SG.hu·
Szárnyalnak az MI-ből származó bevételek, de a kiadások még gyorsabban nőnek
A jelenlegi bevételek még messze elmaradnak attól a szinttől, amely a beruházások megtérüléséhez szükséges lenne.
Tavaly Amerika legnagyobb technológiai vállalatai, köztük az Amazon, a Google és a Microsoft, 450 milliárd dollárt költöttek infrastruktúrára, amelynek jelentős része a mesterséges intelligencia működtetését szolgálta. Ez azonban csupán előétel volt, a főfogásként idén 900 milliárd dollárt költenek chipekre, adatközpontokra, energiára és egyebekre, amelyet 2027-ben egy 1,4 billió dolláros desszert követ majd. Ennek a lakomának a finanszírozására idén több mint 400 milliárd dollárt vettek fel. Az MI-hez kapcsolódó tőkekiadási boom gyorsan a történelem legnagyobb beruházási hullámává válik.
Ha a szuperintelligencia valóban elérhető közelségben van, akkor futballpályányi számítási kapacitások kiépítése a történelem legértékesebb tőkeallokációs vállalkozása is lehet. A tőkekiadások azonban ettől még kiábrándító megtérülést eredményezhetnek a befektetők számára. A legnagyobb MI-vállalatok részvényárfolyamai júniusi csúcspontjuk óta 15 százalékkal estek, mivel egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy nehéz lesz megfelelő megtérülést elérni. Miután az Alphabet, a Google anyavállalata július 22-én közzétette második negyedéves eredményeit, részvényeinek árfolyama 7 százalékkal esett. Július 28-án Dél-Korea irányadó tőzsdeindexe, amelyben két nagy chipgyártó, a Samsung Electronics és az SK Hynix súlya jelentős, egytizedével esett.
Egy gyors, hozzávetőleges számítás szerint az MI-hez kapcsolódó tőkekiadások azonosítható MI-bevételekből történő fedezéséhez évente mintegy 2,5 billió dolláros bevételre lenne szükség, ami több, mint a technológiai ágazat teljes jelenlegi együttes bevétele. A fogyasztóknak csak egy kis része tűnik hajlandónak fizetni a személyes MI-előfizetésekért, így a valódi pénzt a vállalatoknak történő értékesítésből kell majd megkeresni. A pénzügyi kereskedők például a Microsoft Copilot segítségével készíthetnek jobb pénzügyi modelleket, az iskolák pedig a Google modelljeivel taníthatják a gyerekeket. Egyelőre azonban a több billió dolláros értékesítés még nagyon messze van.
Ahhoz, hogy az MI-ből származó bevételek az egekbe szökjenek, több vállalatnak kell használnia az MI-t, és a vállalatoknak mélyebben is kell használniuk a technológiát. Az amerikai vállalatok nagyjából 20 százaléka használt MI-t "bármely üzleti funkcióban" az előző két hétben az amerikai népszámlálási hivatal legutóbbi, kéthetente végzett felmérése szerint. Nagy-Britanniában a hivatalos adatok szerint a vállalatok mintegy egyharmada állítja, hogy használ MI-t, bár ott másképpen tették fel a kérdést. Ez bármilyen mércével gyors technológiai terjedésre utal, elvégre négy évvel ezelőtt még senki sem használt nagy nyelvi modelleket.
Ezek a számok azonban az utóbbi időben stagnálni kezdtek. A népszámlálási hivatal közgazdászai májusban arra jutottak, hogy "az MI használata számos ágazatban viszonylag stabil maradt az elmúlt hat hónapban". A Texasi Egyetem austini campusának kutatója, Jon Hartley és munkatársai által készített felmérés szerint a munkavállalók körében az MI használata 2025 közepén érte el 46 százalékos csúcspontját, most pedig az emberek mintegy 33 százaléka használ MI-t a munkájában. Ha például a többnyire gazdag országokat tömörítő OECD vállalatainak egyharmada alkalmazná az MI-t, akkor ahhoz, hogy az MI 2,5 billió dolláros bevételt termeljen, a vállalatoknak átlagosan évente mintegy 100 ezer dollárt kellene költeniük rá. Vajon ez reális?
