, erre azonban 18 hónappal később sem került sor.
A kínai fejlesztők szerint a legfejlettebb MI-modellek megalkotásához és az Egyesült Államokkal folytatott versenyhez továbbra is szükségük van az Nvidia csúcskategóriás chipjeire. Amikor ezeket a chipeket külföldi adatközpontokban használják, olykor fizikai merevlemezeken viszik vissza Kínába a betanításhoz szükséges adatokat Délkelet-Ázsiából. Az adatközpontok emellett Kínán kívüli ügyfeleket is kiszolgálhatnak, akik kínai fejlesztésű MI-t használnak.
Alice Huang és társai a Jensen Huanggal ápolt kapcsolataikat kihasználva érték el, hogy vállalatukat felvegyék az Nvidia hivatalos felhőszolgáltatói partnerei közé. Az Nvidia partnerprogramja lényegében azoknak a vállalatoknak a listája volt, amelyeket Jensen Huang különösen kedvelt, és amelyek elsőbbségi hozzáférést kaptak a szűkösen rendelkezésre álló MI-chipekhez. Ehhez azt kellett bizonyítaniuk, hogy már van egy jelentős ügyfelük, amely készen áll a számítási kapacitás igénybevételére. A Megaspeed esetében ez az ügyfél az Alibaba volt.
A délkelet-ázsiai adatközpont-vállalatok hamar rájöttek, hogy amint Nvidia chipekhez jutnak, a kínai kereslet gyakorlatilag kielégíthetetlenné válik. A szingapúri felhőalapú számítástechnikai szolgáltató, az Aolani Cloud tavaly azzal igyekezett befektetőket megnyerni, hogy a geopolitikai helyzet egyedülálló lehetőséget teremt azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek összekapcsolni a kínai ügyfeleket a fejlett chipekkel. Befektetői prezentációjában az Nvidia partnereként működő Aolani kifejtette, hogy Kína vezető internetes vállalatainak bérelniük kell azokat a chipeket, amelyek megvásárlásától eltiltották őket.
Az üzleti ajánlat sikeresnek bizonyult. Az Aolani befektetői az idei év elejére mintegy 2,5 milliárd dollár értékű malajziai hardverberuházás finanszírozásában segítettek a vállalatnak. A projekt kiemelt ügyfele a ByteDance volt, a számítási kapacitásra rendkívül éhes TikTok anyavállalata, amely abban bízik, hogy MI-modelljei néhány éven belül felzárkózhatnak az OpenAI és az Anthropic fejlesztéseihez. Az Aolani közlése szerint olyan rendszereket működtet, amelyek biztosítják az amerikai szabályozás szigorú betartását, és kezdettől fogva arra összpontosít, hogy globális ügyfélkört építsen ki.
Malajzia több mint 34 milliárd dollárnyi adatközpont-beruházást vonzott, elsősorban amerikai és kínai vállalatoktól. A 35 millió lakosú ország viszonylag közel fekszik Kínához, baráti kapcsolatokat ápol Pekinggel, kormánya pedig megkönnyíti az adatközpontok építését és üzemeltetését. A malajziai lakosság körülbelül egynegyede kínai származású, és közülük sokan beszélnek mandarinul. A szingapúri központú DayOne, amely egy kínai adatközpont-fejlesztő és -üzemeltető vállalatból vált ki önálló cégként, olyan adatközpontokat épít Malajziában és Indonéziában, amelyek alkalmasak Nvidia chipek befogadására. A DayOne nemrégiben benyújtott dokumentuma szerint üzleti tevékenységének közel 70 százalékát egyetlen technológiai vállalat adja, mégpedig a kínai székhelyű ByteDance.
Malajziát egyre nagyobb területen hálózzák be a Kína kiszolgálását célzó adatközpontok. Ennek egyik helyszíne Senawang, amely Kuala Lumpurtól, a fővárostól egyórányi autóútra található. A pálmaolaj-ültetvények között a múlt héten teherautók dübörögtek ki és be a Vena Group építés alatt álló adatközpontjánál. A vállalat mögött az amerikai BlackRock vagyonkezelő áll. A munkások 80 százaléka Bangladesből érkezett, a többiek pedig Indonéziából. Sok más adatközpont-vállalathoz hasonlóan a Vena Group is felépíti a létesítményeket, majd bérbe adja a helyiségeket azoknak a technológiai vállalatoknak, amelyek saját hardvereket telepítenek oda.
