SG.hu·
1,5 millió Nvidia MI-chip Kínába csempészése állhat Jensen Huang távozásának hátterében
A Kínába irányuló hardvercsempészet lehet az oka annak, hogy Jensennek távoznia kellett az általa társalapított vállalattól. Elemzők szerint akár 1,5 millió GPU-nak megfelelő Nvidia-hardver kerülhetett Kínába.
A vezető félvezetőipari kutatócég, a SemiAnalysis úgy véli, hogy Jensen Huang hirtelen távozását az Nvidiától nem csupán a házasságon kívüli személyes kapcsolatairól napvilágra került információk idézhették elő, hanem az is, hogy nagy mennyiségben juttattak el illegálisan MI-gyorsítókat Kínába. A SemiAnalysis Accelerator Model nevű modellje - amely az MI-gyorsítók gyártását és rendeltetési helyét követi nyomon - az amerikai exportkorlátozások hatálya alá tartozó, több mint 1,5 GW teljesítményű Nvidia-hardver került végül Kínába az elmúlt években. A becslés nem tartalmazza azokat a processzorokat, amelyeket az Nvidia kifejezetten az amerikai exportszabályoknak való megfelelés érdekében fejlesztett ki, például a H20 vagy a H800 modelleket.
A cég azt is állítja, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium hasonló következtetésre jutott az engedély nélküli szállítmányok nagyságrendjét illetően. A SemiAnalysis azonban nem hozza nyilvánosságra a Kínába illegálisan szállított gyorsítók pontos számát, és azt sem, hogy ezek miként oszlanak meg az Nvidia különböző termékgenerációi között. Az állítólagos eltérítések nagyságrendje különösen figyelemre méltó, mivel a modern MI-gyorsítók jelentős elektromos teljesítményt és infrastruktúrát igényelnek. A jelentés nem részletezi, hogyan számítja át a gyorsítók darabszámát teljesítményadatokra, de valószínűsíthető, hogy a vállalat a GPU-k számát megszorozza a tokozás szintjén megadott névleges, illetve specifikáció szerinti teljesítményfelvétellel.
Ha feltételezzük, hogy mindegyik szóban forgó MI-GPU Nvidia H200 SXM modell volt, amelyek névleges teljesítményfelvétele legfeljebb 700 watt, akkor Kínába körülbelül 2,142 millió ilyen gyorsító juthatott el. Ha viszont az összes processzor B200 SXM modell volt, legfeljebb 1000 wattos teljesítményfelvétellel, akkor 1,5 millió darabról beszélünk. Vegyes telepítés esetén a teljes darabszám e két érték közé esne, attól függően, hogy milyen arányban voltak jelen a H200 és a B200 gyorsítók.
Az arányok érzékeltetésére: az xAI Colossus One nevű rendszere 220-230 ezer Hopper H100 és H200 GPU-val rendelkezett, míg a Colossus 2 esetében 1,2 millió Blackwell B200 és B300 GPU a cél. Mindez azt jelenti, hogy az 1,5 GW-nyi, korlátozás alá eső Nvidia-hardver Kínában rendkívül hatalmas számítási infrastruktúrát képvisel, amely összemérhető az xAI teljes jelenlegi Colossus-rendszerének méretével, sőt akár meg is haladhatja azt. Bár a SemiAnalysis nem hozta nyilvánosságra az összes olyan esetet, amikor korlátozás alá eső MI-gyorsítók jutottak el a Kínai Népköztársaságba, értékelését két jól ismert, állítólagos GPU-csempészési üggyel támasztja alá.
Az első ügyben a Supermicro társalapítója, Wally Liaw, a tajvani értékesítési vezető, Steven Chang, valamint a szerződéses partnerként dolgozó Willy Sun ellen 2026 márciusában emeltek vádat. A vádirat szerint mintegy 2,5 milliárd dollár értékben adtak el szervereket egy délkelet-ázsiai vállalatnak, amelyek közül később 510 millió dollár értékű berendezést Kínába irányítottak át, ahol az Alibaba szerezte meg azokat. Az ügyészek szerint a vádlottak helyettesítő szervereket használtak, és áthelyezték az azonosító címkéket, hogy az ellenőrzések során eltitkolják a hardverek tényleges rendeltetési helyét.