Talán igen, bár egyelőre kevés vállalat tekinti az MI-t alapvető technológiának, ami korlátozza, hogy mennyit hajlandók rá költeni. Az Európai Központi Bank felmérése szerint 2025 végén az MI-t használó euróövezeti vállalatoknak mindössze egytizede számolt be arról, hogy azt "intenzíven" használja. A német jegybank, a Bundesbank megállapítása szerint az MI-t használó német vállalatok mintegy fele a munkaidő legfeljebb 5 százalékában használja a technológiát. Az angol jegybank munkatársa, Ivan Yotzov és kollégái arra jutottak, hogy egy átlagos cégvezető heti 1,7 órát használ MI-t. Ez éppen elég idő egy tisztességes PowerPoint-prezentáció elkészítésére, de sokkal többre nem.
A technológiával csak ismerkedő felhasználóknak az ingyenes vagy rendkívül olcsó MI-modellek gyakran megfelelőek. A brit hivatalos adatok szerint az MI-t használó brit vállalkozások közel fele nem fizet érte, feltehetően megelégszik egy amerikai modell ingyenes csomagjával vagy egy nyílt forráskódú kínai modellel. A Ramp fintech vállalat adatai szerint a vállalatoknak csak töredéke költ havonta több ezer dollárt alkalmazottanként MI-re. A medián vállalat egy munkavállalóra jutó havi kiadása azonban júniusban mindössze 10,66 dollár volt. Az Intuit szoftvercég, amely amerikai, brit és kanadai kis- és középvállalkozásokat követ nyomon, arról számolt be, hogy nagyjából minden tizedik vállalkozás fizetett már dedikált MI-eszközért.
Az MI-re fordított teljes kiadást csak megbecsülni lehet, mivel az adatforrások homályosak, és a helyzet gyorsan változik. Az Exponential View tanácsadó cég évesített alapon 175 milliárd dollárra becsüli a generatív MI-ből származó bevételeket júniusban. Egy nemrégiben megjelent tanulmányban az Anthropic kutatója, Anton Korinek és a kanadai jegybank munkatársa, Patrick McKelvey az összes "MI-szolgáltatásból" származó bevételt becsülik meg. Módszertanuk szerint ez az idei első negyedévben 220 milliárd dollár volt évesített alapon. A Ramp adatai arra utalnak, hogy a vállalati kiadások 2-3 százalékát fordítják most MI-re, ami évi 170 milliárd dolláros összeget jelent.
Mindezek a bonyolult számítások nagyjából egybevágnak egy sokkal egyszerűbb módszer eredményével: összeadjuk az MI-t értékesítő legnagyobb vállalatok MI-bevételeit. Az Anthropic évesített bevétele talán eléri a 75 milliárd dollárt, az OpenAI több tízmilliárd dollárt termel, míg a Google a Gemini MI-modellen keresztül keres pénzt, valamint a Microsoft valószínűleg valamivel kevesebbet. A SpaceX idén néhány milliárd dollárnyi vállalati MI-bevételt érhet el. A Meta szintén néhány milliárd dollárt keres az MI-ből. Ha mindezt összeadjuk, nagyjából évi 150 milliárd dollárhoz jutunk.
A bevétel rendkívüli ütemben növekszik. Talán azonban nem elég gyorsan a befektetők számára, amint azt a Nemzetközi Fizetések Bankjának munkatársa, Phurichai Rungcharoenkitkul számításai sugallják. A lényeg az, hogy az MI használata, amelyet a felhasznált tokenek mennyiségével lehet megközelítőleg mérni, valószínűleg még a bevételnél is gyorsabban növekszik. Ennek oka lehet, hogy egyre többen ugrálnak egyik ingyenes modellről a másikra ahelyett, hogy fizetnének értük. Rungcharoenkitkul elemzése szerint ennek fontos következménye van: az MI-hez kapcsolódó beruházási dömping legalább egy része zéró összegű versenyt jelent. A vállalatok az általuk kiépített többlet számítási kapacitás egy részét nem a fizetőképes piac bővítésére használják, hanem arra, hogy elhódítsák a riválisok ügyfeleit. A tanulmány arra utal, hogy a beruházások talán egyharmada, vagy akár ennél is nagyobb része nem fog kielégítő megtérülést biztosítani.