A Jensen Huang körül kirobbant botrány alapjaiban rombolhatja le ezeknek a hatalmas beruházásoknak az alapját. Mivel egyre több csempészési ügy került napvilágra, és a távoli számítástechnikai szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások is fokozott ellenőrzés alá kerültek, az Nvidia már tavaly megkezdte kínai kapcsolatainak korlátozását. A vállalat számos, Kínán kívüli felhőszolgáltató partnerétől megkövetelte, hogy kínai ügyfeleik aránya maradjon egy bizonyos szint alatt. Ez a határérték 30 és 49 százalék között változott, bár a szabályt egyetlen szerződésbe sem foglalták bele. Az Nvidia arra is ösztönzött egyes felhőszolgáltató partnereket, hogy távolítsák el a kínai állampolgárokat a felső vezetésből, és váljanak meg kínai befektetőiktől. A felhőszolgáltatók már Délkelet-Ázsián kívüli régiókban is keresik az új számítási kapacitások kiépítésének lehetőségét. Ilyen célterület Japán, Brazília, Közép-Ázsia és Európa, ahol a kínai ügyfeleket is ki tudják szolgálni.
Washingtonban egyre erősebb a politikai támogatottsága a Kínával kapcsolatos kiskapuk felszámolásának. Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium olyan szabályokon dolgozik, amelyek Malajziát, Indonéziát és Szingapúrt is felvennék azon országok csoportjába, amelyekre exportkorlátozások vonatkoznak. Az új szabályok értelmében azoknak a vállalatoknak, amelyek olyan nagy teljesítményű chipeket, mint az Nvidia Blackwell sorozatának termékei, ezekbe az országokba exportálnak, engedélyt kellene kérniük. Az engedélyezési rendszer megtiltaná, hogy kínai ügyfelek távolról hozzáférjenek az így biztosított számítási kapacitáshoz.
Malajzia pénteken kijelentette, hogy „nem engedi, hogy kijátsszák rajta keresztül az exportellenőrzési szabályokat”, és vizsgálatot indított a Megaspeed, valamint annak malajziai leányvállalata ellen annak feltárására, hogy történt-e MI-chipek más országokba történő esetleges újrakivitele. Ryan Fedasiuk, a washingtoni székhelyű Foundation for American Innovation kutatóintézet munkatársa szerint elkerülhetetlen, hogy szigorítsák az Nvidia értékesítésére vonatkozó szabályokat azokban az adatközpontokban, amelyek számítási kapacitást adnak bérbe kínai vállalatoknak. „A kongresszusi törvényhozóknak és a Trump-kormányzatnak egyaránt kötelességük megérteni, hogy mi történik” - mondta.
A malajziai fővárostól egyórányi autóútra bangladesi munkások dolgoznak dömperekkel és kotrógépekkel egy több száz hektáron egy építkezésen. A helyszín egy világra van attól a Szilícium-völgyi tárgyalóteremtől, ahol néhány órával később eltávolították pozíciójából az Nvidia vezérigazgatóját, Jensen Huangot. Azonban ez a délkelet-ázsiai helyszín és a hozzá hasonló létesítmények állnak a Huang körül kirobbant ügy középpontjában. Itt egy kínai vállalat azt tervezi, hogy az Nvidia fejlett, mesterséges intelligenciához tervezett chipjeit használja majd. Az adatközpont-iparág vezetői szerint a kínai ügyfeleknek köszönhetően Malajzia a világ második legnagyobb adatközpont-központjává válhat Virginia után.