A második ügy kilenc olyan személyt érint, akik a tajvani Nvidiához, az Albatronhoz, a Chief Telecomhoz, a Flying Tigerhez és a Supermicrohoz kötődtek. A hatóságok azzal vádolják a csoportot, hogy 130, Nvidia B300-as chipekre épülő szerver engedély nélküli exportját szervezték meg, amelyek közül 74 végül Kínába került. Az ügyészek szerint a gyanúsítottak fedőcégeket és hamisított dokumentumokat használtak, továbbá Japánt jelölték meg a szerverek rendeltetési helyeként, holott azok valójában Kínába tartottak. A tajvani hatóságok egy kábítószer-csempészési nyomozás során fedezték fel a műveletet. Mindkét ügyben még folyamatban van a bírósági eljárás.
Miközben továbbra is zajlik a Jensen Huang Alice Huanggal folytatott házasságon kívüli viszonyának következményeivel kapcsolatos vizsgálat és az ügy utóhatásainak kezelése, egy újabb jelentés azt állítja, hogy Huang asszony, aki a Megaspeed vezető tisztségviselője volt, és akit a kínai hírszerzés feltételezett ügynökének tartanak, személyesen is közreműködött 7,5 milliárd dollár értékű Nvidia MI-hardver Kínába csempészésében. Ez körülbelül 240 ezer GPU-t jelent, amelyek többsége H100 és H200 modell volt.
A SemiAnalysis szerint a jogsértések nagyságrendje magyarázatot adhat arra, hogy Huang személyes magatartása miért éppen most vált jelentős üggyé. A vállalat elemzői azt feltételezik, hogy az amerikai hírszerző közösség egyes tagjai azért próbálták eltávolítani Jensen Huangot, mert ellenezte a Kína számára elérhető amerikai MI-hardverekre vonatkozó szigorúbb korlátozásokat. A jelentés azonban nem szolgáltat közvetlen bizonyítékot arra, hogy a hírszerző ügynökségek befolyásolták volna az Nvidia igazgatótanácsát, vagy hogy Huang részt vett volna az engedély nélküli exportokban.
Az időzítés egybeesik a kongresszus azon erőfeszítéseivel is, amelyek célja a Remote Access Security Act (RASA), vagyis a távoli hozzáférés biztonságáról szóló törvény előmozdítása. A jogszabályt január 12-én fogadta el a képviselőház. A törvény célja, hogy kiterjessze az Egyesült Államok exportellenőrzési hatáskörét a Kínán kívül, többek között európai és közel-keleti adatközpontokban üzemeltetett fejlett MI-hardverekhez való távoli hozzáférésre is. A SemiAnalysis beszámolója szerint az Nvidia és az Oracle aktívan ellenezte a javaslatot.
Az elemzők úgy vélik, hogy Huang távozásával lényegében eltűnik egy befolyásos ellenzője a szigorúbb korlátozásoknak, és felgyorsulhatnak azok az erőfeszítések, amelyek célja, hogy megakadályozzák a kínai vállalatokat az amerikai MI-hardverek felhőalapú elérésében. A SemiAnalysis ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a valóban mindenre kiterjedő korlátozások arra ösztönözhetik a kínai fejlesztőket, hogy hazai gyorsítókra álljanak át - amire Jensen Huang rendszeresen figyelmeztetett -, alááshatják a nemzetközi MI-szoftveres együttműködést, és végső soron gyengíthetik az amerikai csúcstechnológiai vállalatokat.
A SemiAnalysis szerint az amerikai MI-gyorsítókhoz való folyamatos kínai hozzáférés több előnnyel is jár az amerikai technológiai ipar számára. Először is bevételt termel az olyan amerikai vállalatoknak, mint az AMD és az Nvidia, valamint a felhőszolgáltatóknak. Másodszor, amikor a kínai vállalatok az országon kívüli adatközpontokból bérelnek GPU-kapacitást, az amerikai hatóságok továbbra is képesek figyelemmel kísérni tevékenységüket, és nemzetbiztonsági aggályok esetén szükség szerint akár meg is szüntethetik a hozzáférésüket. Harmadszor, az amerikai hardverektől való tartós függőség csökkenti annak ösztönzését, hogy a kínai fejlesztők hazai MI-gyorsítókra álljanak át, amelyek később a nemzetközi piacokon is versenytársaivá válhatnának az AMD-nek és az Nvidiának.