Mindezzel együtt a bevételek hamarosan még gyorsabban növekedhetnek, ha két feltétel teljesül. Az első az, hogy az MI jelentősen növelje a termelékenységet. Egyelőre kevés bizonyíték van arra, hogy az MI átalakítaná a vállalatokat. Kevés cég takarít meg pénzt azzal, hogy munkavállalókat botokra cserél. Yotzov tanulmánya szerint tízből kilenc vezető arról számol be, hogy az MI az elmúlt három évben semmilyen hatással nem volt vállalata termelékenységére. Ha ez megváltozna, több vállalat látná indokoltnak, hogy nagyobb erőforrásokat fordítson a technológiára. Az áremeléseket is könnyebben elfogadnák, ami tovább növelné a bevételeket.
A második feltétel az, hogy az MI növelje az úgynevezett "immateriális tőkét". Ahhoz, hogy a vállalatok a lehető legtöbbet hozzák ki az MI-ből, nem elég egyszerűen fizetniük egy chatbotért, hanem alapjaiban, az elejétől a végéig át kell alakítaniuk folyamataikat, beleértve munkatársaikat és adathasználatukat is. A történelmi tapasztalatok szerint minden egyes, számítógépes hardverbe fektetett 1 dollárra 5-10 dollárnyi ilyen immateriális beruházás jutott, ami azt jelenti, hogy évente több billió dollárt kellene elkölteni, ha azt akarjuk, hogy az MI elérje a benne rejlő lehetőségeket.
Egyelőre azonban kevés bizonyíték van az immateriális beruházások fellendülésére. Az olyan adatkezeléssel foglalkozó vállalatoknak, mint a Palantir, milliárdos, nem pedig százmilliárdos bevételeik vannak. Az amerikai munkavállalók munkahelyváltási aránya közel van a valaha mért legalacsonyabb szinthez, ami arra utal, hogy a munkaerő átszervezése egyelőre csekély mértékű. Új adatok szerint az amerikai vállalatok "szervezeti tőkébe" történő beruházásai, vagyis az alapvetően a munkafolyamatok, folyamatok, vállalati kultúra, beszállítói kapcsolatok és adatáramlások javítására irányuló erőfeszítések, a GDP arányában csökkentek.
Tavaly Amerika legnagyobb technológiai vállalatai, köztük az Amazon, a Google és a Microsoft, 450 milliárd dollárt költöttek infrastruktúrára, amelynek jelentős része a mesterséges intelligencia működtetését szolgálta. Ez azonban csupán előétel volt, a főfogásként idén 900 milliárd dollárt költenek chipekre, adatközpontokra, energiára és egyebekre, amelyet 2027-ben egy 1,4 billió dolláros desszert követ majd. Ennek a lakomának a finanszírozására idén több mint 400 milliárd dollárt vettek fel. Az MI-hez kapcsolódó tőkekiadási boom gyorsan a történelem legnagyobb beruházási hullámává válik.
Ha a szuperintelligencia valóban elérhető közelségben van, akkor futballpályányi számítási kapacitások kiépítése a történelem legértékesebb tőkeallokációs vállalkozása is lehet. A tőkekiadások azonban ettől még kiábrándító megtérülést eredményezhetnek a befektetők számára. A legnagyobb MI-vállalatok részvényárfolyamai júniusi csúcspontjuk óta 15 százalékkal estek, mivel egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy nehéz lesz megfelelő megtérülést elérni. Miután az Alphabet, a Google anyavállalata július 22-én közzétette második negyedéves eredményeit, részvényeinek árfolyama 7 százalékkal esett. Július 28-án Dél-Korea irányadó tőzsdeindexe, amelyben két nagy chipgyártó, a Samsung Electronics és az SK Hynix súlya jelentős, egytizedével esett.
Egy gyors, hozzávetőleges számítás szerint az MI-hez kapcsolódó tőkekiadások azonosítható MI-bevételekből történő fedezéséhez évente mintegy 2,5 billió dolláros bevételre lenne szükség, ami több, mint a technológiai ágazat teljes jelenlegi együttes bevétele. A fogyasztóknak csak egy kis része tűnik hajlandónak fizetni a személyes MI-előfizetésekért, így a valódi pénzt a vállalatoknak történő értékesítésből kell majd megkeresni. A pénzügyi kereskedők például a Microsoft Copilot segítségével készíthetnek jobb pénzügyi modelleket, az iskolák pedig a Google modelljeivel taníthatják a gyerekeket. Egyelőre azonban a több billió dolláros értékesítés még nagyon messze van.