Az országban a legkorszerűbb Nvidia chipeket működtetik, amelyeket Kína vezető MI-vállalatai felhasználhatnak arra, hogy kihívást intézzenek az amerikai dominancia ellen. Huang több milliárd dolláros üzletet épített fel, hogy kielégítse a kínai ügyfelek amerikai chipek iránti csillapíthatatlan keresletét. Ehhez olyan ázsiai partnerekből álló hálózatot alakított ki, amelyek Washington közvetlen befolyásától távol is ki tudták szolgálni a kínai megrendelőket. Baráti kapcsolatot épített ki Donald Trump elnökkel, és intenzív lobbitevékenységet folytatott Washingtonban annak érdekében, hogy továbbra is nyitva maradjon a Kína felé vezető hátsó kapu.
Kína gyorsan kihasználta azokat a lehetőségeket, amelyeket Trump nem zárt le. MI-fejlesztői a számukra létfontosságú Nvidia chipeket használták fel arra, hogy felzárkózzanak az amerikai éllovasokhoz. Ehhez vagy csempészett chipeket vettek igénybe, vagy távolról fértek hozzá azokhoz olyan helyszíneken, mint például Malajzia. A Huang és az egyik ázsiai partnercég vezetője, egy lehetséges kínai hírszerzési ügynök közötti viszonyról napvilágra került információk nem csupán a karrierjét tették tönkre. Most az egész jövedelmező ázsiai ökoszisztéma összeomlásával fenyegetnek, amelyet azért épített ki, hogy Kína hozzájusson a szükséges chipekhez.
Az Nvidia az idei év július 26-án zárult hat hónapban 12,4 milliárd dollárnyi bevételt jelentett Kínából, ami globális árbevételének 7 százaléka volt. Elemzők szerint azonban a kínai ügyfelekhez végső soron számtalan további milliárd dollárnyi bevétel köthető. A Culper Research cég becslése szerint - amely májusban hívta fel a figyelmet az Nvidia kínai kitettségére - a vállalat előző pénzügyi évben elért bevételének több mint 20 százalékát a kínai kereslet generálta. „A kínai kereslet felelős az adatközpontok hatalmas méretéért” - mondta James Chai, a szingapúri Iseas-Yusof Ishak Institute kutatója a délkelet-ázsiai helyzetről.
Huang bukása az amerikai kongresszusban is egyre erőteljesebb mozgalmat indított el annak érdekében, hogy felszámolják azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették számára a kínai üzletkötéseket. Howard Lutnick kereskedelmi minisztert azért érte bírálat, mert közel állónak tartották Huanghoz, és a chipexporttal kapcsolatos megengedőbb szabályozást szorgalmazta. Ez az álláspont azonban egyre inkább elveszíti támogatottságát a Trump-kormányzaton belül, miközben a Kereskedelmi Minisztérium szigorúbb szabályokon dolgozik, amelyek korlátoznák Kína hozzáférését az Nvidia chipjeihez.
A Fehér Ház a múlt héten közölte, hogy Trump „továbbra is teljes mértékben bízik” Lutnickben. A Kereskedelmi Minisztérium egyik tisztviselője azt mondta, hogy Lutnick és Huang között nincs semmiféle különleges kapcsolat azon túl, hogy a kereskedelmi miniszter jó viszonyt szeretne ápolni az egyik legfontosabb amerikai vállalat vezetőjével. A Megaspeed - Jensen Huang egykori szeretőjének, Alice Huangnak a vállalata - 2024 márciusa és 2025 júniusa között közel 12 milliárd dollár értékben szervezte meg a legkorszerűbb Nvidia chipek kínai vállalatokhoz történő eljuttatását. Az Nvidia azt közölte, hogy erőfeszítéseket tesz a csempészet megakadályozására. A Megaspeed azt állítja, hogy komolyan veszi a jogszabályoknak való megfelelést, és elkötelezett az amerikai törvények betartása mellett. A vállalat a múlt héten azt is közölte, hogy megbízott egy amerikai ügyvédi irodát azzal, hogy hajtsa végre grafikus processzorainak teljes körű leltározását.