Egy másik fontos szempont a kínai fejlesztők hozzájárulása a globális szoftveres ökoszisztémához. Egyrészt a kínai laboratóriumok olyan nyílt forráskódú technológiákat fejlesztettek ki, mint a DeepEP, a DeepGEMM és az MSA, amelyek javítják az MI-munkafolyamatok hatékonyságát az Nvidia hardverein, és világszerte előnyösek a fejlesztők számára. Emellett az amerikai vállalatok is támaszkodnak kínai mérnökökre, alkatrész-beszállítókra és gyártókra. Ezért azok a jogi korlátozások, amelyek teljesen megtiltanák a kínai fejlesztőknek az amerikai MI-gyorsítókhoz való hozzáférést, alááshatnák a nemzetközi együttműködést, csökkenthetnék a nyílt forráskódú optimalizációs megoldások elérhetőségét, és arra ösztönözhetnék a kínai vállalatokat, hogy kifejezetten a hazai hardverekhez fejlesszenek szoftvereket.
Másrészt az AMD vagy az Nvidia fejlett MI-gyorsítóihoz való hozzáférés lehetővé teszi a kínai laboratóriumok számára, hogy egyre kifinomultabb MI-modelleket fejlesszenek ki, amelyek versenyre kelhetnek az Amerikában létrehozott legfejlettebb modellekkel, és akár nemzetbiztonsági kockázatokat is teremthetnek. A SemiAnalysis elismeri, hogy korlátozni kell a kínai hozzáférést az amerikai székhelyű vállalatok fejlett MI-gyorsítóihoz, mivel ezeket többek között tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére vagy az amerikai nemzetbiztonság más módon történő veszélyeztetésére is felhasználhatják. Az SA elemzői ugyanakkor azt állítják, hogy a korlátozásoknak a kínai szervezetek számára elérhető hardverek mennyiségére és képességeire kellene összpontosítaniuk, nem pedig minden hozzáférést teljes egészében meg kellene tiltaniuk.
A SemiAnalysis láthatóan egy olyan rendszer mellett foglal állást, amelyben a kínai fejlesztők az Egyesült Államok felügyelete alatt, megbízható, Kínán kívüli szolgáltatóktól bérelhetnek számítási kapacitást. Egy ilyen megközelítés megőrizhetné az amerikai technológiai befolyást és az abból származó üzleti előnyöket, miközben korlátozná Kína lehetőségét arra, hogy önállóan jusson hozzá fejlett MI-infrastruktúrához.
A vezető félvezetőipari kutatócég, a SemiAnalysis úgy véli, hogy Jensen Huang hirtelen távozását az Nvidiától nem csupán a házasságon kívüli személyes kapcsolatairól napvilágra került információk idézhették elő, hanem az is, hogy nagy mennyiségben juttattak el illegálisan MI-gyorsítókat Kínába. A SemiAnalysis Accelerator Model nevű modellje - amely az MI-gyorsítók gyártását és rendeltetési helyét követi nyomon - az amerikai exportkorlátozások hatálya alá tartozó, több mint 1,5 GW teljesítményű Nvidia-hardver került végül Kínába az elmúlt években. A becslés nem tartalmazza azokat a processzorokat, amelyeket az Nvidia kifejezetten az amerikai exportszabályoknak való megfelelés érdekében fejlesztett ki, például a H20 vagy a H800 modelleket.
A cég azt is állítja, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium hasonló következtetésre jutott az engedély nélküli szállítmányok nagyságrendjét illetően. A SemiAnalysis azonban nem hozza nyilvánosságra a Kínába illegálisan szállított gyorsítók pontos számát, és azt sem, hogy ezek miként oszlanak meg az Nvidia különböző termékgenerációi között. Az állítólagos eltérítések nagyságrendje különösen figyelemre méltó, mivel a modern MI-gyorsítók jelentős elektromos teljesítményt és infrastruktúrát igényelnek. A jelentés nem részletezi, hogyan számítja át a gyorsítók darabszámát teljesítményadatokra, de valószínűsíthető, hogy a vállalat a GPU-k számát megszorozza a tokozás szintjén megadott névleges, illetve specifikáció szerinti teljesítményfelvétellel.