Ahhoz, hogy az MI-ből származó bevételek az egekbe szökjenek, több vállalatnak kell használnia az MI-t, és a vállalatoknak mélyebben is kell használniuk a technológiát. Az amerikai vállalatok nagyjából 20 százaléka használt MI-t "bármely üzleti funkcióban" az előző két hétben az amerikai népszámlálási hivatal legutóbbi, kéthetente végzett felmérése szerint. Nagy-Britanniában a hivatalos adatok szerint a vállalatok mintegy egyharmada állítja, hogy használ MI-t, bár ott másképpen tették fel a kérdést. Ez bármilyen mércével gyors technológiai terjedésre utal, elvégre négy évvel ezelőtt még senki sem használt nagy nyelvi modelleket.
Ezek a számok azonban az utóbbi időben stagnálni kezdtek. A népszámlálási hivatal közgazdászai májusban arra jutottak, hogy "az MI használata számos ágazatban viszonylag stabil maradt az elmúlt hat hónapban". A Texasi Egyetem austini campusának kutatója, Jon Hartley és munkatársai által készített felmérés szerint a munkavállalók körében az MI használata 2025 közepén érte el 46 százalékos csúcspontját, most pedig az emberek mintegy 33 százaléka használ MI-t a munkájában. Ha például a többnyire gazdag országokat tömörítő OECD vállalatainak egyharmada alkalmazná az MI-t, akkor ahhoz, hogy az MI 2,5 billió dolláros bevételt termeljen, a vállalatoknak átlagosan évente mintegy 100 ezer dollárt kellene költeniük rá. Vajon ez reális?
Talán igen, bár egyelőre kevés vállalat tekinti az MI-t alapvető technológiának, ami korlátozza, hogy mennyit hajlandók rá költeni. Az Európai Központi Bank felmérése szerint 2025 végén az MI-t használó euróövezeti vállalatoknak mindössze egytizede számolt be arról, hogy azt "intenzíven" használja. A német jegybank, a Bundesbank megállapítása szerint az MI-t használó német vállalatok mintegy fele a munkaidő legfeljebb 5 százalékában használja a technológiát. Az angol jegybank munkatársa, Ivan Yotzov és kollégái arra jutottak, hogy egy átlagos cégvezető heti 1,7 órát használ MI-t. Ez éppen elég idő egy tisztességes PowerPoint-prezentáció elkészítésére, de sokkal többre nem.
A technológiával csak ismerkedő felhasználóknak az ingyenes vagy rendkívül olcsó MI-modellek gyakran megfelelőek. A brit hivatalos adatok szerint az MI-t használó brit vállalkozások közel fele nem fizet érte, feltehetően megelégszik egy amerikai modell ingyenes csomagjával vagy egy nyílt forráskódú kínai modellel. A Ramp fintech vállalat adatai szerint a vállalatoknak csak töredéke költ havonta több ezer dollárt alkalmazottanként MI-re. A medián vállalat egy munkavállalóra jutó havi kiadása azonban júniusban mindössze 10,66 dollár volt. Az Intuit szoftvercég, amely amerikai, brit és kanadai kis- és középvállalkozásokat követ nyomon, arról számolt be, hogy nagyjából minden tizedik vállalkozás fizetett már dedikált MI-eszközért.
Az MI-re fordított teljes kiadást csak megbecsülni lehet, mivel az adatforrások homályosak, és a helyzet gyorsan változik. Az Exponential View tanácsadó cég évesített alapon 175 milliárd dollárra becsüli a generatív MI-ből származó bevételeket júniusban. Egy nemrégiben megjelent tanulmányban az Anthropic kutatója, Anton Korinek és a kanadai jegybank munkatársa, Patrick McKelvey az összes "MI-szolgáltatásból" származó bevételt becsülik meg. Módszertanuk szerint ez az idei első negyedévben 220 milliárd dollár volt évesített alapon. A Ramp adatai arra utalnak, hogy a vállalati kiadások 2-3 százalékát fordítják most MI-re, ami évi 170 milliárd dolláros összeget jelent.