A cég több százezer chipet rendelt, olyanokat, amelyeket az Egyesült Államok az exportkorlátozások révén a leginkább távol akart tartani a kínaiaktól. Ugyanakkor nem ismert, hogy a hardverek mekkora részét szállították le ténylegesen, illetve hogy honnan származtak. Huang nem kért elnézést azért, hogy a lehető legtöbb chipet igyekezett eladni kínai ügyfeleinek, miközben amerikai vásárlói versenyt futottak azért, hogy megőrizzék előnyüket kínai riválisaikkal szemben. A vezérigazgató arra irányuló erőfeszítései, hogy meggyőzze Trumpot az Nvidia csúcskategóriás chipjeinek közvetlen kínai exportját engedélyező döntésről, a politikai irányváltások és az ezzel kapcsolatos hangzatos bejelentések ellenére nagyrészt kudarcot vallottak. A kiskapuk, köztük a külföldi adatközpontokhoz való távoli hozzáférés azonban biztosították a hiányzó kapacitás jelentős részét.
Huang érvelése a következő volt: jobb, ha az ügyfelek továbbra is az amerikai technológiától függenek, és a jól fizető munkahelyek is az Egyesült Államokban maradnak, mintha lehetőséget adnának az olyan kínai chipgyártó versenytársaknak, mint a Huawei Technologies. „Amerika nem nyerheti meg az MI-versenyt, ha az amerikai MI-infrastruktúra nem válik világszerte meghatározóvá” - mondta az Nvidia egyik képviselője. Hozzátette, hogy ha a vállalat átengedné a chippiacot külföldi versenytársainak, az az MI-iparág más amerikai vállalatainak is ártana.
2022-ig a generatív MI nagyrészt kutatási projektnek számított, az Nvidia chipjeit pedig elsősorban videojátékokhoz tervezték. 2022 végén két fejlemény teremtette meg az azóta történtek alapfeltételeit: az Egyesült Államok megkezdte az olyan fejlett chipek Kínába irányuló exportjának megtiltását, mint amilyeneket az Nvidia gyárt, az OpenAI pedig kiadta a ChatGPT-t, ami Kínában versenyfutást indított azért, hogy az ország jelentős MI-szakemberállományát mozgósítva felzárkózzanak. Gina Raimondo akkori kereskedelmi miniszter 2023 decemberében világosan megfogalmazta az amerikai politika lényegét: „Semmiképpen sem engedhetjük meg, hogy Kína hozzájusson ezekhez a chipekhez” - mondta. „Meg fogjuk tagadni tőlük a hozzáférést a legkorszerűbb technológiánkhoz.”
A kínai vállalatok gyorsan felismerték, hogy két út kínálkozik a leginkább a szabályozás megkerülésére: a csempészet és a távoli hozzáférés. A mérnökök szerint az Nvidia chipjeinek fizikai Kínába juttatásával a kínai MI-fejlesztők a saját közelükben tarthatják a számítási kapacitást, ami megkönnyíti a nagy teljesítményű MI-modellek tesztelését, betanítását és finomhangolását. Miközben a Megaspeed vezetője, Alice Huang viszonyt folytatott Jensen Huanggal, vállalata olyan kínai vevőknek szállított chipeket, amelyeknek már évek óta üzleti kapcsolataik voltak helyi technológiai cégekkel. Az Egyesült Államok azzal vádolja a Super Micro Computer egyik társalapítóját - amely régóta az Nvidia partnere - valamint több más személyt, hogy összeesküvésben vettek részt szerverek egy délkelet-ázsiai vállalathoz történő szállítása, majd azok onnan Kínába továbbítása érdekében.
Amikor a Super Micro ellenőrei azt kérték, hogy meglátogathassák a délkelet-ázsiai vállalat létesítményeit, és meggyőződhessenek arról, hogy a megrendelt szerverek valóban a cég birtokában vannak, az összeesküvők nehéz helyzetbe kerültek. A szövetségi vádirat szerint ugyanis a szervereket addigra már Kínába szállították. Az ellenőrzések sikeres teljesítése érdekében egy látszatraktárat rendeztek be, amelyben Nvidia chipekkel felszerelt szerverek sorakoztak. Egy a New York-i szövetségi bíróságon márciusban nyilvánosságra hozott vádirat szerint egy hajszárítót használtak a sorozatszámokat tartalmazó matricák eltávolítására és felragasztására, hogy megtévesszék az érkező amerikai kormányzati ellenőrt.