Ha feltételezzük, hogy mindegyik szóban forgó MI-GPU Nvidia H200 SXM modell volt, amelyek névleges teljesítményfelvétele legfeljebb 700 watt, akkor Kínába körülbelül 2,142 millió ilyen gyorsító juthatott el. Ha viszont az összes processzor B200 SXM modell volt, legfeljebb 1000 wattos teljesítményfelvétellel, akkor 1,5 millió darabról beszélünk. Vegyes telepítés esetén a teljes darabszám e két érték közé esne, attól függően, hogy milyen arányban voltak jelen a H200 és a B200 gyorsítók.
Az arányok érzékeltetésére: az xAI Colossus One nevű rendszere 220-230 ezer Hopper H100 és H200 GPU-val rendelkezett, míg a Colossus 2 esetében 1,2 millió Blackwell B200 és B300 GPU a cél. Mindez azt jelenti, hogy az 1,5 GW-nyi, korlátozás alá eső Nvidia-hardver Kínában rendkívül hatalmas számítási infrastruktúrát képvisel, amely összemérhető az xAI teljes jelenlegi Colossus-rendszerének méretével, sőt akár meg is haladhatja azt. Bár a SemiAnalysis nem hozta nyilvánosságra az összes olyan esetet, amikor korlátozás alá eső MI-gyorsítók jutottak el a Kínai Népköztársaságba, értékelését két jól ismert, állítólagos GPU-csempészési üggyel támasztja alá.
Az első ügyben a Supermicro társalapítója, Wally Liaw, a tajvani értékesítési vezető, Steven Chang, valamint a szerződéses partnerként dolgozó Willy Sun ellen 2026 márciusában emeltek vádat. A vádirat szerint mintegy 2,5 milliárd dollár értékben adtak el szervereket egy délkelet-ázsiai vállalatnak, amelyek közül később 510 millió dollár értékű berendezést Kínába irányítottak át, ahol az Alibaba szerezte meg azokat. Az ügyészek szerint a vádlottak helyettesítő szervereket használtak, és áthelyezték az azonosító címkéket, hogy az ellenőrzések során eltitkolják a hardverek tényleges rendeltetési helyét.
A második ügy kilenc olyan személyt érint, akik a tajvani Nvidiához, az Albatronhoz, a Chief Telecomhoz, a Flying Tigerhez és a Supermicrohoz kötődtek. A hatóságok azzal vádolják a csoportot, hogy 130, Nvidia B300-as chipekre épülő szerver engedély nélküli exportját szervezték meg, amelyek közül 74 végül Kínába került. Az ügyészek szerint a gyanúsítottak fedőcégeket és hamisított dokumentumokat használtak, továbbá Japánt jelölték meg a szerverek rendeltetési helyeként, holott azok valójában Kínába tartottak. A tajvani hatóságok egy kábítószer-csempészési nyomozás során fedezték fel a műveletet. Mindkét ügyben még folyamatban van a bírósági eljárás.
Miközben továbbra is zajlik a Jensen Huang Alice Huanggal folytatott házasságon kívüli viszonyának következményeivel kapcsolatos vizsgálat és az ügy utóhatásainak kezelése, egy újabb jelentés azt állítja, hogy Huang asszony, aki a Megaspeed vezető tisztségviselője volt, és akit a kínai hírszerzés feltételezett ügynökének tartanak, személyesen is közreműködött 7,5 milliárd dollár értékű Nvidia MI-hardver Kínába csempészésében. Ez körülbelül 240 ezer GPU-t jelent, amelyek többsége H100 és H200 modell volt.
A SemiAnalysis szerint a jogsértések nagyságrendje magyarázatot adhat arra, hogy Huang személyes magatartása miért éppen most vált jelentős üggyé. A vállalat elemzői azt feltételezik, hogy az amerikai hírszerző közösség egyes tagjai azért próbálták eltávolítani Jensen Huangot, mert ellenezte a Kína számára elérhető amerikai MI-hardverekre vonatkozó szigorúbb korlátozásokat. A jelentés azonban nem szolgáltat közvetlen bizonyítékot arra, hogy a hírszerző ügynökségek befolyásolták volna az Nvidia igazgatótanácsát, vagy hogy Huang részt vett volna az engedély nélküli exportokban.
Az időzítés egybeesik a kongresszus azon erőfeszítéseivel is, amelyek célja a Remote Access Security Act (RASA), vagyis a távoli hozzáférés biztonságáról szóló törvény előmozdítása. A jogszabályt január 12-én fogadta el a képviselőház. A törvény célja, hogy kiterjessze az Egyesült Államok exportellenőrzési hatáskörét a Kínán kívül, többek között európai és közel-keleti adatközpontokban üzemeltetett fejlett MI-hardverekhez való távoli hozzáférésre is. A SemiAnalysis beszámolója szerint az Nvidia és az Oracle aktívan ellenezte a javaslatot.