Mindezek a bonyolult számítások nagyjából egybevágnak egy sokkal egyszerűbb módszer eredményével: összeadjuk az MI-t értékesítő legnagyobb vállalatok MI-bevételeit. Az Anthropic évesített bevétele talán eléri a 75 milliárd dollárt, az OpenAI több tízmilliárd dollárt termel, míg a Google a Gemini MI-modellen keresztül keres pénzt, valamint a Microsoft valószínűleg valamivel kevesebbet. A SpaceX idén néhány milliárd dollárnyi vállalati MI-bevételt érhet el. A Meta szintén néhány milliárd dollárt keres az MI-ből. Ha mindezt összeadjuk, nagyjából évi 150 milliárd dollárhoz jutunk.
A bevétel rendkívüli ütemben növekszik. Talán azonban nem elég gyorsan a befektetők számára, amint azt a Nemzetközi Fizetések Bankjának munkatársa, Phurichai Rungcharoenkitkul számításai sugallják. A lényeg az, hogy az MI használata, amelyet a felhasznált tokenek mennyiségével lehet megközelítőleg mérni, valószínűleg még a bevételnél is gyorsabban növekszik. Ennek oka lehet, hogy egyre többen ugrálnak egyik ingyenes modellről a másikra ahelyett, hogy fizetnének értük. Rungcharoenkitkul elemzése szerint ennek fontos következménye van: az MI-hez kapcsolódó beruházási dömping legalább egy része zéró összegű versenyt jelent. A vállalatok az általuk kiépített többlet számítási kapacitás egy részét nem a fizetőképes piac bővítésére használják, hanem arra, hogy elhódítsák a riválisok ügyfeleit. A tanulmány arra utal, hogy a beruházások talán egyharmada, vagy akár ennél is nagyobb része nem fog kielégítő megtérülést biztosítani.
Mindezzel együtt a bevételek hamarosan még gyorsabban növekedhetnek, ha két feltétel teljesül. Az első az, hogy az MI jelentősen növelje a termelékenységet. Egyelőre kevés bizonyíték van arra, hogy az MI átalakítaná a vállalatokat. Kevés cég takarít meg pénzt azzal, hogy munkavállalókat botokra cserél. Yotzov tanulmánya szerint tízből kilenc vezető arról számol be, hogy az MI az elmúlt három évben semmilyen hatással nem volt vállalata termelékenységére. Ha ez megváltozna, több vállalat látná indokoltnak, hogy nagyobb erőforrásokat fordítson a technológiára. Az áremeléseket is könnyebben elfogadnák, ami tovább növelné a bevételeket.
A második feltétel az, hogy az MI növelje az úgynevezett "immateriális tőkét". Ahhoz, hogy a vállalatok a lehető legtöbbet hozzák ki az MI-ből, nem elég egyszerűen fizetniük egy chatbotért, hanem alapjaiban, az elejétől a végéig át kell alakítaniuk folyamataikat, beleértve munkatársaikat és adathasználatukat is. A történelmi tapasztalatok szerint minden egyes, számítógépes hardverbe fektetett 1 dollárra 5-10 dollárnyi ilyen immateriális beruházás jutott, ami azt jelenti, hogy évente több billió dollárt kellene elkölteni, ha azt akarjuk, hogy az MI elérje a benne rejlő lehetőségeket.
Egyelőre azonban kevés bizonyíték van az immateriális beruházások fellendülésére. Az olyan adatkezeléssel foglalkozó vállalatoknak, mint a Palantir, milliárdos, nem pedig százmilliárdos bevételeik vannak. Az amerikai munkavállalók munkahelyváltási aránya közel van a valaha mért legalacsonyabb szinthez, ami arra utal, hogy a munkaerő átszervezése egyelőre csekély mértékű. Új adatok szerint az amerikai vállalatok "szervezeti tőkébe" történő beruházásai, vagyis az alapvetően a munkafolyamatok, folyamatok, vállalati kultúra, beszállítói kapcsolatok és adatáramlások javítására irányuló erőfeszítések, a GDP arányában csökkentek.