A Super Micro társalapítója, Yih-Shyan „Wally” Liaw ártatlannak vallotta magát, a tárgyalását pedig jövő évre tűzték ki. A vállalatot nem vádolták meg az ügyben. Közlése szerint maga is az ügy áldozata volt, és megszakította kapcsolatait a vádlottakkal. Az iparágban dolgozó források szerint az ilyen büntetőeljárások valószínűleg csak a csempészek egy kis részét érintik. A jogi kockázatok növekedése ellenére azonban sok kínai vállalat több milliárd dollárt költ egy törvényes alternatívára.
A Kínán kívüli adatközpontok szabadon importálhatnak Nvidia chipeket, majd bérbe adhatják az általuk biztosított számítási kapacitást kínai ügyfeleknek. 2025 májusában a Trump-kormányzat szélesre tárta a kapukat e módszer előtt, amikor visszavonta a Biden-kormányzatnak azt a tervét, amely korlátozta volna, hogy a délkelet-ázsiai és más régiókban található országok mennyi chipet importálhatnak. A kormányzat azt közölte, hogy alternatív korlátozásokat vezet majd be, erre azonban 18 hónappal később sem került sor.
A kínai fejlesztők szerint a legfejlettebb MI-modellek megalkotásához és az Egyesült Államokkal folytatott versenyhez továbbra is szükségük van az Nvidia csúcskategóriás chipjeire. Amikor ezeket a chipeket külföldi adatközpontokban használják, olykor fizikai merevlemezeken viszik vissza Kínába a betanításhoz szükséges adatokat Délkelet-Ázsiából. Az adatközpontok emellett Kínán kívüli ügyfeleket is kiszolgálhatnak, akik kínai fejlesztésű MI-t használnak.
Alice Huang és társai a Jensen Huanggal ápolt kapcsolataikat kihasználva érték el, hogy vállalatukat felvegyék az Nvidia hivatalos felhőszolgáltatói partnerei közé. Az Nvidia partnerprogramja lényegében azoknak a vállalatoknak a listája volt, amelyeket Jensen Huang különösen kedvelt, és amelyek elsőbbségi hozzáférést kaptak a szűkösen rendelkezésre álló MI-chipekhez. Ehhez azt kellett bizonyítaniuk, hogy már van egy jelentős ügyfelük, amely készen áll a számítási kapacitás igénybevételére. A Megaspeed esetében ez az ügyfél az Alibaba volt.
A délkelet-ázsiai adatközpont-vállalatok hamar rájöttek, hogy amint Nvidia chipekhez jutnak, a kínai kereslet gyakorlatilag kielégíthetetlenné válik. A szingapúri felhőalapú számítástechnikai szolgáltató, az Aolani Cloud tavaly azzal igyekezett befektetőket megnyerni, hogy a geopolitikai helyzet egyedülálló lehetőséget teremt azoknak a vállalatoknak, amelyek képesek összekapcsolni a kínai ügyfeleket a fejlett chipekkel. Befektetői prezentációjában az Nvidia partnereként működő Aolani kifejtette, hogy Kína vezető internetes vállalatainak bérelniük kell azokat a chipeket, amelyek megvásárlásától eltiltották őket.
Az üzleti ajánlat sikeresnek bizonyult. Az Aolani befektetői az idei év elejére mintegy 2,5 milliárd dollár értékű malajziai hardverberuházás finanszírozásában segítettek a vállalatnak. A projekt kiemelt ügyfele a ByteDance volt, a számítási kapacitásra rendkívül éhes TikTok anyavállalata, amely abban bízik, hogy MI-modelljei néhány éven belül felzárkózhatnak az OpenAI és az Anthropic fejlesztéseihez. Az Aolani közlése szerint olyan rendszereket működtet, amelyek biztosítják az amerikai szabályozás szigorú betartását, és kezdettől fogva arra összpontosít, hogy globális ügyfélkört építsen ki.