Az elemzők úgy vélik, hogy Huang távozásával lényegében eltűnik egy befolyásos ellenzője a szigorúbb korlátozásoknak, és felgyorsulhatnak azok az erőfeszítések, amelyek célja, hogy megakadályozzák a kínai vállalatokat az amerikai MI-hardverek felhőalapú elérésében. A SemiAnalysis ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a valóban mindenre kiterjedő korlátozások arra ösztönözhetik a kínai fejlesztőket, hogy hazai gyorsítókra álljanak át - amire Jensen Huang rendszeresen figyelmeztetett -, alááshatják a nemzetközi MI-szoftveres együttműködést, és végső soron gyengíthetik az amerikai csúcstechnológiai vállalatokat.
A SemiAnalysis szerint az amerikai MI-gyorsítókhoz való folyamatos kínai hozzáférés több előnnyel is jár az amerikai technológiai ipar számára. Először is bevételt termel az olyan amerikai vállalatoknak, mint az AMD és az Nvidia, valamint a felhőszolgáltatóknak. Másodszor, amikor a kínai vállalatok az országon kívüli adatközpontokból bérelnek GPU-kapacitást, az amerikai hatóságok továbbra is képesek figyelemmel kísérni tevékenységüket, és nemzetbiztonsági aggályok esetén szükség szerint akár meg is szüntethetik a hozzáférésüket. Harmadszor, az amerikai hardverektől való tartós függőség csökkenti annak ösztönzését, hogy a kínai fejlesztők hazai MI-gyorsítókra álljanak át, amelyek később a nemzetközi piacokon is versenytársaivá válhatnának az AMD-nek és az Nvidiának.
Egy másik fontos szempont a kínai fejlesztők hozzájárulása a globális szoftveres ökoszisztémához. Egyrészt a kínai laboratóriumok olyan nyílt forráskódú technológiákat fejlesztettek ki, mint a DeepEP, a DeepGEMM és az MSA, amelyek javítják az MI-munkafolyamatok hatékonyságát az Nvidia hardverein, és világszerte előnyösek a fejlesztők számára. Emellett az amerikai vállalatok is támaszkodnak kínai mérnökökre, alkatrész-beszállítókra és gyártókra. Ezért azok a jogi korlátozások, amelyek teljesen megtiltanák a kínai fejlesztőknek az amerikai MI-gyorsítókhoz való hozzáférést, alááshatnák a nemzetközi együttműködést, csökkenthetnék a nyílt forráskódú optimalizációs megoldások elérhetőségét, és arra ösztönözhetnék a kínai vállalatokat, hogy kifejezetten a hazai hardverekhez fejlesszenek szoftvereket.
Másrészt az AMD vagy az Nvidia fejlett MI-gyorsítóihoz való hozzáférés lehetővé teszi a kínai laboratóriumok számára, hogy egyre kifinomultabb MI-modelleket fejlesszenek ki, amelyek versenyre kelhetnek az Amerikában létrehozott legfejlettebb modellekkel, és akár nemzetbiztonsági kockázatokat is teremthetnek. A SemiAnalysis elismeri, hogy korlátozni kell a kínai hozzáférést az amerikai székhelyű vállalatok fejlett MI-gyorsítóihoz, mivel ezeket többek között tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére vagy az amerikai nemzetbiztonság más módon történő veszélyeztetésére is felhasználhatják. Az SA elemzői ugyanakkor azt állítják, hogy a korlátozásoknak a kínai szervezetek számára elérhető hardverek mennyiségére és képességeire kellene összpontosítaniuk, nem pedig minden hozzáférést teljes egészében meg kellene tiltaniuk.
A SemiAnalysis láthatóan egy olyan rendszer mellett foglal állást, amelyben a kínai fejlesztők az Egyesült Államok felügyelete alatt, megbízható, Kínán kívüli szolgáltatóktól bérelhetnek számítási kapacitást. Egy ilyen megközelítés megőrizhetné az amerikai technológiai befolyást és az abból származó üzleti előnyöket, miközben korlátozná Kína lehetőségét arra, hogy önállóan jusson hozzá fejlett MI-infrastruktúrához.