Malajzia több mint 34 milliárd dollárnyi adatközpont-beruházást vonzott, elsősorban amerikai és kínai vállalatoktól. A 35 millió lakosú ország viszonylag közel fekszik Kínához, baráti kapcsolatokat ápol Pekinggel, kormánya pedig megkönnyíti az adatközpontok építését és üzemeltetését. A malajziai lakosság körülbelül egynegyede kínai származású, és közülük sokan beszélnek mandarinul. A szingapúri központú DayOne, amely egy kínai adatközpont-fejlesztő és -üzemeltető vállalatból vált ki önálló cégként, olyan adatközpontokat épít Malajziában és Indonéziában, amelyek alkalmasak Nvidia chipek befogadására. A DayOne nemrégiben benyújtott dokumentuma szerint üzleti tevékenységének közel 70 százalékát egyetlen technológiai vállalat adja, mégpedig a kínai székhelyű ByteDance.
Malajziát egyre nagyobb területen hálózzák be a Kína kiszolgálását célzó adatközpontok. Ennek egyik helyszíne Senawang, amely Kuala Lumpurtól, a fővárostól egyórányi autóútra található. A pálmaolaj-ültetvények között a múlt héten teherautók dübörögtek ki és be a Vena Group építés alatt álló adatközpontjánál. A vállalat mögött az amerikai BlackRock vagyonkezelő áll. A munkások 80 százaléka Bangladesből érkezett, a többiek pedig Indonéziából. Sok más adatközpont-vállalathoz hasonlóan a Vena Group is felépíti a létesítményeket, majd bérbe adja a helyiségeket azoknak a technológiai vállalatoknak, amelyek saját hardvereket telepítenek oda.
A Jensen Huang körül kirobbant botrány alapjaiban rombolhatja le ezeknek a hatalmas beruházásoknak az alapját. Mivel egyre több csempészési ügy került napvilágra, és a távoli számítástechnikai szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások is fokozott ellenőrzés alá kerültek, az Nvidia már tavaly megkezdte kínai kapcsolatainak korlátozását. A vállalat számos, Kínán kívüli felhőszolgáltató partnerétől megkövetelte, hogy kínai ügyfeleik aránya maradjon egy bizonyos szint alatt. Ez a határérték 30 és 49 százalék között változott, bár a szabályt egyetlen szerződésbe sem foglalták bele. Az Nvidia arra is ösztönzött egyes felhőszolgáltató partnereket, hogy távolítsák el a kínai állampolgárokat a felső vezetésből, és váljanak meg kínai befektetőiktől. A felhőszolgáltatók már Délkelet-Ázsián kívüli régiókban is keresik az új számítási kapacitások kiépítésének lehetőségét. Ilyen célterület Japán, Brazília, Közép-Ázsia és Európa, ahol a kínai ügyfeleket is ki tudják szolgálni.
Washingtonban egyre erősebb a politikai támogatottsága a Kínával kapcsolatos kiskapuk felszámolásának. Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium olyan szabályokon dolgozik, amelyek Malajziát, Indonéziát és Szingapúrt is felvennék azon országok csoportjába, amelyekre exportkorlátozások vonatkoznak. Az új szabályok értelmében azoknak a vállalatoknak, amelyek olyan nagy teljesítményű chipeket, mint az Nvidia Blackwell sorozatának termékei, ezekbe az országokba exportálnak, engedélyt kellene kérniük. Az engedélyezési rendszer megtiltaná, hogy kínai ügyfelek távolról hozzáférjenek az így biztosított számítási kapacitáshoz.
Malajzia pénteken kijelentette, hogy „nem engedi, hogy kijátsszák rajta keresztül az exportellenőrzési szabályokat”, és vizsgálatot indított a Megaspeed, valamint annak malajziai leányvállalata ellen annak feltárására, hogy történt-e MI-chipek más országokba történő esetleges újrakivitele. Ryan Fedasiuk, a washingtoni székhelyű Foundation for American Innovation kutatóintézet munkatársa szerint elkerülhetetlen, hogy szigorítsák az Nvidia értékesítésére vonatkozó szabályokat azokban az adatközpontokban, amelyek számítási kapacitást adnak bérbe kínai vállalatoknak. „A kongresszusi törvényhozóknak és a Trump-kormányzatnak egyaránt kötelességük megérteni, hogy mi történik” - mondta.